Már 130 éve vasúti hidat terveztek Esztergomba
Helytörténet
2013. ápr. 11.

<p>Érdekes írásra bukkantunk egy Ipoly-hidakról szóló <a href="http://elsolanchid.hu/konyvek/ipolyfuzet2.pdf">füzetben</a>, ami futólag megemlít, hogy már 1884-ben, azaz az almásfüzitői és az óbudai vasútvonalak átadása előtt tervezték a vasúti összeköttetést a Duna két partja között.</p>

Az ország első vasútvonala közismerten a váci, aminek következő (Vác–Párkánynána közötti 44 km-es) szakaszát, 1850. december 16-án adták át. Kis jóindulattal mondhatni (akkortájt mondták is), hogy ez volt Esztergom első vasútja.

A Csata és Balassagyarmat közötti vonalat a bécsi székhelyű Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság (OMÁV) építette, ami a nevével ellentétben nem állami vállalat, hanem francia és osztrák tulajdonú cég volt. Ez a társaság felvásárolta a Pest–Párkány vonalat, és ehhez kapcsolódóan építette újabb vonalait, lehetőleg az áruforgalom Pozsony felé irányításával.

Az OMÁV 1884. június 9-én meg is kapta az Esztergom–Nána (Párkány)–Ipolyság vasútvonal engedélyokiratát a minisztériumból. Az eredeti terveknek megfelelően Esztergomnál vasúti híd épült volna, hogy a négy irányból összefutó vasútvonalakat egybe kapcsolja. A megépült Mária Valéria híd acélszerkezetébe be is építették a vasúti pályához szükséges hossztartókat, de a híd kezdettől fogva csak a közúti forgalmat szolgálta. A Párkány-Csata közötti szakasz pár éven belül el is készült, a vasúti hídra pedig 130 éve várunk. Minden bizonnyal jó hatással lett volna Esztergomra, ha van összeköttetése a párkány-nánai rendező pályaudvarral, ami az egyik legnagyobb volt a szomszédos országban. Újpest és Komárom között a mai napig nincs vasúti híd a Dunán.

Esztergom csak 1891-ben kapott vasutat Almásfüzitő felé, és 1895-ben Óbuda felé.

A tavaly megjelent Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltárása pedig arról ír, hogy a megyét keleti irányban elhagyó kapcsolati sávok rendre csak Budapesten keresztül biztosítanak összeköttetést kelet felé. Erre az egyik lehetséges gyógyír lehetett volna egy Szob és Esztergom közötti vasútvonal új Duna-híddal együtt, amiről született is egy MÁV Tervezési Iroda-koncepció az 1990-es évek közepén.

(forrás)