Mennyien laktak Esztergomban a történelem során?
2013. márc. 27.

<p>A KSH holnapra ígérte a 2011-es népszámlálás feldolgozott adatainak közzétételét. Ennek kapcsán megpróbáltuk összeszedni, hogy mikor mennyien mondhatták magunkat esztergominak az elmúlt évszázadokban. Kis történelmi demográfia következik.</p>

A fenti grafikon lehetne a gyors válasz a címben feltett kérdésre, de az adatok és a definíciók sokfélesége miatt közel nem ilyen egyszerű a kérdést megválaszolni. Az ábra a mai Esztergom területén élőket mutatja, holott a mai értelemben vett város csak a 19. században négy település egyesülésével jött létre, de közel harminc éve hozzánk tartozik Pilisszentlélek is, mint az ötödik "elődtelepülés". A válaszadást tovább bonyolítja, hogy a különböző népszámlálások során másképp értelmezték a népesség fogalmát.

A legutóbbi teljesen feldolgozott népszámlálás 2001-ben volt. Ekkor Esztergomban 29.041-en éltek, ami messze elmaradt a rendszerváltáskori 29.841-től, és az 1980-as 30.870 fős népszámlálási rekordtól. (A számokba beleértendő Pilisszentlélek is.) Ezzel szemben a város nappali népessége az itt tanulókkal, dolgozókkal együtt 33.541 fő volt 2001-ben.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy egyes városrészenkben hányan laktak a 2001-es népszámlálás idején:

  Népszámlálási
lakónépesség
Lakások Nem lakott
üdülők
Lakott egyéb
lakóegységek
Központi belterület 22626 8755 183 8
Egyéb belterület        
Búbánatvölgy 20 8 75
Döbönkút 42 13 42 1
Kerektó 36 18 215
Kertváros 5765 1878 172 18
Kettőspince 57 19 14
Pilisszentlélek 328 117 12
Sipolóhegy 1 1
Szamárhegy 261 120 644 1
Külterületek        
Barátkút
Bartikút 12 28 71
Bocskoroskút 38 37 55
Borzhegy 26 8 117
Csapásiföldek
Dankhegydűlő
Diósvölgy 21 5 1 4
Dorogi út 10 4
Dunadűlő
Húsipari gazdaság 71 21
Kiskúria 16 8 69 1
Kőalja 6 4 79
Laposidűlő
Nixbrót 6 2
Pilismaróti út
Repülőtér 10 4
Sátorkőpuszta 37 13
Szentjánoskútidűlő 1
Szentkirályidunadűlő 14 7 37
Töltések közötti dűlő
Újföldekdűlő 25 11 60 1
Vaskapui menedékház
Világoshegy 19 9 63
Zsellérdűlő 2 1 1
Zsidódipatak 3 2

 

Pontos kimutatások vannak a város korösszetételi, vallási és nemzetiség megoszlásáról és az ingázókról is. Összevetésként pár helyen feltüntettük az 1970-es adatsort is. Külön szerepel Pilisszentlélek, ami 1970-ben még önálló község volt.

 

A táblázatból kitűnik, hogy a városnak nyeresége van az ingázásból, többen dolgoznak és tanulnak itt, mint ahányan máshova járnak. (részletesebb adatok)

Korcsoport szerinti összetétel

 Életkor Összesen 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29
2001 29 452 1 453 1 563 1 828 2 374 2 385 2 328
1970 26 969 1 977 1 642 2 087 2 521 2 176 2 160
Psztlélek 1970 431 39 39 56 43 35 31
 Életkor 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59
2001 2 041 1 657 1 812 2 306 2 137 1 901
1970 1 656 1 725 1 893 1 915 1 236 1 684
Psztlélek 1970 28 30 29 22 15 30
 Életkor 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X
2001 1 504 1 300 1 114 931 447 371
1970 4 293
Psztlélek 1970 34

Vallás és felekezet szerint (2001)

Katolikus együtt: 19622, Ebből rk.: 19365, gör kat: 257, "Orosz ortodox": 9, "Bolgár ortodox": 5, "Román ortodox": 1, "Többi ortodox": 4,  Református: 2184,  Evangélikus: 352, Baptista: 33, Adventista: 16, Többi protestáns: 88, Többi keresztény: 72, Izraelita: 10, Más istenhiten alapuló: 4, Az örök világtörvényt hirdető: 23, A felsoroltak közé nem tartozó: 2, "Egyházhoz, felekezethez nem tartozó": 3500, "Nem kíván válaszolni": 3307,  "Ismeretlen, nincs válasz": 220

Nemzetiségi hovatartozás szerint (2001)

Magyar: 27 371, hazai kisebbséghez tartozó együtt: 1664, arab: 1, bolgár: 17, cigány, romani, beás: 695, görög: 14, horvát: 8, kínai: 1, lengyel: 35, modern héber, zsidó: 2, német: 425, örmény: 2, román 36, ruszin: 4, szerb: 3, szlovák: 391, szlovén, vend: 9, ukrán:25 

Hány emeletes ház volt Esztergomban? Akit a legutolsó népszámlálás Esztergomra vonatkozó adatai érdekelnek, az keresgélhet a népszámlálás honlapján.

Viszonyításképp pár táblázat az 1970-es népszámlálás adataialapján:

 

Pár érdekes adat a város közműellátásáról, lakásállományról a huszadik században. Viszonyításképp ma az esztergomi lakásállomány több mint 12 ezres, 2001-ben 11 ezres, 1990-ben 10,5 ezres volt. (az adatok a korabeli közigazgatási területre vonatkoznak, azaz Pilisszentlélek nem tartozik bele.) látható, hogy ötven-hatvan év alatt a lakásállomány megduplázódott.

  Lakásállomány Villany Vízvezeték Gáz Wc
1949 5648 83,20% 43,20% - 18,60%
1960 6866 95,30% 41,50% 11,90% 21,60%
1970 8670 96,70% 65,50% 67,70% 43,70%

 

Na de mennyien laktak régen Esztergomban?

 

Az első modern kori népszámlálást 1869-ben tartották. Az 1869 és 2001 közötti időszakban a népesség az alábbiak szerint alakult. A számok itt is a mai, egyesített Esztergom területén élőket mutatják, annak ellenére, hogy 1895 előtt nem tartozott ide Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros, 1985 előtt pedig Pilisszentlélek. (1970-ig a jelenlévő összes népességet, utána a lakónépességet mutatja a táblázat)

1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930
14 763 15 231 16 059 18 206 18 220 18 283 17 543
1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001
22 537 20 363 23 459 27 367 30 870 29 841 29 452

Látható, hogy voltak hosszú időszakok a város huszadik századi történetében, amikor a népesség stagnált vagy egyenesen csökkent. A városnak közben vannak olyan területei, amik népességszámban töretlenül gyarapodnak. Ilyen Kertváros, aminek mai értelemben vett határain belül 1900-ban 700, 1920-ban 1923, 1949-ben 4000, 1970-ben, 4901, 1980-ban 5336 lakosa volt. 2001-re a népesség pedig 5765 főre növekedett. Hasonló helyzetben van Szamárhegy, Kerektó, Búbánatvölgy környéke, ahol a szavazásra jogosultak számából becsülve manapság körülbelül 1200 ember lakhat, illetve ugyanez a szám hangzott el a közelmúltban egy testületi ülésen, mikor a városrész csatornázásáról volt szó.

 

 1895 előtt az elődtelepüléseken az alábbiak szerint alakult a népességszám:

  1869 1880 1890
E. Sz. K. város 8 780 8 932 9 349
Szenttamás 2 274 2 438 2 514
Szentgyörgymező 2 294 2 363 2 698
Víziváros 1 164 1 211 1 158

A 19. század közepén volt már egy időszak, amikor a négy települést egyesítették, de ez a széthúzás miatt nem volt tartós. Ez vezetett oda, hogy 1876-ban a XX. tc értelmében Esztergomot megfosztották törvényhatósági jogaitól, és betagolták a vármegye szervezetébe. A csekély népességű királyi városban ekkor kilencezren sem laktak, lélekszáma meg sem közelítette a törvényben előírt 15 ezret. A négy települést hiába egyesítették újra 1895-ben, a megnövekedett lakosságszám és hosszú évtizedekig tartó lobbi ellenére sem sikerült visszaszerezni a törvényhatóságot. (vö: megyei jogú városi törekvéseink 1990 után)

A népszámlálásoknak köszönhetően olyan adatok is ránk maradtak, mint a foglalkozásra társadalmi mobilitásra vonatkozó számsorok. Ezekből megtudhatjuk, hogy például 1910-ben a város lakosságának 28,2%-a más vármegyében született bevándorló volt. Ehhez képest 1958-ban Esztergom lakóinak 55,4%-a született csak a város belterületén, 10,8% Komárom megyében, 17,4% más megyében, 5% a fővárosban és 11,4% külföldön.

Természetesen a modern népszámlálásokat megelőző időszakról is van fogalmunk arról, hogy mennyien éltek Esztergomban. Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában ezt írja:

"Népessége Esztergomnak 11,454 lélek. Ebből esik a városra 7352, Vizivárosra 812, Szent-Tamás mezővárosra 1594, Szent-György mezővárosra 1696 lakos."

A szerző 1867-ben már csak 10.045-re teszi a város lakosságát.

Az első magyarországi népszámlálás a II. József által elrendelt, és 1784 és 1787 közt tartott összeírás, melyben ezt találjuk Esztergomról és az elődtelepülésekről:

település jogállás birtokos házak családok jogi népesség távol lévő idegenek tényleges
Esztergom Viziváros v. Esztergomi érsek 87 127 538 19 49 568
Szent György Mezeje mv. Esztergomi érsek 280 386 1496 24 17 1489
Szent Lélek k. Pesti pálosok 33 45 215 9 1 207
Szent Tamás mv. Esztergomi kpt. 315 398 1440 43 58 1455
Esztergom v. - 772 1294 5313 146 235 5492

Dr. Lettrich Edit 1964-ben megjelent könyve, az Esztergom, a dorogi iparvidék városa egy kiváló városföldrajzi kutatás. A szerző az alábbi adatokat közli a fentieknél is korábbi időszakokra:

A fenti adatok tükrében érthető meg igazán, hogy milyen pusztítást végezhetett 1739-ben a pestis, ami a források szerint kilencszáz áldozatot szedett Esztergomban.

1701-ben alig laktak többen kétezernél a töröktől nem sokkal korábban visszafoglalt városban.

A bátrabbak még ennél is messzebbre mennek, és becslésekbe bocsátkoznak a középkori Esztergom lakosságszámát illetően. Szalay József 1878-ban megjelent Városaink a tizenharmadik században című könyvében 8-12.000 közöttire teszi a város lakosságát az Árpád-kor utolsó éveiben.

Azt, hogy mi az elmúlt tíz év mérlege népesség szempontjából, holnap teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Hogy újra a lélektani 30.000 fő fölé kerül-e Esztergom az egyre fogyó Magyarországon, vagy hogy egyáltalán pozitív lesz-e a népmozgalmi mérleg, az a következő cikkünkből kiderül.