<p>Az ember jártában-keltében rengeteg épülettel találkozik, ami ismerősnek tűnhet itthonról. Némelyikről nem titok, hogy az építész egy meglévő épület előtt akart tisztelegni, de vannak meglepő egybeesések is.</p>
Balra: Székesfehérvár, Prohászka-templom, jobbra: Esztergom, Kerektemplom
A Kerektemplomról mindenki tudja, hogy a római Pantheon mintájára készült. A legszembetűnőbb különbség a két épület között, hogy a mi templomunkon díszeleg két oldaltorony, a rómain pedig nincs ilyen. Legalábbis most nincs.
Ugynis a 17. század derekán VIII. Orbán pápa építtetett két hasonló tornyot a Pantheonra. Ezeket a "szamárfüleket", ahogy a népnyelv hívta csak 19. században távolították el, és még javában álltak, amikor 1828-ban megkezdték a Kerektemplom építését a korabeli, -szamárfüles- Pantheon mintájára. Ez tehát az oka, hogy a mi templomunkon még megtalálható, míg az eredetei tornyokat már eltávolították.
A fehérvári Prohászka-templom egy évszázaddal fiatalabb, mint a mi Szent Annánk, 1929 és 33 között épült a gigantikus épület. Közvetlen a püspök halála után fogtak hozzá a Pantheont mintázó templomnak. 52 méter magas, tehát jóval nagyobb, mint a mi 38 méteres, Rudnay által építtetett templomunk. Itt meg kell említeni, hogy az esztergomi templom szolgálhatott építészeti előzményként a balatonfüredi Kerektemplom számára is.
A fenti képen Hollandia ötödik leglátogatottabb múzeuma, a NEMO látható. Az 1997-ben elkészült, hajót formázó épület nyugatról fotózva megszólalásig hasonlít a mi 2005-ben átadott élményfürdőnkre. Előbbit az olasz Renzo Piano, az utóbbit a Finta Stúdió tervezte. Nem csak formájában, de színvilágban is megdöbbentő a hasonlóság.
A következő építmény elég kézenfekvő a felsorolásban. Első ránézésre nem mindig lehet megmondani, hogy a komáromi Erzsébet híd, vagy az esztergomi Mária Valéria híd van a képen. A hasonlóság azért sem meglepő, mert az 1891-ben épített komáromi híd tervezője is Feketeházy János volt.
2001-ben a Mária Valéria híd pillérjeit megemelték a szlovák fél kérésére, ekkor a híd íves lett. A komáromi viszont most is olyan egyenes, mint 120 éve.
forrás: panoramio.com
Végül egy mini esztergomi bazilika, a budapesti Rezső téri, vagy Magyarok Nagyasszonya-templom. Több évtizedes gyűjtés után 1924-ben rakták le az alapkövét, de az építkezés ténylegesen csak öt évvel később indult meg. Serédi Jusztinián hercegprímás 1931-ben szentelte fel.
forrás: Magyar Kurír
forrás: legifoto.com
Kapcsolódó hírek
<p>Legutóbb <a href="https://www.szeretgom.hu/content/25935-amikor-az-onkormanyzat-kockaztat-">2008-ban kerültek fel a Szeretgomra képek</a> a már akkor is komoly amortizációnak indult önkormányzati épületekről, más néven "bagolyvárról". Most újabb jelzést kaptunk egy kedves ott lakó olvasónktól arról, hogy az önkormányzat saját területén éppen mekkora parlagfű ültetvényt gondoz.</p>
<p>Balczó Zoltán és <strong>Nunkovics Tibor</strong> lesz a Jobbik két új országgyűlési képviselője a párt országos elnökségének pénteki döntése értelmében.</p> <div class="text_exposed_show"> </div>
<p>A jelek szerint Esztergom vezetése elrontotta a 2019-es év költségvetését, ami miatt egy közel kétmilliárdos lyuk tátong a város bevételi és kiadási oldala között. A képviselőknek kiosztott és az esztergom.hu-n is elérhető anyag szerint minden önerős beruházást le kell állítani, minden önként vállalt feladatról le kell mondani, ha el akarja kerülni a város a csődöt.</p>
<p><span style="font-weight: 400;">Egy éve már-már őszödi jelentőségű dolog történt Esztergomban: a Fidesz bevallotta, hogy elrontotta. Nem kicsit, de nagyon. Nem borogattak, nem gyújtottak aznap este kukákat a városban. De érdemi változás sem történt: senki nem mondott le, mindenki ugyanúgy felveszi a kis havi fixét, minden szereplő ugyanaz.</span></p>