1. Hír

A Pilisi Parkerdő Zrt. komplex természetvédelmi beruházási programjának keretében, közel nettó 90 millió forintos költségvetéssel idén fejezte be a Miklós-deák-völgyi vizes élőhely rekonstrukcióját. A 2012-ben megindult munkálatok során a régi gátak és zsilipek bontása után az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Az egyik, ipartörténeti értéket képviselő gát esetében az átalakítás az eredeti jelleg megőrzése mellett történt. A műtárgyakat a tájba illeszkedő, a folyóvízi fajok számára átjárható módon, életkörülményeiket figyelembe véve alakították ki. A munkák célja a vízfelület létesítése, a vízvisszatartás, azaz a tározó szerep és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt. A tórendszer feletti mederszakasz és a tórendszer alatti mederszakasz átjárhatóságát (vízi állatfajok, pl. a kövi rák számára) a tavakkal párhuzamosan kiépített megkerülő csatorna biztosítja, amely Magyarországon különlegességnek számító, az ökoszisztéma-menedzsment szempontjai szerint kialakított megoldás. A Miklós-deák-völgyi tavak rekonsrukciójára a KEOP „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” című, csaknem 240 millió forint nettó összköltségvetésű, az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott pályázat egyik részeként került sor.

A Miklós-deák-völgyi tavak a pilismaróti Malom-patak oldalágán lévő országos védettségű területen találhatóak. A tavakat tápláló vízfolyás Pilismarót külterületén, a Visegrádi-hegység legnyugatibb völgyében halad, majd Pilismarót belterületén belefolyik a Malom-patakba, amely a Dunába ömlik. A tavak alapvető szerepe volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetővé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdőben történő visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, illetve az egykori, közeli csemetekert vízellátását biztosították. Azonban a vízfolyáson az elmúlt évek nagy árhullámai, különösen az 1999-ben levonult nagy árhulláma a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat annyira megrongálta, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltű fajok számára nem nyújthatott tovább élőhelyet, a tavak kiszáradtak.

Természetvédelmi és vízgazdálkodási funkcióinak ellátása mellett a megújult Miklós-deák völgyi tavak bizonyára hamarosan a kirándulók és turisták közkedvelt célpontjává válnak, hiszen a felújított gátakkal övezett tórendszer csodálatos környezetben, különleges élővilággal, és az élővilágot bemutató hat információs táblával, valamint padokkal várja a látogatókat. A Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi és turisztikai fejlesztései szorosan összefonódnak. Ahol helyreáll, illetve a beruházások eredményeként sikerül megőrizni az erdő ökológiai egyensúlyát, ott a látogatók fogadására ehhez illeszkedő körülményeket szükséges teremteni. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-14-ben 200 millió forintos összköltségvetésé turistaház-felújítási programmal, a területén áthaladó 113 kilométeres Országos Kéktúra útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével, továbbá számos más közjóléti fejlesztéssel teremti meg a Pilis turisztikai célú használatának méltó körülményeit.

Emellett a Pilisi Parkerdő 2008 óta több természetvédelmi célú programot valósított meg, a KEOP program befejezésével 2008 és 2015 között az erdőgazdaság természetvédelmi oltalom alatt álló kezelési területén közel 1.1 milliárd forintot fordít az aktív természetvédelemre. Olyan munkák tartoznak a természetvédelmi fejlesztések közé, mint a védett erdőterületek rehabilitációja őshonos facsemeték ültetésével (erdőszerkezet átalakítás), különleges, csak hazánkban előforduló, bennszülött védett növények (pl. magyarföldi husáng) élőhely-rehabilitációja, védett sziklafalak biztonságossá tétele, erdei kistavak hordaléktól való megtisztítása, invazív fafajok visszaszorítása, vagy hulladékkal szennyezett élőhelyek helyreállítása. A fejlesztések, illetve ezek fenntartási munkái érintik a Pilis Bioszféra Rezervátumot illetve a Natura 2000-es területeket is.

/Infó és fotó: Pilisi Parkerdő/