1. Hír

Az Egyesület elnöksége úgy döntött, hogy a helyzetértékelés egy részét, kivonatát szeretné megosztani a város lakosságával, városunk vezetőivel.

 Kivonat a Vállalkozók Esztergomért Egyesület közgyűlésének városunk helyzetét értékelő jelentéséből:

Az előző három választási ciklus rövid összegzése

2002. év és a 2010. év közötti két választási ciklus:

 Jelentős volumenű, de csak részben és nem feltétlenül az eredeti elképzeléseknek megfelelően megvalósított beruházások jellemezték az időszakot. Többek között:

• megvalósult az esztergomi termálfürdő,
• elindult a termálfürdő projektre épülő szigeti mélygarázs – szálloda, szállodák projektje,
• megkezdődött az esztergomi Fürdőszálló reorganizációja, a szocialista időszakban épült részegységeinek bontásával,
• a Zöld Ház funkcióvesztése,
• megkezdődött a Bástya bevásárló központ szerkezetének átalakítása- bontása, valamint a köztes parkoló befejezetlen reorganizációja.
• megkezdődött a buszpályaudvar és a városi piac áthelyezésével kapcsolatos beruházások,
• megkezdődött a Déli Kanonoksor épületében az esztergomi kihelyezett egyetemi képzés létrehozása,
• nagyszabású hasznosítási tervek kerültek megvitatásra „Granvisus” épület-együttes hasznosításával kapcsolatban,
• holdinggá szervezték a Strigonium Zrt.-t, amely így több, mint 10 „gazdasági” társaságot foglal magába (parkgondozás, temetkezés, ingatlan kezelés, kikötők üzemeltetése, közművek, utak, csatornák építése….. stb.).
• a diáküdültetés és a nemzeti hovatartozás jegyében Erdélyben Vargyason kastély került megvásárlásra. 

A két ciklust jellemezte továbbá a demokratikus választással bizalmat kapott többségi frakció egységes döntéseinek gyors végrehajtása,

Elmaradt, nem valósult meg:

• a város működéséhez nélkülözhetetlen iparűzési adót biztosító vállalkozók, vállatokkal történő közös érdekegyesítés,
• a vállalkozók munkáját segítő „egyablakos” ügyintézés,
• gyakorlatban a munkáltatók szakember-igényeinek és a helyi oktatási intézmények képzéseinek összehangolása
• az iparűzési adóbevétel egy részének visszaforgatása – a vállalkozókkal előre egyeztetett mértékben és céllal – a vállalkozások, az Esztergomi Ipari Park működési feltételeinek elősegítésére,
• az Önkormányzati - Polgármesteri Hivatal, a városi intézmények (kórház, Szent István Gimnázium, Családsegítő…..), gazdasági társaságok (Strigonium Zrt….)  megújításához kapcsolódó gyakori vezető- és dolgozócsere;
• több mint 20 milliárd forint hitelállomány létrejötte,

2010 és 2014 közötti választási ciklus

• A több mint 20 milliárd forint hitel állomány kezelése.
• Polgármester asszony által adósságrendezési eljárás elindítása és annak végrehajtása.
• A város ismert hitelállományának az állam által történő konszolidációja.
• Új adósságrendezés nyitott kérdései, mely további tisztázatlan, ismeretlen kötelezettségeket vetíthetnek előre.
• A demokratikusan választott polgármester asszony és a testületi többséggel rendelkező frakció kétséges eredményeket hozó, véget nem érő vitáinak tömkelege.
• Pénztelenség, az önkormányzati kötelező feladatok ellátásának nehézségei.
• Az országos médiában nem kívánt okból és mértékben válik közismertté Esztergom városa.
• A város iparűzési adóbevételét biztosító vállalatokkal, vállalkozásokkal kapcsolatban az előző két ciklusban is jellemző hiányosságok orvoslásának elmaradása.

A három választási ciklus eredményei

Beruházások, fejlesztések.

Gyakorlatban 2002. év és a 2010. év közötti két választási ciklus éveiben beszélhetünk jelentős, de csak részben és nem feltétlenül az eredeti elképzeléseknek megfelelően megvalósított beruházásokról, mivel a 2010 és a 2014 közötti választási ciklus idején a városvezetés gazdasági háttere nagyrészt rendezetlen, terhelt, stádiumban volt.

Megállapítható:

• A beruházások alapját szolgáló ötletek a város idegenforgalmi pozíciójának, bevételi eredményeinek javítását tűzte ki célul, ami az eredeti elképzelések megvalósítása esetén a városi élet fellendülését, közösség formálását is generálta volna.
• A beruházási elképzelések megrekedtek az idegenforgalom terén. A város vezetése nem tűzött ki a munkahelyteremtést sem közvetlenül, sem  közvetetten  előidéző, segítő, támogató projekteket (becsülten a nem az állami normatívákból, támogatásból történő bevételek 95 %-a az iparűzési adóból származik)
• Az önkormányzat elsődleges céljai között a kötelező feladatellátás kiemelt fontossággal jelenik meg. Ha az önkormányzat a közfeladatok ellátása mellett vállalkozik – ami egyébként jó és támogatandó -, akkor a vállalkozó önkormányzat képviselőit kiemelt felelősség terheli, hiszen a közösség anyagi forrásaival gazdálkodik.
• A jó ötlet az első lépés - de nem elégséges -, melyet sok egymást követő, egymásra épülő folyamat követ.
• A beruházás sikeressége számszakilag mérhető, mint bevétel, profit, megtérülés, társadalmi hasznosság stb.

A beruházásokat jellemzi

• kisebb hányaduk sikeresen megvalósult,
• néhány kevésbé sikeresnek bizonyult (például „termál fürdőnk” melynek a vizét előmelegítést követően élvezheti a lakosság) ,
• jelentős része befejezetlen állapotban van,

További, egyéb következmények

• Bizonytalan jövőkép, mely érinti a város társadalmának minden rétegét.
• További, a befejezetlen beruházások rendezését, esetleges befejezését célzó költséges beruházások.
• Folyamatos nehézségekkel küzdő közszolgáltatás (megszűnt helyi járatú busz közlekedés, közvilágítás szüneteltetése…. stb).
• Önkormányzati képviselői tevékenység megítélésének amortizálódása.

Kiváltó lehetséges okok

A gazdasági életben sokféle gazdasági érdek, szemlélet, többféle osztályozási mód jelenik meg. Az egyszerűség kedvéért jelen esetben két gondolkodási szemléletet említünk, mégpedig a költségvetési és a profit orientált vállalkozói vagy versenyszférában megjelenő megmérettetés szemléletét.

Az elmúlt három önkormányzati ciklusban:

• költségvetési „szemlélet” túlsúlya volt a jellemző,
• ezen gazdálkodási gondolkodásmód találkozott, de nem került összhangba az eredmény-centrikus beruházások sokaságával képződött kihívásokkal,
• az önkormányzat a 2000-2010-es időszakban egyszerre, egymást követő nagy költséggel bíró projekteket kezdett, melyeknek feltételezhetően nem volt megfelelő előkészítettsége.
• a nagy beruházási projektek kezeléséhez nem volt megfelelő a korábban szerzett tapasztalat.

Javaslatok, észrevételek

 A Vállalkozók Esztergomért Egyesület, mint azon vállalatok, vállalkozók érdekképviselete, amelyek a helyi iparűzési adó közel 80%-át fizetik be Esztergom Város Önkormányzatának, a következő javaslatokat fogalmazta meg az önkormányzati választásokon induló pártok, civil szervezetek számára.

1. Olyan vezetési szemléletet javasol Esztergom városának, melyektől nem áll távol a költségvetési szemlélet, illetve az eredmény-centrikus, napi piaci megmérettetés közös ötvözése, alkalmazása.
2. A város tényleges adósságának megállapítása, számbavétele.
3. Közművek jelen állapotának (utak, csapadékvíz elvezető rendszer, közvilágítás…..) felmérése városrészenként, tervszerű javításuk megkezdése.
4. A hivatali ügyintézés ügyfél-orientáltságának elősegítése.
5.  A helyi vállalkozókkal, vállatokkal egyeztetve, őket támogató, munkájukat elősegítő, a gyakorlatban is működő kapcsolatrendszer kiépítése, működtetése.
6. Az iparűzési adó egy részét a helyi vállalkozásokkal, vállatokkal egyeztetve célszerű felhasználni.
7. Meghatározott rendszerességgel a város közösségét szükséges a város gazdasági helyzetéről tájékoztatni.
8. Átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé kell tenni a város gazdasági társaságainak működését.
9. A városban működő intézményekkel a Városnak a mindennapi életben működő együttműködési rendszert célszerű kialakítani.
10. A beruházásokat a szükséges szintű előkészítésnek kell megelőznie.
11.  Gondoskodni kell a folyamatban lévő beruházások kivitelezői, műszaki tartalmának nyomon követéséről, ellenőrzéséről.

Esztergom, 2014.május 23.

Sasvári Géza

Vállalkozók Esztergomért Egyesület Elnök

VOSZ Komárom – Esztergom Megyei Szervezetének Társelnöke