Idézetek, bölcsességek

Idézetek, bölcsességek

2014. 07. 06. 11:17

Aki olvasott valahol egy jó mondást, bölcsességet, vagy híres emberektől idézetet, az ide beteheti a forrás megjelölésével mindannyiunk épülésére.

 

2014. 08. 08. 22:30

Ma este is rövid idézeteket hoztam:

"Ne nevesd ki a világot, ne is sirasd, hanem értsed meg." (Baruch Spinóza)

. 
Baruch Spinoza szerint a gondolkodás, a világ és az Isten egy és ugyanaz

Az amszterdami zsidó családba született Baruch (keresztény nevén: Benedictus) Spinoza (1632-1677), a felvilágosodás egyik legmeghatározóbb filozófusa szintén a természettudomány robbanásszerű fejlődésének igézetében alkotta meg teljes világmagyarázatra igényt tartó filozófiai rendszerét. Ennek lényege az volt, hogy Isten kétféle módon válik érzékelhetővé, tapasztalhatóvá: a kiterjedés és a gondolat világában, vagyis az anyagi valóság, a Teremtés művében és a gondolatban, az ember fogalmainak birodalmában. Spinoza szerint e kettő gyökere egy, vagyis az anyagi világ és az értelem világa egyaránt maga az egyetlen Isten. Az anyagi világ maga Isten (panteizmus), az anyagi világnak az értelem által felismert törvényszerűségei (a matematika és a természettudomány törvényei) pedig magának Istennek a belső törvényei. Vagyis Isten nem áll a világ fölött, a világon kívül, hanem csak a világban létezik.

 

Következésképp Isten nem képes felülbírálni vagy felfüggeszteni a természet törvényeit, hiszen azok saját belső törvényei is, így soha nem helyezi magát azok fölébe. Spinoza szerint tehát csodák nincsenek, és nem is lehetségesek.

/Forrás: http://www.hit.hu/irasok/biblia-kritikaja/


2014. 07. 27. 13:25

"A ma igazsága a holnap tévedése."


Hmmmm... A múltkor, mikor betettem ezt az idézetet, másnap jutott eszembe, hogy ugyanezt megfogalmazta versben sokkal korábban egy magyar költőnk, Petőfi Sándor!
És milyen csodálatosan:

"Az idő igaz,
S eldönti, ami nem az. "



És jöjjön az egész vers, melyben megjelentek ezek a bölcs sorok:

Petőfi Sándor

VOLTAK FEJEDELMEK...


Voltak fejedelmek,
Akiknek emlékoszlopot emeltek,
Magast és fényeset,
Mely hirdeté nagyságukat,
Mely hirdeté jóságukat.
És hol van az oszlop?... elesett!
El kellett esnie,
Mert hazugsággal volt tele.
Az idő igaz,
S eldönti, ami nem az.
Ott áll a sír most emléktelenűl,
Az eltörött helyett mást nem tevének...
De nem! hisz örök átka nemzetének
Sötét oszlopként rajta nehezűl.

/Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt/

2014. 07. 26. 7:40

Kedves Vándor!

Nagyon jók ezek a rövid, de velős gondolatok, köszönöm! :)

Én is hoztam ma egyet Thorwald Dethlefsen (1946-2010) német pszichológustól, aki többek között hipnózissal és misztikus könyvek írásával is foglalkozott:

"A ma igazsága a holnap tévedése."









2014. 07. 24. 19:21

Szép estét mindenkinek, aki arra vetemedik, hogy ezt az unalmasnak tűnő oldalt látogatja! Tudom, unalmas, de higgye el mindenki, hogy az emberek életében történt dolgok szintézisei ezek a gondolatok! Ma csak két gondolatot hozok, ami azoknak szól akik utálják a munkát, és mégis nap mint nap teszik a dolgukat! Hogy kik a szerzőik nem tudom, de azonosulni tudok a gondolatokkal!

( 1 )   Rossz munka nincs, csak rosszul elvégzett munka van !

( 2 )   Találj egy olyan munkát ami a hobbid is, és nem fogsz többé dolgozni !

Kellemes gondolkodást, és szép álmokat!

 

 

2014. 07. 13. 20:02

A következő akitől az alábbi bölcsességeket olvashatjuk, BLAISE PASCAL, aki 1623 -és 1662 között élt! Igen, Ő  az a bizonyos, akitől azt a bizonyos Paskál törvényét tanultuk az iskolában! Sőt, Ő a valószínűségszámítás megalapozója,a matematikai, geometriai és hidrosztatikai tételek felfedezője!  És Ő bizonyítja be, hogy a levegőnek súlya van! 32 éves korában elfordul az egzakt tudományoktól, és a hitnek , főként a hitvitáknak él!  Összefoglaló bölcsességei is ebből az életszakaszából eredeztethetők!

(1)  Ami igaz a Pireneusokon innen, az téves a Pireneusokon túl.  ( más atörvény itt, és más lehet ott

(2)  A szerete vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.

(3)   Az az ember, aki csakis önmagát szereti, semmit sem gyűlöl annyira, mint egyedül maradni önmagával!

(4)  Akinek nincs szíve, az csak a fülére hallgat!

(5)  A sokaság, amely nem szorítkozik egységre, zűrzavar,  az egység, amely nem függ a sokaságtól, zsarnokság.

 

Mára ennyit a bölcsességekről, szép estét mindenkinek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2014. 07. 10. 18:41

Kedves Holdfény! Köszönöm a biztatást! Hogy érdekesebb legyen a dolog, megpróbálok valami rendszert vinni ebbe a munkába!

Tehát a 16. sz-ban vagyunk, és  Michel Eyquem de Montaigne éppen megválik a bordeaux - i törvényszék tanácstagi tisztségétől, hogy a továbbiakban a kedvtelésének szentelje hátra lévő napjait! Ez az időszak a Francia vallásháborúk kora. Szerzőnk az arany közép utat választva, III. Henrik hívéül szegődik, és megírva, neki ajánlja 1580 - ban, az Esszék első kiadását. Egocentrikus, de nem egoista, elkülönül a világtól de nem közömbös iránta! Elutasítja a "cél szentesíti az eszközt " elvét. Műve nem csak a franciáké, hanem az egész világé!

 

(1)   Már ahhoz is néminemű értelem szükségeltetik, hogy észre vegyük tudatlanságunkat!

(2)   A halálról gondolkodni annyit tesz, mint a szabadságról gondolkodni.

(3)   A rossz helyébe nem jön szükségképpen a jó, más rossz is jöhet a helyébe, sőt rosszabb is!

(4)   Akármit beszélnek az erényekről, a fő célunk a gyönyörködés!

(5)   Itéleteink esendők, mert követik erkölcseink romlását, változását!

(6)   Az asszonyok legfőbb regulája ha férfivel hál, viganójával együtt vesse le a szemérmességét, és azt viszont a viganóval együtt öltözze fel ismét!

 

Talán így , "minden napra" elosztva, nem lesz annyira unalmas! Holnap más, szerző következik, aki szintén érdekes gondolatokkal tanít bennünket!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2014. 07. 09. 0:32

Kedves Vándor!

Örömömre szolgálna, ha maradnál, és aktívan közreműködnél a témakör gazdagításában.
Nagyon tetszettek, amiket hoztál, várom tehát a folytatást! :)

Én ma csak egyet hoztam:

"Gondolkodásmódunk befészkeli magát életünkbe. Erősebb befolyást gyakorol ránk, mint legmeghittebb társas kapcsolataink. Legbizalmasabb barátaink nem alakíthatnak annyit életünkön, mint dédelgetett gondolataink."
/J. W. Teal - grúz származású szociális foglalkoztató oktató, 1940-ben részt vett az USÁ-ban a népszámlálásban, huzamosabb ideig Georgia államban élt./



2014. 07. 07. 19:12

Kedves Holdfény, hidd el, hogy egyáltalán nem képmutatásból írom ezeket a sorokat, de Te tényleg egy boszorká/-nyos megérzésekkel megáldott / asszony vagy! Most szándékoztam ,igaz , hogy nem külön fórum témaként  hasonló, néhány soros aforizmákat beírni! Ennek oka, hogy tetszenek ezek a bölcsességek, és van egy könyvem, Gábor  György  munkája és a  Gondolatok könyve  címet viseli! Ebben a könyvben, a 16. sz-tól a 20. sz-ig, híres emberek elmés összefoglalóik, aforizmáik vannak!  Ha nem veszed zokon, előbb egy kis leírás ezek lényegéről, a szerzőtől!  Részletek az előszóból: Alig akad nemzet amely a miénknél jobban kedvelné a velős mondásokat.... mégis , Magyarországon , sosem volt műfaj!

Az aforizma jellegzetesen francia műfaj, nem véletlen, hogy a francia nyelvbena leggazdagabb ennek a műfajnak az elnevezése! Maxime, sentence / szentencia / Pnsée, idée,reflexion,paradoxe,boutade,trait, mot, bon mot, étincelle, d'esprit, stb. Ez mind ugyanannak a fogalomnak az árnyalata! A közmondás és az aforizma vérrokonok!  De nem akarom az egész könyvet ide másolni, mert a legfontosabb ez amit ide írtam, persze szerintem csak! Néhány aforizmát írnék , de aztán azt hiszem, hogy csak olvasója leszek ennek a fórumnak, mert nem lenne korrekt mindig idemásolni egyet - egyet, bár komoly feladat megtalálni mindig az alkalomhoz illőt!

Az első LA ROCHEFOUCAULD- tól való  / 1613 - 1680 /

A féltékenység kétségekből táplálkozik, s mihelyt a kétséget bizonyosság váltja fel, örjöngéssé válik, vagy megszünik.

Ugyan erről  ALEXANDER DUMAS FILS     / 1824 - 1895 /  ezt írja:  A férfiak azt hiszik, hogy azért féltékenyek a nőre, mert szerelmesek belé; ez nem igaz, azért szerelmesek belé, mert féltékenyek rá, ami nagy különbség. Bizonyítsd be, hogy nincs okuk a féltékenységre, s nyomban ráeszmélnek, hogy nem szerelmesek!

Egy mélyebb gondolat egyszerűen megfogalmazva LA BRUYÉRE- től / 1645 - 1696 /      A hűtlen nő, ha az érdekelt férfi annak tudja, csupán hűtlen, ha hűségesnek hiszi, akkor hitszegő!

      A szerelem és a barátság, kölcsönösen kizárják egymást!

      Az a halál, amely megelőzi a roskatagságot, jobbkor jön mint az, amely végét    

       szakítja!

 HIPPOLYTE TAINE  / 1828 - 1893 /  azt írja  a házasságról: Minden    házasságban   valamiféle baj rejlik, mint kukac az almában!

Három hétig vizsgálgatjuk egymást, három hónapig szeretjük egymást, három évig civakodunk egymással, harminc évig eltűrjük egymást, a gyerekek pedig előlről kezdik az egészet!

 

HENRI - FREDERIC  AMIEL  /1821 - 1881 /  Írja az öregedésről :  Kellőképpen elviselni az öregedést, az a bölcsesség mesterműve, és az egyik legnehezebb része az élet nagy művészetének!

 És még van, nagyon sok elmés gondolat, de talán már ennyi is unalmas lehet egyszerre!  Talán máskor még írok ezekhez, mert jópárat kijelöltem, hogy másokkal közölni talán érdemes!   

 

 

 

2014. 07. 06. 11:57
3 FONTOS SZABÁLY AZ ÉLETHEZ:

1. Soha ne válaszolj, amikor mérges vagy.
2. Soha ne ígérj, amikor boldog vagy.
3. Soha ne dönts, amikor szomorú vagy.

/Tendzin Gyaco - XIV. Dalai Láma/





Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (született: 1935- Kína), Lhamo Donrup, a 14. dalai láma és a tibeti emigráns kormány volt vezetője, melynek székhelye az indiai Dharamszala. A dalai láma a tibetiek vallási vezetője.

Díjai: Nobel-békedíj, Templeton-díj

2014. 07. 06. 11:41



Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga.

2014. 07. 06. 11:31



Woody Allen (szül. 1935-ben) amerikai író, színész, humorista és filmrendező

2014. 07. 06. 11:29
"Három nehéz dolog van a világon:
Úgy mondani igazat, hogy senkinek se fájjon,
Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen,
És úgy érvényesülni, hogy senkit ne tapossunk el."
/Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író, költő/

Goethe (Stieler 1828).jpg