Megpróbáljuk tematikusan összerendezni az elhangzottakat.

Vasút

Az 53 km hosszú vasúti pálya korszerűsítése két ütemben valósul meg. Az első ütem nettó 44,5 Mrd Ft, a beruházó a NIF Zrt. A pályaépítési munkák mellett ebben az ütemben előkészítik a villamosítást is. Tizenhat állomáson új peron épül, átépül a vasúti pályatest, Pilisvörösváron és Dorog állomás mellett új autóbusz forduló létesül. Kialakítanak 1700 P+R parkolóhelyet  és 532 B+R kerékpártárolót is.

A vonatok a teljes vonalszakaszon 2014-től járnak, nagyobb lesz a járatsűrűség és 60 percre csökkenhet a menetidő. Amúgy ilyen rövid menetidővel még nem találkoztunk a sajtóban. Általában 15 perces menetidő-rövidülésről lehetett hallani, ami kb. 75 perces menetidőt jelentene.

A személyforgalom újraindítása:

• Piliscsaba – Esztergom: 2013. július 1.
• Pilisvörösvár – Piliscsaba: 2013. szept. 2.
• Északi vasúti összekötő híd – Pilisvörösvár: 2014. ápr. 15.

A második ütem két részre bontható. Egy 14,2 milliárdos MÁV és egy 7,3 milliárdos NIF-es beruházásból. Előbbi keretein belül valósul meg maga a villamosítás, a peron építése Esztergomban, illetve a hangos és vizuális utastájékoztatás kialakítása. Az utóbbi tartalmazza az esztergomi állomás felvételi épületének felújítását, illetve a Bécsi úton szintbeli kereszteződéseket alakítanak ki.

Az államtitkár kitért az új vonatok beszerzésére is. 68 milliárdból 42 db villamos motorvonatot szereznek be, amiből 12 az esztergomi vonalon fog járni. Ezek kényelmesebbek, modernebbek lesznek a Desiro-knál, pl. fékezéskor visszatermelik az energiát.

Autóút, komp, híd, V/C folyosó

Az Suzukinak beígért Esztergom-M1-es autópálya összeköttetésre számtalan terv létezik. (kép lent) Ami a tervváltozatokban közös, hogy a 117-es út meghosszabbításaként szeli majd át a 10-es utat, és halad Zsámbék felé. A pár évvel korábbi tervek készítésekor nem vették figyelembe a Natura 2000-es területeket, ezért most újra zajlik a nyomvonal tervezése. Az út 2*1 sávos lesz.

Tervváltozatok

Évek óta napirenden lévő ügy, hogy Esztergomnál vagy Parasapusztánál lépjen be Magyarországra  az Európát átszelő V/C folyosó. A mi malmunkra hajthatja a vizet, hogy Parassapuszta felé a szlovák fél Natura 2000-es területekbe ütközne. Az biztos, hogy ha a Garam völgyön vezetne az út és át Párkánynál lépné át a határt, akkor új hidat kell építeni, amire viszont nem kerül sor a 2014-ben kezdődő EU-s költségvetési ciklusban, hiszen Komáromban már megállapodtak egy új teherhíd építéséről a kormányok. Addig is a kialakítandó teherkomp jó alkalom lesz, hogy felmérjék, hogy milyen kapacitásra van igény mondta az államtitkár.

A hallgatóság kérdésére szóba került a 10-es út és az Ipoly-hidak ügye is. A 10-es utat jó pár évvel ezelőtt a Levegő Munkacsoport akasztotta meg. Megépítésének csak egy Vörösvárt elkerülő szakasszal lenne értelme, de Völner elmondása szerint nem érdemes négysávosra tervezni, hiszen Solymárra, Budapestre érve az út kétsávosra szűkül, és így csak annyit érnénk el, hogy négy sávon állna a sor. Jó hír, hogy a budapesti körgyűrű bekerült az EU magprojektei közé, azaz legkésőbb 2030-ig el kell készülnie teljes hosszában. Ez valamelyest gyógyírt jelenthet a térség közlekedési problémáira.

Az Ipoly-hidak újjáépítése kapcsán annyi hangzott el, hogy a Nyitra megyei elnök olyan követelésekkel állt elő, amik a nemzetközi egyezséggel szembemennek. Ezek közé tartozik, hogy a szlovák fél 3,5 tonnás súlykorlátozást kíván bevezetni a hídon. Közeleg a pályázat benyújtásának határideje, és ha nem sikerül időben egyezségre jutni a másik féllel, akkor mostanság nem lesz új Ipoly-híd a folyó alsó szakaszán.

Kórház

Vaszary Kolos Kórházról Völner elmondta, hogy a közelmúltban jól pozicionálta magát az intézmény, súlya nem csökkent. Ez a közlekedési viszonyok miatt nem is baj, hiszen Budapest és Tatabánya is nehezen megközelíthető. A fórumon felszólaló kórházigazgató megerősítette, amit a Szeretgomnak nyilatkozott a hó elején, miszerint veszélybe került a szülészet. Ennek oka az orvosok kivándorlása és az utóbbi másfél évben történt nyugdíjazások. Annak ellenére nem találni szülészt, hogy nem közalkalmazotti fizetést kínálnak, és lakást is biztosítanának az ide érkezőknek. Pozitívum, hogy folyamatban van egy másfél milliárd forintos, hatalmas pályázat elbírálása, aminek segítségével a kórház átlagos 15 éves eszközállományát hat évesre lehetne levinni.

Lakossági kérdések

Ahogy Esztergomban lenni szokott, gyorsan a helyi politikára terelődött a szó. Völner nem egyszer hangsúlyozta, hogy a feleknek meg kéne egyezniük, mert sajnálatos, hogy Esztergomnak nincs még költségvetése. A szálloda-torzókról elmondta, hogy meglátása szerint inkább csak egy szálloda építésébe kellett volna belevágni, de az legalább készült volna el. Ő is szervezett volna több száz fős konferenciát Esztergomba, ám nincs elég szálláshely a városban. Az önhikis százmillió forintról elhangzott, hogy azt a város gyorsan elköltötte, majd olyan hangokat lehetett hallani, hogy "Miért csak ennyi?". Az államtitkár elmondta, hogy más városok sem kaptak többet. Megtudtuk, hogy még mindig a Kormányhivatal fizeti a 2,5 millió forintos segélyeket, a város pedig minden bevételét különböző számlákon bújtatja. Olyan régi ügyek is előkerültek, mint a Szent István Gimnázium megszűntetése. Völner szerint már akkor látni lehetett a gyerekszám csökkenéséből, hogy az István és a Dobó össze fog nőni, amikor ő még a megyénél volt, de az iskola megszűntetésének módszerével nem ért egyet. Az Istvánt nincs értelme újra életre hívni, mert kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni.

Az inkasszó kapcsán elhangzott, hogy a város annyit megtehetne, hogy leül tárgyalni a részletfizetésről. Az államtitkár fenntartotta, hogy maga a követelés jogos, hiszen miután 2012-ben az állam átvette az esztergomi intézményeket, azoknak voltak költségei...