Ugyanis mindkettő építmény nemzeti vagyonhoz tartozó egyéb célú telek állománynak számít, így a képviselő-testület tulajdonjogába tartozik. Mind a kápolnát, mind a keresztet a Szent Anna Plébánia tartja karban már évek óta, ezért engedélyért folyamodtak az önkormányzathoz, hogy idén nagyobb felújítási munkálatokat végezhessenek el rajtuk.

 

Az 1789-es canonica visitatioban olvasható, hogy ezen a helyen egy Szent Orbánról és Szent Donátról elnevezett kápolna állt, fél óra járásra a szabad királyi várostól. Morzan János építette 3 ásónyi területen valamikor 1755 és 1789 között. Fenntartása perselyből történt. Az 1827-es canonica visitatio már romos állapotúnak írja le a kápolnát.

 

1902-ben Fehér Gyula belvárosi plébános levélben kért engedélyt Vaszary Kolos érsektől a megrongálódott épület újjáépítésére. A kápolna környékén 200 négyszögöl telket megvásároltak Molnár Jánostól. A mai kápolna építését 1902. július 24-én határozták el. A terveket Sinka Ferenc készítette, az építés költsége 7 ezer korona volt. Fehér Gyula 1903. május 24-én szentelte fel.

 

Az Esztergom című lap 1904-ben már arról számol be, hogy Orbán napján búcsút tartottak a szőlősgazdák. A városból indult a búcsúmenet, a kápolnánál szentmisét tartottak. Az 50-es években kihalt szokást Lékai László elevenítette fel.

 

A kápolna mellett álló kőkeresztet 1909. május 25-én állították a hívek adományából.Felirata: A hívek adományából emeltetett 1909. évben. Hagyományosan a pünkösd hétfőn megtartott búcsún kerültek fel a keresztre a cseresznyéből font koszorúk, mint Szent Orbánnak, a szőlők védőszentjének szánt ajándékok.

 Wikipédia