<p style="text-align: justify;">A holnapi, február 28-i testületi ülésen többek között tárgyalni fogják Tokár Imre, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatója kérését, mely Mindszenty József hercegprímás emlékének tisztelgő szobor emeléséről szól.</p>
A Szent Adalbert Központ környezetében, az '56-os tábla tőszomszédságában felállítani kívánt szobrot Csizsik Andrej Sztanyiszlavovics orosz állampolgár készítteti a magyar-orosz kapcsolatok elmélyítése érdekében V. Szurovcev orosz szobrászművésszel. A szobor felállításának költségeit 100 %-ban alapítványi finanszírozásban kívánják megoldani.
„Mindszenty József Esztergom érseke, Magyarország hercegprímása, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. - Bécs, 1975. május 6.)
Életpályája
A Magyar Katolikus Egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja. 1915-ben Gróf Mikes János megyéspüspök szentelte pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták püspökével együtt. Még ebben az évben Zalaegerszegre kap plébánosi kinevezést. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapít. 1944. március 4-én, XII. Pius pápa veszprémi püspöknek nevezi ki. 52. születésnapján, március 29-én foglalja el a püspöki hivatalát.
Nevéhez fűződik az a tiltakozó levél, amelyet a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök. A levelet személyesen adja át Szálasi miniszterelnök-helyettesének. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatják, mert egyházmegyéjében megtiltja a nyilas hatalomátvétel okán a nyilasok által követelt ünnepi szentmisék megtartását. Sopronkőhidan raboskodik, majd a soproni Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában házi őrizet alatt tartják. 1945. április 20-án visszatér állomáshelyére, Veszprémbe. Ez év április 29-én súlyos cukorbetegségben meghal az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945. szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezi ki. 1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába.
A kommunista hatalom súlyos támadásokat indít az egyházak ellen, amely támadásokat Mindszenty következetesen visszaver, mígnem 1948. december 26-án letartóztatják és az Andrássy út 60-ban megkezdik kínzását és kihallgatását. Minden ellene felhozott vádat elismer. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949. február 8.), de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe kerül Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben.
Innen szabadul 1956. október 30-án, amikor Őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre viszi. Az 56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mond, fogadja a budavári rezidenciáján a külföldi delegációkat, és azonnal fölmenti a kommunistákkal kollaboráló papokat a hivatalukból. 1956. november 4-én a Parlamentből az amerikai követségre menekül, mert Budapestet elárasztják a szovjet tankok, és vérbe fojtják a forradalmat. Mindszenty a legfőbb közellenséggé válik.
1971. szeptember 23-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően - akarata ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán - elhagyhatja Magyarországot. Saját akaratából a magyar prímások rezidenciájára, a bécsi Pázmáneumba utazik és halálig ott él. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkeresi, és meglátogatja híveit.
1975-ben május 6-án meghal a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezik el, majd a rendszerváltás után (1990-ben) az esztergomi érseki kriptában talál végső nyugalomra.
Az esztergomi Ószeminárium (Szent Adalbert Központ) épületében állandó kiállítás mutatja be Mindszenty életét a Mindszenty emlékszobában.” (forrás: Wikipédia)
-mTz-