<p style="text-align: justify;">Közel 15 esztendővel ezelőtt, 1999. júliusában rongálódott meg nem teljesen ismert módon a sokak által csak „gördeszkás Istvánnak” becézett Városalapító szobor. Vígh Tamás 1979-ben készült műve pedig azóta is kettétörött alapzattal tűri az időjárás viszontagságait. Pedig helyreállítási, sőt máshová átszállítási tervek is készültek annak idején.</p>
A szobor megrongálódásáról először a 24 Órában lehetett olvasni 1999. július 23-án: "A mintegy három méteres, kezében ég felé mutató dárdát tartó bronzalak fehér mészkő alapzata valamilyen, eddig nem tisztázott külső hatás eredményeként kettétört..." Mivel a sérülés pontos oka nem ismeretes, ezért a lap híranyagából természeti csapás, de akár még idegenkezűség is kiolvasható.
Ezután csak több héttel később, az Esztergom és Vidéke 1999. augusztus 19-ei számában jelenik meg másodközlésként egy augusztus másodikai népszabadságos hír a szobor megsérüléséről. Ebből kiderül, hogy a talapzat kettétörésének oka ismeretetlen, de lehetséges, hogy a '99-es nyár erősen csapadékos időjárása, vagy egy egy villám okozta a sérülést.
Szintén az EVID ezen számában található egy beszámoló az augusztus 5-ei képviselő-testületi ülésről. Az írásban röviden megemlítik, hogy a testület határozatot hozott a Városalapító szobor elszállításáról: " a képviselő-testület a Városalapító szobor helyszínről való elszállításáról gondoskodik az életveszély megszüntetése céljából és statikusi szakvéleményt kér." Emellett felkérték a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a szobor alkalmasabb helyen történő felállítására.
Pár oldallal arrébb a lap egyik munkatársa kérdéseket intézett az akkori városvezetőkhöz és a szobor állapotát megállapító mérnökhöz. Így például Miavecz Jenőtől, a Városfejlesztési Bizottság elnökétől azt tudhatta meg az olvasó, hogy "a határozat egyértelműen a szobor helyreállítását célozta meg, vagyis egy tanulmányterv elkészítése nyomán a szükséges renoválási munkák elvégzését". Koditek Pál millenniumi tanácsnoktól azt, hogy tudomása szerint a darusautót már meg is rendelték, hogy a szobor minél hamarabb leemelésre kerüljön, minekután a kanonoki épületek udvarára kerüljön a helyreállítás idejére. Besey László statikus szakmérnöktől pedig azt, hogy a szobor a sérült állapotában nem életveszélyes.
Érdekesség, hogy a szoborral történteket még Dr. Könözsy László is megemlíti egy alapvetően teljesen másról szóló beszédében, amit Szentgyörgymezőn mondott el. Az Esztergom és Vidéke 1999. szeptember 2-i számában olvasható szöveg elején található rész szerint a szobor megrongálódását a nem kellő alapozás okozta: "Néhány napja a rádió is felrepítette a hírt: eltörött Esztergomban a Szent István-szobor talapzata. A Várhegy oldalában mindannyiunk által csak görkorcsolyásnak nevezett Városalapító igen modern szobrát az alkotók nem kellően alapozták, nem kellő körültekintéssel helyezték el”.
A szobor elszállítása, új helyen történő felállítása, netalántán a régi helyén hagyása kisebb-nagyobb vitát keltett a korabeli sajtó hasábjain. Az Esztergom és Vidéke 1999. szeptember másodikai számában két írás is megjelent, melyek pro-kontra alapon elemzik a Városalapító helyzetét. Kaposi Endre cikkében a szobor régi helyén maradása mellett kardoskodott, ugyanis szerinte az ott van jó helyen, ahol van: "a Bazilika hatalmas tömege nyomasztó súllyal nehezedik a Várra, és a szobor éppen ezt a túlsúlyt enyhíti azzal, hogy kapuszoborként a Vár hangsúlyát növeli".
Koditek Pál akkori írása szerint pedig érdemes lenne máshová elszállítani az alkotást történelmi okokból: "az Iparművészeti Lektorátus 1979-ben a műalkotás felállítására két helyszínt javasolt: az egyik a város fölé magasodó Kuckländer-hegy, a másik a Szent Tamás-hegyen a Lépcső utca - Attila utca találkozásánál lévő terület. Ez utóbbi javaslat szakmai indoka az volt, hogy a cca. 3 méter magas szobor kellemes összhatást teremthetne a Várhegy felöli oldalon magasodó kápolnával, „kiegyenlítené" a hegy jelenlegi asszimetriáját". Amiatt, hogy a szobor a ma látható helyére került 1980. március 20--án "végképp meghiúsult a középkori fahíd előtt magasodó földsánc régészeti megkutatásának lehetősége, a középkori vár egyetlen, még eredeti látványában bemutatható (és fotózható) része ezzel elveszett. Nem tudjuk például bemutatni az eredeti látvány csorbulása nélkül a Telegdy-rondellát, mely Közép-Európa első óolasz stílusban épült bástyája, eltűnt a 12. századi vár bejáratának eredeti látványa is”. Koditel Pál szerint ezért érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a helyreállítása után máshol állítsák fel a szobrot.
A Városalapítóról utoljára az EVID 1999. szeptember 23-i számában írtak pár rövid mondatot, ugyanis a szeptember 29-i testületi ülés egyik napirendi pontja a szobor helyreállításáról szóló döntés volt. Arról már nem született írás az EVID-ben, hogy a testület miképpen határozott, de mivel a szobor maradt a régi helyén, a megrongálódott állapotában, el tudjuk képzelni...
Egészen szomorú, hogy az eltelt másfél évtized alatt nem lett rendezve az alkotás sorsa. Természetesen akadnak Esztergomban első ránézésre jóval sürgetőbb problémák (ha csak az olyan, szintén fizikailag megfoghatóakra gondolunk, mint a Zöldház, a Fürdő Szálló, vagy a volt Medicor épülete), melyek megoldása szintén hosszú évek óta várat magára, ellenben egy olyan közösségre, mely nem törődik a múltjára emlékeztető jelképekkel, kérdés, hogy milyen jövő vár.
-mTz-