1. Hír

A delegációt dr. Péntek Péter megyei főjegyző vezette. A delegációban a közgyűlési képviselők közül Dr. Szabó Gábor, Michl Miklós, Nagy Sándor, Szaniszló Zoltán képviseltette magát, de jelen volt még Hunyadi Imre külsős bizottsági tag, illetve Mihelik Magdolna Nyergesújfalu város Polgármestere és Hummel Rudolf a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársa. A helyszíni bejárás egyik aktualitását az adta, hogy most készül a megye új környezetvédelmi programja, amelyben kiemelt hangsúlyt kap majd a vörösiszap-tározók kérdése. Mint ismert, megyénkben Neszmély mellett Almásfüzítőn található még ilyen létesítmény. A delegáció tagjai a nap folyamán elsőként  meghallgathattak egy mindenre kiterjedő előadást a tározót üzemetető cég telephelyén. Mint köztudott az almásfüzítői timföldgyárban a timföldet bauxitból állították elő. A nyersanyagot porrá őrölték, majd nátrium-hidroxiddal (erős lúg) nagy nyomáson, 150–180°C-on főzték. A gőz elengedése után a vizes szuszpenziót vízzel kétszeresére hígították, majd ülepítőbe töltötték. A vízoldható nátrium-aluminátot vízzel elhidrolizálták alumínium-hidroxiddá, a keletkező nátrium-hidroxidot újra felhasználták. Egy tonna timföld előállításakor 1,5-2 tonna vörösiszap keletkezett. Minden, a vízben nem oldódó komponens visszamaradt. Mivel a vas-oxid (ferri-oxid) vörösesbarna, erősen színező anyag, ezért nevezik a visszamaradó, vízben nem oldható zagyot vörösiszapnak, amelyből mintegy 16.850.000 tonnát helyeztek itt el 7 kazettában, mintegy 172 hektáron, miután 1997-ben bezárt az almásfüzítői timfölgyár. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. egy forradalmian új technológiával fogott hozzá a lerakott nagymennyiségű lúgos kémhatású anyag okozta környezetszennyezés felszámolásához. Bio-degradáció, a neve annak a technológiának, amelynek az a lényege, hogy különféle az üzemeltető által átvett ipari hulladék és szennyvíziszap felhasználásával, különféle tápanyagok, baktériumok és többlet oxigén felhasználásával „mesterséges” talajt állítanak elő. Az így előállított talaj ph-ja és fizikai szerkezete megegyezik a hagyományos talajéval. Végül ezt a mesterséges talajt helyezik ki a vörösziap felületére, amelyen aztán a legkülönfélébb növényeket telepítik meg. A technológia sikerességét jelzi, hogy a tározó ma már egyáltalán nem emlékeztet arra, hogy itt korábban vörösiszap volt, sokkal inkább egy természetvédelmi terület benyomását kelti. Így az sem meglepő, hogy mindennapos vendég errefelé a gerinces fauna több jeles képviselője (őz, nyúl, róka pl.) is. A technológia szigorúan ellenőrzött, amit talajvízfigyelő monitoring kutak sokasága fémjelez. A tározó a mértékadó árvízszint fölött 6 méterrel húzódó gát útján kellőképen védett a szomszédos Dunától, de az itt élőknek az esetleges földrengés esetén sem kell aggódniuk, hiszen a létesítmény arra is be van biztosítva. Minderről a delegáció tagjai az egyes kazettákat gyalogszerrel végigjárva győződhettek meg, és elégedetten nyugtázták, hogy a korábbi környezeti kockázatokat mára sikerült teljesen megszüntetni.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal