<p><span id="ctl05_lbLead">A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ) 2012-ben 32 milliárd forintnyi támogatási szerződést kötött meg, ezzel eddigi legsikeresebb évét zárta tavaly - hangzott el az ügynökség szerdai sajtótájékoztatóján, Székesfehérváron.</span></p>
Molnár Tamás, a KDRFÜ ügyvezető igazgatója elmondta, míg 2011-ben húszmilliárd, 2012-ben már 39,6 milliárd forint értékű támogatási döntés előkészítését végezték el a Közép-dunántúli Operatív Programban (KDOP), összesen 32 milliárdnyi szerződést kötöttek és 16,8 milliárd forintot fizettek ki.
Hangsúlyozta: arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2013 végéig 147 milliárd forintnyi támogatási döntés szülessen, és a szerződéseket megkössék. Idén az a feladatuk, hogy 16 milliárd forintot kitevő kötelezettségvállalást teljesítsenek, ez a "tavalyi 32 milliárd forintos tényadat ismeretében biztosan teljesíthető".
Az ügyvezető igazgató emlékeztetett rá, hogy a Közép-dunántúli Operatív Programban 2007 és 2013 között mintegy 170 milliárd forint állt rendelkezésre. Öt prioritást kellett kezelniük: gazdaságfejlesztésre 27,7 milliárd, turizmusfejlesztésre 40,9 milliárd, fenntartható településfejlesztésre 25,7 milliárd, közlekedés- és környezetfejlesztésre 52,8 milliárd, míg humán infrastruktúrafejlesztésre 23,1 milliárd forintot különítettek el. Utóbbi kivételével mindegyik lebonyolítását az ügynökség végzi.
Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke, a KDRFÜ felügyelőbizottságának elnöke kiemelte: a tényadatok is mutatják, hogy helyes döntés volt a regionális fejlesztési ügynökségeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) irányítása alá vonni. Cél volt a rendelkezésre álló összes forrás lehívása, és ez az új struktúrában elérhetővé vált - tette hozzá.
A megyei önkormányzatok új szerepéről elmondta: a tavalyi év az intézményfenntartásról és a területfejlesztésre átállásról szólt. Az idén a 2014-ben kezdődő uniós tervezési ciklusra készülnek fel: a megyei fejlesztési koncepciók társadalmasítása folyik sok száz szervezet bevonásával. Különböző területi műhelyekben, ágazati szakbizottságokban a gazdasági élet, az önkormányzatok, az érdekképviseletek és az intézményhálózat szereplőinek véleményét kérik ki, és építik be a stratégiába.
MTI