Rezsicsökkentés Meggyes módra, avagy a sötétségbe borult Esztergom

Rezsicsökkentés Meggyes módra, avagy a sötétségbe borult Esztergom

2013. 07. 10. 15:02

Nem könnyű feladat feltárni és megérteni azt a 2005-ben kezdődött történetet, melynek legutóbbi fejleményeként hétfőtől ismét szünetel a közvilágítás Esztergomban. Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló tények, korabeli hiradások és háttérinformációk alapján próbáljuk felvázolni a helyzetet.

Ingyen korszerűsítés?

2005-ben az önkormányzati sajtó még kitörő hurráoptimizmussal tudósított arról, hogy gyakorlatilag ingyen korszerűsíti a közvilágítást Esztergom önkormányzata a TIVI Kft. segítségével. A hír arról szólt, hogy a negyedmilliárdos program önmagát finanszírozza: az energiaköltség megtakarítása önmagában fedezni fogja a beruházást, a TIVI 3300 lámpacserét fog elvégezni és emelett a közvilágítás üzemeltetését is átvállalja magára, valamint a beruházásba még a Berényi Zsigmond utca felújítása is bele fog férni.

Ennek megfelelően egy 12 évre szóló koncessziós közvilágítási szerződést kötött egymással az Önkormányzat és a TIVI Kft. 2005 októberében. A szerződés lényegében felmondhatatlan a város részéről - felmondás esetén akkora kötbért kellene fizetnie Esztergomnak a cég részére, ami arányos az elmaradt koncessziós szolgáltatási bevétellel. A koncessziós szerződés a fenti cikkben említett korszerűsítésen és utcafelújításon túl egy harmadik beruházást is nevesít: a Knézich utca és a gátőrház közötti 10 kV-os vezeték kialakítását - a három munka összértékének pedig 232 millió + áfás összeget jelöl meg.

A szerződés szerint a város korábbi összesen 520 kilowatt teljesítményigényű közvilágítási rendszerét mintegy 55%-kal mérsékelve, 233 kilowatt teljesítményűre kellett lecserélnie a vállalkozónak, melyet 12 éven át üzemeltetnie, karbantartania is kell. A szerződés sajnos kiköti, hogy nemfizetés esetén a vállalkozó jogosult a közszolgáltatás szüneteltetésére. A szerződés nem rögzíti, hogy mit jelent az energiatakarékosság a közvilágítás kapcsán - az időközben megjelenő új technológiák, LED-es lámpatestek alkalmazása - az ezekkel elért megtakarítás megosztása a felek között fel sem merül a szövegben.

A garantált "luxusprofit"

A vállalkozó 2005-ben havi 6 718 880 ft + áfa havidíjjal indította a szolgáltatást, melyet évente az inflációval, de minimum 5%-kal emelhet. A szerződésben nem tértek ki arra az esetre, hogy mi történik, ha az áramdíjak változása nem követné az inflációt (vagyis például a 2008-as árampiaci piacnyitás hatásával sem számolt a felek mindegyike), esetleg csökkenne - ez egyébként lényeges eleme is a koncessziós szerződéseknek, amik arról szólnak, hogy a kockázatokat zömmel a vállalkozónak kell viselnie.

A szerződést később többször is módosították a felek, a Szentgyörgymezői lakópark közvilágításának kialakítása még csak évi 1 millióval dobta meg a szerződéses összeget, a 70/2006. (XII. 13.) PETB határozat azonban már havi 616 ezer, vagyis évi 7,5 millió forinttal (összessségében, 11 év alatt százmilliós nagyságrendet tesz ki ez az összeg) súlyosbította a számlát a Berényi Zsigmond utca felújításánál felmerült extraköltségek miatt. Kérdés, hogy mit keresnek egy utcafelújítás költségei egy közvilágítási koncessziós szerződésben, de történtek ennél furcsább pénzügyi manőverek is a TIVI Kft. koncessziója kapcsán.

2006 áprilisában értesült róla az Önkormányzat, hogy a TIVI Kft. közel félmilliárd forintos hitelt vett fel az Erste Banktól, melynek keretében zálogba bocsátotta a koncessziós szerződésben befolyó jövőbeli bevételeit a bank részére. Az Erste akkor kicsivel 1 milliárd forint alá becsülte a teljes zálogértéket, vagyis akkor úgy számoltak, hogy ennyit ér ez a szerződés. A bank kötelezte az Önkormányzatot, hogy a jövőben a szerződéssel kapcsolatos minden teljesítés ellenértékét a nála vezetett bankszámlára utaljon - ellenkező esetben a bank jogosulttá válik azonnali beszedéssel az összeget leemelni közvetlenül az önkormányzat számláiról.

A bank követelését azóta átadta egy másik cégnek, amely ezen hitelszerződés alapján próbálja ugyanazokat az összegeket behajtatni Esztergomtól, amiket a TIVI Kft. egy másik banknál vezetett bankszámlájára kíván a számlái alapján utaltatni. A kialakult helyzet egyáltalán nem tiszta - a jelenlegi cégnyilvántartási adatok alapján a TIVI-nek nincs is már nyitott bankszámlája az Erste Banknál, a Meggyes Tamás által aláírt kötelezvény alapján viszont Esztergom nem is utalhatja el más bank más számlaszámára ezen szerződés keretében felmerülő ellenértékeket. 

A 2005-ös szerződés mellékletei szerint Esztergom 285 kW teljesítménykapacitással rendelkezett. Összehasonlításként alapul vehetjük Dunaújváros 2008-as közvilágítási beszámolóját, ahol 457 kW lekötött teljesítménnyel 108 milliós éves áramköltséget számoltak el - arányosan 285 kW-ra körülbelül 67 millió forint éves költség adja magát tehát a 2008-as adatok alapján. Ehhez képest csupán az 5%-os éves inflációs kiigazítást véve alapul Esztergom 2008-ban 100-110 millió forint körüli, tehát az áramdíjon felül 35-40% extraprofitot is fizetethetett a TIVI-nek, melynek egy része nyilván a 250 milliós beruházás törlesztését fedte, más része pedig a szolgáltató - narancssárga terminológiát idézve - luxusprofitjának tekinthető.

Nincs ingyen ebéd

A szerződés ismeretében kijelenthetjük, hogy a 2005-ös "gyakorlatilag ingyenes" korszerűsítés is csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy valójában nem létezik ingyen ebéd. A szerződés aláírásakor látható volt, hogy az nagyon hamar nagyon előnytelen helyzetbe tudja hozni a várost - felelős döntéshozó nem adta volna 12 évre koncesszióba ilyen feltételekkel a város közvilágítását. Minderre a jelek szerint 2008-ra Meggyes Tamás is ráébredt, és pereskedni próbált a TIVI-vel, a szerződésben kikötött és elfogadott feltételek miatt zéró sikerrel: 

Meggyes Tamás: Arról tájékoztatott, hogy a TIVI Kft.-vel egy elszámolási vita áll fenn. A  szerzıdés, amely annak idején köttetett – talán 5-6 éve – az áramdíjra egy számítási képletet  alkalmazott. Jelentős árváltozás történt, eleinte a városnak előnyös volt, egyszerre csak hátrányossá változott. Tehát, amikor megkötöttük a szerzıdést, nem volt előnytelen, de  később – tőlünk független piaci változások miatt – túl sokat fizettünk az áramért. Próbáltak  megegyezésre jutni, ez nem sikerült, perig jutott a két fél között a helyzet. 

(részlet egy 2010-es testületi ülés jegyzőkönyvéből)

Meggyes állításával szemben a szerződésbe bele van kódolva, hogy a kezdetben nettó 6,7 milliós havidíj 2017-re nettó 12 millióra (a későbbi szerződésmódosításokkal 18 millióra) fog nőni - ezáltal busás luxusprofithoz juttatva a vállalkozót minden olyan esetben, amikor az áram díjváltozása elmarad az inflációtól, illetve az évi 5%-os indexálástól, illetve minden további a vállalkozó által végzett korszerűsítés (például a lámpák lecserélése LED-es izzókra) tovább növelhette volna a vállalkozó hasznát úgy, hogy közben az önkormányzat közvilágítási költsége továbbra is folyamatosan, évi minimum 5%-kal növekszik 2017-ig.

Számla: 1 db közvilágítás

A koncessziós szerződés alapján úgy tűnik jogos a TIVI részéről az, hogy a szolgáltatást nem részletezetten számlázza - 2005-ben megállapított, évente indexált havi díjat kell számláznia, függetlenől minden egyéb külső tényezőtől. Mivel nyolc éve ez valószinűleg így zajlik, nem túlságosan érthető, hogy miért nem a kezdetek kezdete óta vitatja ennek jogosságát az önkormányzat. 2013 júliusában egyébként ez a számla már 16 460 323 ft-ról szólt (áfa nélkül).

Tulajdonviták - államosítás lehetne a megoldás?

A TIVI Kft. azt állítja, hogy a beruházás eredményeként felújított közvilágítási rendszer világítótestei az ő tulajdonát képezik. Ennek némileg ellentmondhatna az 1991. évi XVI. törvény, mely a koncessziókat szabályozza, és kimondja:  a koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az önkormányzati közművek a törzsvagyon részlét képezik, és ezek létrehozása is kizárólag önkormányzat által végezhető tevékenység. Ez azonban jelenleg (még) nem vonatkozik erre a szerződésre, ám semmi nem zárja ki, hogy mondjuk egy egyéni képviselői indítvány hatására, akár visszamenőlegesen egy új Lex Esztergommal ez a helyzet orvosolható legyen. Magyarul: Meggyes Tamás szépíthetné kissé a renoméját, ha leporolná egy képviselőtársa februári indítványát: miszerint a közvilágítást is államosítaná egy törvénnyel a Fidesz. Ez az út mindenképp egyszerű és frappáns lezárását jelenthetné az esztergomi jogvitának.

Ennek a törvénynek a kiterjesztése feloldhatna egy másik zsákutcát is: ugyancsak ez a törvény rögzíti, hogy a koncesszióval kapcsolatos jogviták elbírálására az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult - ettől eltérő illetékesség kikötésére  a külföldi szerződővel kötött koncesszió jogosult.

Mikor lesz vége?

A TIVI Kft. jelenleg felszámolás alatt áll, korábban csődvédelem alá került, de ebből nem tudott visszatérni a normális működéshez. A cég felszámolásával a koncessziós szerződés is remélhetőleg megszűnik. Csak reménykedhetünk benne, hogy ez minél hamarabb megtörténik. Az előzőleg említett törvény errről az esetről is rendelkezik: ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni.

És abban is csak reménykedhetünk, hogy Esztergomnak soha többé nem lesz olyan fogalmatlan, böszme vezetése, amelyik aláírna egy ennyire előnytelen szerződést. 

2013. 07. 11. 16:24

Köszönöm!

2013. 07. 11. 13:44
Béta:

Ki a TIVI tulajdonosa? Gondolom ez nem államtitok!Nyelvöltés

 

Drága Bálint

Törölt felhasználó

2013. 07. 11. 8:33

Amit feltétlen hozzá kellene tenni, hogy a TIVI cirka két milliárddal dőlt be, miközben a cég vezetői és tulajdonosi köre jónéhány más vállalkozást üzemeltet. 

Tehát az egyik cég halmozta az adósságokat, a másikok pedig a nyereséget tették el? 

Törölt felhasználó

2013. 07. 11. 7:01
manavgat:

Ez a gennyes Meggyes annyi de annyi kárt , illetve hülyeséget csinált városának, hogy csodálkozom ha még ki mer menni az utcára! De nem csak ö hibáztatható hanem azok a böszme kápviselötársai akik még ma is készségesen rábólintanak a Meggyes baromságokra. Persze kérdés az is mit nyert mindezen (TIVI, Strigónium, stb.) Meggyes illetve büntársai!

Tisztelt "manavgat", az általad feltett kérdés, nem kérdés!

 

választópolgárok

2013. 07. 10. 23:14

Ez a gennyes Meggyes annyi de annyi kárt , illetve hülyeséget csinált városának, hogy csodálkozom ha még ki mer menni az utcára! De nem csak ö hibáztatható hanem azok a böszme kápviselötársai akik még ma is készségesen rábólintanak a Meggyes baromságokra. Persze kérdés az is mit nyert mindezen (TIVI, Strigónium, stb.) Meggyes illetve büntársai!

2013. 07. 10. 21:00

Ki a TIVI tulajdonosa? Gondolom ez nem államtitok!Nyelvöltés