1. Hír

A települések gazdasági sorrendbe tételére a szakember bevezetett egy mérőt, a TGS-t, ami nem más, mint a településeken működő gazdasági szervezetek pénzügyi adatai alapján képzett mértékegység nélküli komplex mutató. Összesített értéke minden évben 100. Mivel egy fővárosközpontú országban élünk, ezért nem mondható nagy meglepetésnek, hogy Budapest 1992 és 2001 között a TGS közel 50%-át adta, ami ennél sokkal érdekesebb, hogy a listán szereplő következő 100 település (köztük Esztergom) együttesen sem éri el a főváros TGS-értékét, sőt a főváros értékének éves ingadozása erősen befolyásolja az összes többi település TGS-értékének mozgását is.

Esztergom az autóipari beruházásoknak (Suzuki és az őt kiszolgáló cégeknek) köszönhetően került a vezető ipari csomópontok közé Komárom, Hatvan és Bicske mellett.  (a listát az 1997-98-as éveket leszámítva mindig is Győr vezette, mint az ország legjelentősebb rendszerváltás utáni, vidéki gazdasági központja).

A város az 1992-es 98. helyéről 612 %-os TGS növekedéssel a 17.-re kúszott fel 2011-re. Ezzel megelőzve Bicskét és Hatvant, de elmaradva többek között Komárom és Rácalmás mögött.

Kritikus tényezőnek nevezhető azonban, hogy az új gazdasági központoknak – még a viszonylag népesebb Komáromnak és Esztergomnak is – meglehetősen egyoldalú a gazdasági szerkezete, hiszen azt lényegében csak egy-egy vagy néhány nagyobb termelőegység határozza meg.

Ennek veszélyeire Esztergom szolgáltatja a legjobb példát. A japán Suzuki Motor Corporation 1992-ben indította be a magyarországi termelést Esztergomban (ebben az évben a város a 98. helyen állt a TGS-rangsorban), 1994-ben kétműszakossá vált a gyártás és beindult az exporttermelés (ekkor került 34. a helyre), 1996-ban pedig minden ötödik Magyarországon üzembe helyezett új autó az esztergomi Suzuki gyárból került ki (ez a 23. helyet eredményezte).

2007-ben Esztergom már a 12. legnagyobb gazdasági központnak számított, azonban a felívelő pályát a gazdasági válság megtörte. Ez tükröződik a Magyar Suzuki Zrt. 2008 decemberében kiadott közleményében is: „A világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a piaci feltételek romlása következtében a Magyar Suzuki Zrt. értékesítési darabszámai drasztikusan csökkentek, így a kereslethez alkalmazkodva a termelés csökkentése vált szükségessé. 2008. december 8-tól a gyártás visszatért a kétműszakos munkarendhez”.

Nem meglepő tehát, hogy 2009-ben Esztergom a 70. helyre került a városok rangsorában, igaz a globális gazdasági környezet javulásának, valamint a Magyar Suzuki Zrt. erőteljesebb exporttevékenységének köszönhetően napjainkban ismét a vezető gazdasági központok között található (a 2011-es rangsorban a 17. helyen állt). 

 A város és a Suzuki esete világosan tükrözi, hogy az új gazdasági központokban megtelepedett egy-egy multinacionális cég egyértelműen és radikálisan képes befolyásolni a városok pozícióját. Hasonló okok miatt várható, hogy a jövőben Komárom 2011-ben elfoglalt 9. pozíciója is gyengülni fog a Nokia gyár termelésének csökkentése miatt.

Esztergom TGS értékét a turizmus sem emeli számottevően, ugyanis a vendégéjszakák száma alapján még a 15 legnagyobb turisztikai bevételt generáló települések közé sem fér be a város.

Forrás: KSH