Kezdjük mindjárt a legújabbal. Az első épület látványtervei tavaly novemberben tűntek fel egy blogon. Gonda Tamás a Pöttyös térre képzelt el egy mozit, gyorséttermet és kávézót. További képek és leírás a tervező honlapján találhatók.

 Az elején essünk túl az amúgy is ismert kötelezőkön. Valószínűleg nincs olyan esztergomi, aki ne találkozott volna a 2009-ben beharangozott 10 milliárdos beruházással, a Prímás-szigeti Meseparkkal, ami alighanem a mostani válogatásban a legdrágább vállalkozás lett volna.

A Buszpályaudvar átköltözését 2008-ban jelentették be, egyelőre úgy néz ki, hogy az 50. születésnapját is meg fogja érni a Simor János utcai pályaudvar.

A dzsámi az egyetlen kakukktojás a listán, hiszen ez évek óta lassan, de biztosan készül, bár a korai tervekhez képest történtek változások, és a minaret sem épülhetett újjá.

A Hotel Aqua tervei is változtak az évek alatt. Az első kép még az élményfürdő nyitásának idejében került fel az internetre, a második, 2007 novemberi már jelentősen eltér a korábbi látványtervtől.

„Az esztergomi vár lakótornyának ideiglenes lefedése”, azaz a Fehér torony 2008-ban, hosszas szakmai és politikai viták után elkészült, de nem az alábbi tervek szerint.

2009-ben hirdettek győztest a föld alatt felépítendő, egyetemi sportközpont-pályázaton. Az első képen az első díjban részesült pályamű (Benczúr és Partner Építészek Kft), alatta a második helyezett Vadász és Társai Építőművészek Kft. tervei.

Az építészfórum.hu hét darab 2002-es pályaművet őrzött meg az esztergomi termálfürdőről. A nyertes Finta-féle épületet ismerjük, helyette álljon itt egy Makovecz- és egy Vadász-épület. Akit érdekel a többi, az itt megtekintheti azokat is.

A város 2006-ban szerezte meg a Fürdő Szálló tulajdonjogát, ezek után jelentek meg a mellette felépítendő hatalmas szállodakomplexum tervei, amik idő közben többször is változtak. (harmadik kép) Azóta a projekttársaság Regia Civitas honlapja sem üzemel.

2004-ben is készültek tervek a Bástya áruház és környékének az átépítésére. Mújdricza Ferenc az áruházból Vigadót alakított volna ki körkilátóval, harangtoronnyal. A tervek része volt egy új Kis-Duna híd is.

A szállodaépítési láz másik országos sajtót bejárt tagja a Prímás-sziget végére megálmodott héttornyos kőhotel, amit a MÜPA építésze tervezett. A tervekből nem lett semmi, de gazdagabbak lettünk egy remek 3D-s animációval a városról.

Hotel in Esztergom from Aron Lorincz on Vimeo.

Regionális médiacentrum az egykori zsinagógából. A 2009-es tervek szerint új épületrésszel toldották volna meg az egykori Technika Házát. Az új szárny mindenütt üvegfallal és üvegtetővel csatlakozott volna az eredeti épülethez.

2007-ben jelentették be, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton a kékfestő műhely mögötti területen passzázst alakítanak ki. Sajnos sok képet nem találni az ötletről, de a korabeli testületi előterjesztés részletesen ismerteti az elképzelést.

Valamikor az előző évtizedben a 2010-es évek végére ígérték új gyorsforgalmi úthoz csatlakozó új, nagy teherbírású Duna-hidat. Még a látványtervek is elkészültek, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy -hasonlóan a 19. századhoz- Komáromnak lesz hamarabb kész a hídja. (Nyomvonal, illetve három másik változat hosszmetszete)

Kevés tervnél húzták be annyira gyorsan a kéziféket mint a bazilikával szemben felépítendő, Szent István teret lezáró könyvtár- és iskolaépületnél. A bazilika miatt országos figyelem irányult az elképzelésre, amiből végül nem lett semmi. (A képeken a nyertes pályázat és két másik pályamű)

így is nézhetett volna ki a Mária Valéria Hotel

A szállodához készültek rendkívül látványos belsőépítészeti látványtervek is.

2010-ben bontották el a volt Granvisus Kossuth Lajos utcai oldalán az 50-es években hozzáépített oszlopsort. Ekkor még élt az egomplaza.hu, ahol egy légifotóra rajzolták rá egy új bevásárlóközpont terevit.

2008 körül keringett az interneten a Dobogókői útra elgondolt Piramis Center terve. A plázában üzletek, bowlingpálya kaptak volna helyet, ám idővel a kezdeti tervek egyre szerényebbek lettek, végül a beruházás füstbe ment. (korabeli cikk a szeretgomon)

Hasonló beruházást terveztek a szomszéd telekre is. A Family Center azért sem épült fel, mert az utca túloldalán elkészült a hasonló profilú Park Center.

2009-ben írtak ki ötletpályázatot a Prímás-sziget Lépcsős híd és Bottyán híd közötti szakaszának újragondolására. A felhívásra borzalmasabbnál borzalmasabb tervek érkeztek, amiket a vármegyeházán ki is állítottak. Az következő két képen a nyertes pályamű, ami kelet-nyugati irányú épület-gilisztákkal szórta volna tele a szigetet, de még a Kolping sportpálya helyét is.

Természetesen születtek emberi léptékű, barátságosabb tervek is, ilyen Csóka Balázs díjazásban nem részesült munkája

Több mint egy évtizedes tervek találhatóak a Vision Graphics honlapján egy Prímás-szigeti nemzetközi hajóállomásról. Az épület a sziget északi csúcsánál épült volna fel félig a föld alá rejtve.

A sziget amúgy egy igazi jolly joker, a mellett, hogy nagy része még árterület és erdő, szinte nincs olyan négyzetmétere, ahova ne terveztek volna valami újat. Az Evezős Egylet csónakházának 2011-es terveiről már esett szó a szeretgomon a Média Építészeti Díja közönségszavazásával kapcsolatban. A laikus szemlélődő nem tudja nem észrevenni, hogy ez is -a Lépcsős híd-pályázat nyerteséhez hasonlóan- egy kelet-nyugati irányba elnyújtott giliszta-épület.

Vissza-visszatérő téma az immár műemléki védettségű szénrakodó hasznosítása, megmentése. A 2010-ben komplett művésztelepet álmodott mellé a tervező. Érdemes végigpörgetni a látványterveket.

A következő talán a legrejtélyesebb terv az összes közül. Csak egyetlen oldalon található róla bármi információ. E szerint labdarúgó utánpótlásképző központ épült volna valahol a városban. A szöveg szerint "Az esztergomi önkormányzat, a magyar labdarúgás jövőjéért felelősséget érző nagy vállalatok, az OTP és a MOL, valamint az MLSZ vezérkara, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az Európában is egyedülálló program jövőjéről." Az némiképp gyanús, hogy a honlapon a képek fájlneveiben konzekvensen a Gödöllő szó szerepel, lehet, hogy a megjelent képek csupán illusztrációk voltak.

Következzen egy 2007-es diplomaterv, amiben az építész a Pór Antal térre álmodott meg egy művészeti műhelyet.

Kicsit haladjunk visszafelé az időben. Az 1973-ban kiadott Esztergom ezeréves c. könyvben jelentek meg az elbontott Hévíz városrész helyére felhúzandó modern épületek, köztük a Bástya tervei. Az elképzelések csak részben valósultak meg, a terület egy részén épült fel a Zöldház.

Érdemes a Franka honlapján kutakodni, ugyanis az archív fotók közt megtalálhatóak az épületegyüttes 1938-as bővítésének tervei. Ezek szerint a Kossuth Lajos utcai telekhatáron négyemeletes épületszárnyat, a templom Bottyán János utcai homlokzatán két tornyot emeltek volna.

Az alábbi képről bizonyára nehéz megmondani, de ez a Fürdő Szálló emeletráépítéssel, a strandfürdőt is jegyző Váczy-Hübschl Kálmán tervei szerint.

Az alábbi két képen szintén nehéz felismerni a mai városházát, amit Prokopp János így épített volna át. (Kép forrása:

Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke)

Bizonyára mindenki ismeri a nyitrai 14-es honvédek emlékművét a vízivárosi várfalban. Hasonló domborművet képzeltek el a 26-os gyalogezrednek, Esztergom háziezredének is. Sajnos a tervekből nem lett semmi, az egykori bajtársaknak a pénzt nem sikerült összegyűjteni. Akit részletesebben érdekel az el nem készült dombormű története, az a Nagy háború blogon talál róla egy remek írást.

Ugorjunk egy nagyobbat visszafelé az időben. A Várhegy 21. századi átépítésének terve nem előzmények nélküli, hiszen az 1820-as években eltervezett magyar Vatikán sem épült meg. Ennek oka a pénzhiány, statikai okok és természetesen a 48-as forradalom volt. A közel 200 éves makettet viszont ma is bárki megtekintheti a Kincstárban.

A 19. századi terveket szintén megelőzte egy korábbi elképzelés. Isidore Canevale 1761-es terveiről korábban már írtunk.

Az 1790-es években egy komplett városrészt terveztek a mai Kertváros területére. A lakóházak mellett a templom, parókia, iskola is helyet kapott volna. A házhelyeket árveréssel akarták értrékesíteni. Az 1821-ben (30 évvel a tervek elkészülte után!) megtartott árverésen mindössze 39-en jelentek meg a környékbeli falvakból, de elijesztette őket a szokásosnál nagyobb (1/7-nyi) terményszolgáltatási kötelezettség. (Bővebben itt írtunk már a tervekről)