1. Hír

1. A Szentgyörgymezői Olvasókör első tíz éve
2. Az Olvasókör új székháza
3. Olvasókör vérzivataros időkben

Az Olvasókörben a lelkes munkának köszönhetően egymást érték az előadások, ezért hamarosan szűknek bizonyult a székház. 1928-ban kezdték meg az épület bővítését, melynek összköltsége 13 755 pengő volt. Az új épületrészt Madaras Aurél plébános, a kör elnöke szentelte fel. 1930-ban a közgyűlés elhatározta, hogy a 33 évnél régebbi, gondozatlan sírköveket eladják, és a befolyt összegből fedezik egy díszes kapu és drótkerítés költségeit. 1934-re az Olvasókör 4000 pengő államtartozást halmozott fel. Miután 1300 pengőt kölcsönként felvettek, a fennmaradó összeget államsegély címén elengedték. Közben folyamatosak voltak a vetítések, az ismeretterjesztő- és a színielőadások. A szentgyörgymezői Parasztlakodalom című hatrészes népi játékot a rádió is közvetítette. A Szent István emlékév alkalmával a kör képviselte magát a Szent Jobbot szállító Aranyvonat fogadtatásán, 1939-ben pedig testületileg vettek részt a budapesti Eucharisztikus Kongresszuson. A második világháborúban a körben alakult meg a KALOT. 1943-ban már több újságot járattak, és tekintélyes könyvtár állt a tagok rendelkezésére, amit 43 kötettel gyarapított a Gazdasági Felügyelőség és a Népművelődési Titkárság. A taglétszám 237 főre emelkedett a megalakuláskori 43-ról.

Az Olvasókör fennállásának ötvenéves jubileumát úgy ünnepelte, hogy a tagok közül többen a harctéren küzdöttek. Hegedüs Sándor titkár tartott beszámolót az elmúlt fél évszázadban elért eredményekről. Bár a háború alatt egyre nehezebbé vált a kör munkája, de egy-egy színdarabot azért igyekeztek megtartani. Az anyagi nehézségeket csak fokozta, hogy a hadbavonult tagok nem fizettek tagdíjat. A tagdíj emelésének és a hozzájárulásoknak köszönhetően azonban a háború utolsó évére alig maradt adósság, adományokból megindult a háborús pusztítások helyreállítása, 80 forintból pingpong asztalt is beszereztek. 1948-ban az Olvasókör összes ingó és ingatlan vagyonát államosították, a korábbi szervezeti működési forma megszűnt. A berendezés egy része elkallódott, a könyvtár megcsappant állománnyal tovább működött. Az épületben különböző pártok, szervezetek működtek az épületben. A politikai rendezvényeken túl természetesen megmaradtak a kulturális programok is. 1953-ban határozták el, hogy mozit létesítenek a nagyteremben. A mozi miatt a színpad mögötti öltöző falára egy vetítőnyílást vágtak, a vetítőgépet két egymásra pakolt asztalra helyezték, a színpadon páholyokat alakítottak ki. A vetítőgépnek később dobogót építettek. Az átalakítások miatt az utolsó színielőadást 1955-ben rendezték. Az épület író-olvasó találkozóknak, vitafórumoknak, vitafórumoknak, kerekasztal-beszélgetéseknek adott helyet. 1967-ben az Olvasókör épülete, mint Szentgyörgymezői Klubkönyvtár működött. Ekkor alakultak meg a ma is működő klubok: A Kertbarátkör, a Nőklub, az Ifjúsági Klub, a Kisállattenyésztők Klubja, galambász, méhész szakkör, Műszakiak Klubja, Nyugdíjas Klub.
A 17 fővel megalakult Hazafias Népfront minden év március 15-én koszorúzást szervezett a honvéd temetőben, augusztus 20-án is ők mozgósították a többi csoportot, szervezték a hagyományos szüreti felvonulásokat. A HNF 1988-ban szűnt meg. Egy évre rá alakult meg a Szentgyörgymező Barátainak Egyesülete, ami 1993-ban felújította a Szent György napi ünnepségeket. Az itt működő csoportok szervezésében avatták fel 1997-ben a II. világháború szentgyörgymezői áldozatainak emléktábláját a 48-as téren, a következő évben pedig felszentelték az Olvasókör felújított zászlóját.
1999 óta Polgár József áll az önkormányzati intézmény élén. Vezetése alatt húsz fölé emelkedett az épületben működő csoportok száma, amik mind a kulturális kínálatot gazdagítják Szentgyörgymezőn és az egész városban.

A kerek évforduló alkalmával ezek a csoportok, klubok is bemutatkoznak a péntekig tartó nyitott héten.