1. Hír

Ingyen korszerűsítés?

2005-ben az önkormányzati sajtó még kitörő hurráoptimizmussal tudósított arról, hogy gyakorlatilag ingyen korszerűsíti a közvilágítást Esztergom önkormányzata a TIVI Kft. segítségével. A hír arról szólt, hogy a negyedmilliárdos program önmagát finanszírozza: az energiaköltség megtakarítása önmagában fedezni fogja a beruházást, a TIVI 3300 lámpacserét fog elvégezni és emelett a közvilágítás üzemeltetését is átvállalja magára, valamint a beruházásba még a Berényi Zsigmond utca felújítása is bele fog férni.

Ennek megfelelően egy 12 évre szóló koncessziós közvilágítási szerződést kötött egymással az Önkormányzat és a TIVI Kft. 2005 októberében. A szerződés lényegében felmondhatatlan a város részéről - felmondás esetén akkora kötbért kellene fizetnie Esztergomnak a cég részére, ami arányos az elmaradt koncessziós szolgáltatási bevétellel. A koncessziós szerződés a fenti cikkben említett korszerűsítésen és utcafelújításon túl egy harmadik beruházást is nevesít: a Knézich utca és a gátőrház közötti 10 kV-os vezeték kialakítását - a három munka összértékének pedig 232 millió + áfás összeget jelöl meg.

A szerződés szerint a város korábbi összesen 520 kilowatt teljesítményigényű közvilágítási rendszerét mintegy 55%-kal mérsékelve, 233 kilowatt teljesítményűre kellett lecserélnie a vállalkozónak, melyet 12 éven át üzemeltetnie, karbantartania is kell. A szerződés sajnos kiköti, hogy nemfizetés esetén a vállalkozó jogosult a közszolgáltatás szüneteltetésére. A szerződés nem rögzíti, hogy mit jelent az energiatakarékosság a közvilágítás kapcsán - az időközben megjelenő új technológiák, LED-es lámpatestek alkalmazása - az ezekkel elért megtakarítás megosztása a felek között fel sem merül a szövegben.

A garantált "luxusprofit"

A vállalkozó 2005-ben havi 6 718 880 ft + áfa havidíjjal indította a szolgáltatást, melyet évente az inflációval, de minimum 5%-kal emelhet. A szerződésben nem tértek ki arra az esetre, hogy mi történik, ha az áramdíjak változása nem követné az inflációt (vagyis például a 2008-as árampiaci piacnyitás hatásával sem számolt a felek mindegyike), esetleg csökkenne - ez egyébként lényeges eleme is a koncessziós szerződéseknek, amik arról szólnak, hogy a kockázatokat zömmel a vállalkozónak kell viselnie.

A szerződést később többször is módosították a felek, a Szentgyörgymezői lakópark közvilágításának kialakítása még csak évi 1 millióval dobta meg a szerződéses összeget, a 70/2006. (XII. 13.) PETB határozat azonban már havi 616 ezer, vagyis évi 7,5 millió forinttal (összessségében, 11 év alatt százmilliós nagyságrendet tesz ki ez az összeg) súlyosbította a számlát a Berényi Zsigmond utca felújításánál felmerült extraköltségek miatt. Kérdés, hogy mit keresnek egy utcafelújítás költségei egy közvilágítási koncessziós szerződésben, de történtek ennél furcsább pénzügyi manőverek is a TIVI Kft. koncessziója kapcsán.

2006 áprilisában értesült róla az Önkormányzat, hogy a TIVI Kft. közel félmilliárd forintos hitelt vett fel az Erste Banktól, melynek keretében zálogba bocsátotta a koncessziós szerződésben befolyó jövőbeli bevételeit a bank részére. Az Erste akkor kicsivel 1 milliárd forint alá becsülte a teljes zálogértéket, vagyis akkor úgy számoltak, hogy ennyit ér ez a szerződés. A bank kötelezte az Önkormányzatot, hogy a jövőben a szerződéssel kapcsolatos minden teljesítés ellenértékét a nála vezetett bankszámlára utaljon - ellenkező esetben a bank jogosulttá válik azonnali beszedéssel az összeget leemelni közvetlenül az önkormányzat számláiról.

A bank követelését azóta átadta egy másik cégnek, amely ezen hitelszerződés alapján próbálja ugyanazokat az összegeket behajtatni Esztergomtól, amiket a TIVI Kft. egy másik banknál vezetett bankszámlájára kíván a számlái alapján utaltatni. A kialakult helyzet egyáltalán nem tiszta - a jelenlegi cégnyilvántartási adatok alapján a TIVI-nek nincs is már nyitott bankszámlája az Erste Banknál, a Meggyes Tamás által aláírt kötelezvény alapján viszont Esztergom nem is utalhatja el más bank más számlaszámára ezen szerződés keretében felmerülő ellenértékeket. 

A 2005-ös szerződés mellékletei szerint Esztergom 285 kW teljesítménykapacitással rendelkezett. Összehasonlításként alapul vehetjük Dunaújváros 2008-as közvilágítási beszámolóját, ahol 457 kW lekötött teljesítménnyel 108 milliós éves áramköltséget számoltak el - arányosan 285 kW-ra körülbelül 67 millió forint éves költség adja magát tehát a 2008-as adatok alapján. Ehhez képest csupán az 5%-os éves inflációs kiigazítást véve alapul Esztergom 2008-ban 100-110 millió forint körüli, tehát az áramdíjon felül 35-40% extraprofitot is fizetethetett a TIVI-nek, melynek egy része nyilván a 250 milliós beruházás törlesztését fedte, más része pedig a szolgáltató - narancssárga terminológiát idézve - luxusprofitjának tekinthető.

Nincs ingyen ebéd

A szerződés ismeretében kijelenthetjük, hogy a 2005-ös "gyakorlatilag ingyenes" korszerűsítés is csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy valójában nem létezik ingyen ebéd. A szerződés aláírásakor látható volt, hogy az nagyon hamar nagyon előnytelen helyzetbe tudja hozni a várost - felelős döntéshozó nem adta volna 12 évre koncesszióba ilyen feltételekkel a város közvilágítását. Minderre a jelek szerint 2008-ra Meggyes Tamás is ráébredt, és pereskedni próbált a TIVI-vel, a szerződésben kikötött és elfogadott feltételek miatt zéró sikerrel: 

Meggyes Tamás: Arról tájékoztatott, hogy a TIVI Kft.-vel egy elszámolási vita áll fenn. A  szerzıdés, amely annak idején köttetett – talán 5-6 éve – az áramdíjra egy számítási képletet  alkalmazott. Jelentős árváltozás történt, eleinte a városnak előnyös volt, egyszerre csak hátrányossá változott. Tehát, amikor megkötöttük a szerzıdést, nem volt előnytelen, de  később – tőlünk független piaci változások miatt – túl sokat fizettünk az áramért. Próbáltak  megegyezésre jutni, ez nem sikerült, perig jutott a két fél között a helyzet. 

(részlet egy 2010-es testületi ülés jegyzőkönyvéből)

Meggyes állításával szemben a szerződésbe bele van kódolva, hogy a kezdetben nettó 6,7 milliós havidíj 2017-re nettó 12 millióra (a későbbi szerződésmódosításokkal 18 millióra) fog nőni - ezáltal busás luxusprofithoz juttatva a vállalkozót minden olyan esetben, amikor az áram díjváltozása elmarad az inflációtól, illetve az évi 5%-os indexálástól, illetve minden további a vállalkozó által végzett korszerűsítés (például a lámpák lecserélése LED-es izzókra) tovább növelhette volna a vállalkozó hasznát úgy, hogy közben az önkormányzat közvilágítási költsége továbbra is folyamatosan, évi minimum 5%-kal növekszik 2017-ig.

Számla: 1 db közvilágítás

A koncessziós szerződés alapján úgy tűnik jogos a TIVI részéről az, hogy a szolgáltatást nem részletezetten számlázza - 2005-ben megállapított, évente indexált havi díjat kell számláznia, függetlenől minden egyéb külső tényezőtől. Mivel nyolc éve ez valószinűleg így zajlik, nem túlságosan érthető, hogy miért nem a kezdetek kezdete óta vitatja ennek jogosságát az önkormányzat. 2013 júliusában egyébként ez a számla már 16 460 323 ft-ról szólt (áfa nélkül).

Tulajdonviták - államosítás lehetne a megoldás?

A TIVI Kft. azt állítja, hogy a beruházás eredményeként felújított közvilágítási rendszer világítótestei az ő tulajdonát képezik. Ennek némileg ellentmondhatna az 1991. évi XVI. törvény, mely a koncessziókat szabályozza, és kimondja:  a koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az önkormányzati közművek a törzsvagyon részlét képezik, és ezek létrehozása is kizárólag önkormányzat által végezhető tevékenység. Ez azonban jelenleg (még) nem vonatkozik erre a szerződésre, ám semmi nem zárja ki, hogy mondjuk egy egyéni képviselői indítvány hatására, akár visszamenőlegesen egy új Lex Esztergommal ez a helyzet orvosolható legyen. Magyarul: Meggyes Tamás szépíthetné kissé a renoméját, ha leporolná egy képviselőtársa februári indítványát: miszerint a közvilágítást is államosítaná egy törvénnyel a Fidesz. Ez az út mindenképp egyszerű és frappáns lezárását jelenthetné az esztergomi jogvitának.

Ennek a törvénynek a kiterjesztése feloldhatna egy másik zsákutcát is: ugyancsak ez a törvény rögzíti, hogy a koncesszióval kapcsolatos jogviták elbírálására az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult - ettől eltérő illetékesség kikötésére  a külföldi szerződővel kötött koncesszió jogosult.

Mikor lesz vége?

A TIVI Kft. jelenleg felszámolás alatt áll, korábban csődvédelem alá került, de ebből nem tudott visszatérni a normális működéshez. A cég felszámolásával a koncessziós szerződés is remélhetőleg megszűnik. Csak reménykedhetünk benne, hogy ez minél hamarabb megtörténik. Az előzőleg említett törvény errről az esetről is rendelkezik: ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni.

És abban is csak reménykedhetünk, hogy Esztergomnak soha többé nem lesz olyan fogalmatlan, böszme vezetése, amelyik aláírna egy ennyire előnytelen szerződést.