Vásárhelyi Mária (Budapest, 1953. november 27. –) szociológus, a szociológiatudomány kandidátusa, az MTA tudományos főmunkatársa. A Nyilvánosság Klub ügyvivője.
Édesapja Vásárhelyi Miklós újságíró, politikus, a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke, a Nagy Imre-per vádlottja, a Demokratikus Ellenzék tagja, a Soros Alapítvány elnöke. Férje Dés László zeneszerző, előadóművész volt, akivel 35 évig éltek együtt. Gyermekei: Dés András zenész, Dés Júlia szociológus, Dés Fanni szociális munkás, szociológus.
1976-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1976-1991 a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (Magyar Közvéleménykutató Intézet) tudományos munkatársa, 1991-től az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.
Kíváncs lennék, a mai 17-18 évesek (hamarosan választó polgárok lesznek!) hány százalékának van fogalma arról, KIK ezek a Vásárhelyi Mária által felsorolt nevek viselői, kezdve Erkel Ferenctől Bencsik Andrással bezárólag?! Sőt! Egyáltalán, tudják, ki ez a Vásárhelyi Mária, akitől az idézet való?...
Na kérem szépen, EZ ITT a legnagyobb probléma!:(((
"Áldjuk a régi időt, de a jelennek napjait éljük, mindkettő méltó, hogy figyelembe vegyük." /Ovidius/
"Ha egy gondolat első ránézésre nem abszurd, akkor teljesen reménytelen." /Albert Einstein/
Ez utóbbi idézet alapján erre a következtetésre jutottam: Ajánlatos volna sok normális ember által őrültnek nézett embertársunkat alaposabban megvizsgálni, mert lehet, hogy mi, átlagemberek tévedünk, s ők nem őrültek, hanem hozzánk képest valójában "szupra normális" emberek. (Sk. megjegyzésem Georg Sand: Consuelo c. regényének elolvasása után.)
"Szóval, nem a gyűrött ruha volt a legnagyobb baj. Inkább az, hogy az ellenzéki pártok politikusait nem hívták meg a ceremóniára.
Lehet, el sem mennek, de akkor legalább az ő térfelükön pattogott volna a labda.
Amúgy meg, nem kizárt, hogy elmentek volna. Hol voltak a külföldi meghívottak vagy nem hívtak meg senkit?
Az ember mindig kapaszkodik egy utolsónak vélt szalmaszálba – hátha most az egyszer komolyan gondolják odafenn az udvarban, hogy azokat is képviselik, akik nem rájuk szavaztak..."
Széchenyi mint konzervatív? Sajátságos. Persze a forradalmárok szemében talán az lehetett, de gondolkodásában nem. Nagyon sok mindent felismert a kor követelményei közül és igyekezett békés úton, mondhatni példamutatással elősegíteni a változásokat. Hogy bolond volt e? Ki tudja, valószínűleg gyenge volt az idegrendszere és bizonyára voltak olyan pillanatai, amikor nem viselkedett úgy, mint egy teljesen épelméjű ember, de még a döblingi levelei sem tébolyodott emberre utaltak... Deák pedig... Hát bizony ez egy jó kérdés. Mert ugye mit adtak volna az osztrákok akkoriban azért, hogy ne a poroszok mellett álljon az ország?
Érdekes azért a történelem, hogyan változik, mit tekintenek egy-egy adott korban "zsáner"-nak. Nagyon tetszik ez a Széchenyi idézet, de számomra elgondolkoztató, hogy Surányi Miklós 3 kötetes Széchenyi életregényét olvasva milyen - a ma embere számára - furcsán vélekedtek a XIX. sz. nagyjai akkoriban egymásról. Pl. Széchenyi állandó összetűzésben volt Kossuth Lajossal, akit felforgatónak mondott a gondolatai miatt, a ma szerintünk kora lánglelkű fiataljáról, Petőfiről, aki egy - ma úgy mondanánk - renitens huligán srác volt, na és Deák Ferenc, a haza bölcse meg egyenesen árulója a 48/49-es forradalomnak. Aki nem így véli, olvassa el a könyvet, potom 1000 oldal a legnagyobb magyarról, akit fiatalon mulatós mágnásnak ábrázolnak, s később konzervatívnak, még később bolondnak...
Jobban mutatkozik meg műveltségünk, ahogyan a műveletlenekkel bánunk. Móra Ferenc
Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint igazságnak - minden dolog igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Márai Sándor
Azt akartam mondani, hogy Magyarország is csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni. (...) De ez az ország semmitől nem fél úgy, mint a minőségtől, s az igazi műveltségtől, amely valóban hősiesség. Márai Sándor
A kultúra nagyrészt leépül, visszafejlődik, mert az egyre szaporodó és egyre fejlettebb műholdas adók egyre nagyobb mennyiségben zúdítják az emberekre a szórakoztató, banális, kalandos, butító, eltompító, mindig könnyen emészthető, nem különösebben változatos ócskaságok tömkelegét, mindenhová eljuttatják a végtelenül leegyszerűsített mintákat, elfojtják az egyéni gondolkodást, nem is csak az öltözködésben és a szokásokban, hanem a viselkedési normákban, a kívánatos és követendő mesterséges ideálokban is. Stanislaw Lem
Az élet dönt, meglepően és gyönyörűen... s akkor minden olyan egyszerű és természetes.Márai Sándor
Valéry szerint Leonardo da Vinci olyan ember volt, aki "egy hídra gondolt, ha szakadékot látott" - de én olyan korban éltem, amikor a zseni egy híd láttára rögtön a szakadék megvalósításán kezdett tűnődni.M.,S
Fogadd el e vad máglyát, a világot,
Van végtelenség is, ha pillanat van.M.S
Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz.M.S
Vásárhelyi Mária (Budapest, 1953. november 27. –) szociológus, a szociológiatudomány kandidátusa, az MTA tudományos főmunkatársa. A Nyilvánosság Klub ügyvivője.
Édesapja Vásárhelyi Miklós újságíró, politikus, a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke, a Nagy Imre-per vádlottja, a Demokratikus Ellenzék tagja, a Soros Alapítvány elnöke. Férje Dés László zeneszerző, előadóművész volt, akivel 35 évig éltek együtt. Gyermekei: Dés András zenész, Dés Júlia szociológus, Dés Fanni szociális munkás, szociológus.
1976-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1976-1991 a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (Magyar Közvéleménykutató Intézet) tudományos munkatársa, 1991-től az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.
Kíváncs lennék, a mai 17-18 évesek (hamarosan választó polgárok lesznek!) hány százalékának van fogalma arról, KIK ezek a Vásárhelyi Mária által felsorolt nevek viselői, kezdve Erkel Ferenctől Bencsik Andrással bezárólag?!
Sőt!
Egyáltalán, tudják, ki ez a Vásárhelyi Mária, akitől az idézet való?...
Na kérem szépen, EZ ITT a legnagyobb probléma!:(((
"Én nem tudok semmit, de legalább én ennyit tudok!" /Albert Einstein/
"A felfedező abban különbözik a többi embertől, hogy meglátja az egyszerűben a nagyszerűt." /Láng György/

Hogyan teszik könnyebbé életünket Nikola TESLA találmányai?
https://www.businessbox.hu/blog/2020/10/08/hogyan-teszik-konnyebbe-eletunket-tesla-talalmanyai/
Okosságok:

"Alattad a föld, feletted az ég, BENNED a létra!" /Weöres Sándor/
"A zene - tánc mozdulat nélkül, a tánc - zene hangok nélkül." /Morice Béjart/
"Minden dolog nehéz volt, mielőtt egyszerű lett." /Thomas Fuller, híres afrikai néger matematikus a 18. században/
Hmmmm...ŐT érdemes jobban is megnézni,ki is volt valójában!!!
https://en-m-wikipedia-org.translate.goog/wiki/Thomas_Fuller_(mental_calculator)?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc
"Áldjuk a régi időt, de a jelennek napjait éljük, mindkettő méltó, hogy figyelembe vegyük." /Ovidius/
"Ha egy gondolat első ránézésre nem abszurd, akkor teljesen reménytelen." /Albert Einstein/
Ez utóbbi idézet alapján erre a következtetésre jutottam:
Ajánlatos volna sok normális ember által őrültnek nézett embertársunkat alaposabban megvizsgálni, mert lehet, hogy mi, átlagemberek tévedünk, s ők nem őrültek, hanem hozzánk képest valójában "szupra normális" emberek. (Sk. megjegyzésem Georg Sand: Consuelo c. regényének elolvasása után.)
Gond-olkodó
Széchenyi mint konzervatív? Sajátságos. Persze a forradalmárok szemében talán az lehetett, de gondolkodásában nem. Nagyon sok mindent felismert a kor követelményei közül és igyekezett békés úton, mondhatni példamutatással elősegíteni a változásokat. Hogy bolond volt e? Ki tudja, valószínűleg gyenge volt az idegrendszere és bizonyára voltak olyan pillanatai, amikor nem viselkedett úgy, mint egy teljesen épelméjű ember, de még a döblingi levelei sem tébolyodott emberre utaltak... Deák pedig... Hát bizony ez egy jó kérdés. Mert ugye mit adtak volna az osztrákok akkoriban azért, hogy ne a poroszok mellett álljon az ország?
Érdekes azért a történelem, hogyan változik, mit tekintenek egy-egy adott korban "zsáner"-nak.
Nagyon tetszik ez a Széchenyi idézet, de számomra elgondolkoztató, hogy Surányi Miklós 3 kötetes Széchenyi életregényét olvasva milyen - a ma embere számára - furcsán vélekedtek a XIX. sz. nagyjai akkoriban egymásról.
Pl. Széchenyi állandó összetűzésben volt Kossuth Lajossal, akit felforgatónak mondott a gondolatai miatt, a ma szerintünk kora lánglelkű fiataljáról, Petőfiről, aki egy - ma úgy mondanánk - renitens huligán srác volt, na és Deák Ferenc, a haza bölcse meg egyenesen árulója a 48/49-es forradalomnak.
Aki nem így véli, olvassa el a könyvet, potom 1000 oldal a legnagyobb magyarról, akit fiatalon mulatós mágnásnak ábrázolnak, s később konzervatívnak, még később bolondnak...
Vajon MI AZ IGAZSÁG RÓLUK?!☹️
Jobban mutatkozik meg műveltségünk, ahogyan a műveletlenekkel bánunk.
Móra Ferenc
Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint igazságnak - minden dolog igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell.
Márai Sándor
Azt akartam mondani, hogy Magyarország is csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni. (...) De ez az ország semmitől nem fél úgy, mint a minőségtől, s az igazi műveltségtől, amely valóban hősiesség.
Márai Sándor
A kultúra nagyrészt leépül, visszafejlődik, mert az egyre szaporodó és egyre fejlettebb műholdas adók egyre nagyobb mennyiségben zúdítják az emberekre a szórakoztató, banális, kalandos, butító, eltompító, mindig könnyen emészthető, nem különösebben változatos ócskaságok tömkelegét, mindenhová eljuttatják a végtelenül leegyszerűsített mintákat, elfojtják az egyéni gondolkodást, nem is csak az öltözködésben és a szokásokban, hanem a viselkedési normákban, a kívánatos és követendő mesterséges ideálokban is.
Stanislaw Lem