Közmeghallgatás 2012. november 12. (második rész)
2012. dec. 2.

<p><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: small;"><strong>Második rész, melyből megtudjuk mit (nem) válaszolt a Fidesz frakció a </strong></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: small;"><strong>Strigonium Zrt-vel kapcsolatban feltett kérdéseinkre.</strong></span></p>

Az előzmények ismertek, az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesületének nevében, a közmeghallgatásra 11 kérdést fogalmaztunk meg és terjesztettünk elő írásban a fórumot megelőző héten, remélve, hogy azok a fórumon a nyilvánosság előtt kerülnek megválaszolásra. A fidesz frakciónak lett volna ideje a felkészülésre, de a válaszadásra csak 15 napos határidővel, írásban voltak hajlandóak. Ehhez képest némi késéssel meg is kaptuk a válaszokat Steindl Balázs frakcióvezető úrtól, ezeket szeretnénk most közzétenni két részletben, hogy kellő terjedelemben tudjunk foglalkozni a kérdések magyarázatával, a válaszok elemzésével.

A Strigoniummal kapcsolatban azért tartottuk fontosnak az alábbi kérdéseket feltenni, mert szilárd meggyőződésünk, hogy a város kritikus anyagi helyzetének – ha nem is a megoldása – de legalább bizonyos mértékű javítása, szoros összefüggésben áll a 100%-os városi tulajdonú, Strigonium holding szakszerű, a város számára hatékony működtetésével, irányításával, a lehetséges forrásbővítési, bevétel növelési lehetőségeken, a megtakarítási formák feltárásán keresztül. Nézzük a kérdéseket és a fidesz frakciós válaszokat.

Milyen kritériumok alapján választották ki cégvezetőnek Knapp János Pált, mi alapján határozták meg a javadalmazását?

A vezérigazgatói kinevezés képviselő testületi döntés alapján született meg. Munkabére munkaszerződésben meghatározott, amelyet a munkáltató képviseletében Tétényi Éva polgármester asszony írt alá. Javadalmazása megegyezik az előző két vezérigazgató juttatásaival. A 2009. évi CXXII. törvény szerint ez nyilvános, ennek anyagát megtekinthetik a www.strigoniumholding.hu honlapon.

Ez a válasz Steindl frakcióvezető olyan mértékű zavarodottságáról tanúskodik, hogy ennek értelmezése szinte lehetetlen. Mindenek előtt a legszükségesebbnek a kritérium szó jelentésének tisztázása, a frakcióvezetővel való megismertetése tűnik, hiszen a válaszából arra lehet következtetni, hogy ezt sajnos nem értette meg. Kritérium: feltétel, megkülönböztető jegy, döntő tényező, megítélési, bírálati szempont.

Tehát Steindl Balázs szerint, Knapp János Pál vezérigazgatói kiválasztása úgy történt, hogy született egy testületi döntés erről. De mivel a testületben maga a fidesz frakció döntött erről, ezért egyszerűen megfogalmazva: Mi kineveztük a csapatunkba tartozó egyszer volt alpolgármesterünket, mert ő a mi emberünk és kész, a javadalmazását a munkaszerződésben meghatároztuk, mértéke a korábbi vezérigazgató bábjaink (Balogh Zoltán, Arany Tamás) járandóságával azonos mértékű, ezt aláirattuk a polgármesterrel. Így kihámozva a lényeget azt azért megállapíthatjuk, hogy a válasz minden szava igaz, minden pontosan így történhetett! De!

A kérdésünk arra irányult volna, hogyan kerülhetett ismét a város gazdasági csúcscégének élére egy olyan ember, akinek nincs meg az ehhez szükséges képesítése és az utolsó 5 évben a 26 mrd Ft városi adósság felhalmozásában a dilettantizmusával (vagy nem csak azzal?) alpolgármesterként kulcsszerepe volt. A vezérigazgató javadalmazásráa nem kaptunk választ, az információforrásként megjelölt honlap gusztustalan önfényezéses fejezeteiből, pedig egy normális ember nem áll neki keresgetni a vezető fizetése után. Egyébként javadalmazás alatt, nem csak a fizetésére lettünk volna kíváncsiak, hanem az egyéb juttatásokra, mint a prémiumok és ezek feltételei, gépkocsihasználat, stb.

A testület miért nem világíttatja át a Strigoniumot külsős független céggel, miért nem racionalizálják a holding céget, miért tartják fenn a veszteséges vállalkozásokat?

Jelenleg folyik a tagvállalatok belső átvilágítása és a gazdasági tevékenységek racionalizálása, amelyről a Strigonium Zrt. a képviselő testületet és a lakosságot folyamatosan tájékoztatja. A 2012-es gazdasági év mérföldkő a 2010. 11. 25.-ei adósságrendezés miatt veszteségessé vált vállalkozások életében. Amennyiben a tagvállalatok egy része – alkalmazkodva a piaci környezethez – az idei évben eredményében kedvező tendenciát mutat és az utána következő alapos közgazdasági elemzés alátámasztja a vállalkozás létjogosultságát, abban az esetben a tulajdonosi döntés a fenntartásról fog szólni. Jelenleg a cégek egy részében változás menedzsment, a másik részükben válságmenedzsment zajlik.

A kérdés megértése itt sem sikerült, hiszen azt szerettük volna megtudni, hogy külsős független céggel miért nem világítattják át a Strigoniumot, a helyzet pontos, objektív feltárása érdekében. A belső emberekkel mit akarnak (lehet) feltárni? A saját korábbi esztelenségüket hogyan, vagy miért vennék észre? Annyira azért ők sem ... Az, hogy már jelenleg is folyik a racionalizálás és ráadásul erről folyamatosan tájékoztatást kap a lakosság, egy megemészthetetlen maszlag, egyenesen nevetséges. Milyen racionalizálás az, ahol egy olyan céget sem szüntetnek meg a holding szervezeten belül, amelyik már évek óta veszteséges, vagy az alapítás óta el sem kezdte a működését. A minden csip-csup feladatra csak azért hoztak létre külön cégeket, – esetenként egy-két alkalmazottal – hogy legyenek vezetői pozíciók a társak, korábbi hű alattvalók, haverok számára. Így kerülhetett a közelmúltban újra pozícióba Balogh Zoltán, Bukovics Krisztián, Gulya István, stb. a legutóbbi testületi ülésen hallottak szerint. Milyen racionalizálás ez?

Tisztelt Steindl úr! Szeretnék rávilágítani arra, hogy a kapcsolt cégek egy része az adósságrendezési eljárás ideje alatt – nem magától az adósságrendezéstől, mint fertőző betegségtől, hanem – azért ment tönkre, mert korábban csak az önkormányazati megrendelésekből éltek, olyan megrendelésekből, melyekre az önkormányzatnak vagy nem volt alapvető szükséglete (Pl. Ehir: Hídlap, különféle hirdetések, reklámfilmek, stb.), vagy túl lettek számlázva azért, hogy a cégeknek elegendő bevétele (az alkalmazottaknak elegendő juttatása) legyen. Az adósságrendezési eljárás alatt ez a lehetőség átmenetileg megszűnt (szerencsére), így nyiílvánvalóvá vált, hogy melyek azok a piacon életképtelen cégek, melyek csak az önkormányzat cumizásából tudják magukat fenntartani. Jelzem, hogy a tejecske elfogyott! Ideje a csecsemőnek felnőni és saját magának biztosítani a papit, ha nem akar éhenhalni.

Álláspontunk szerint a Strigonium első emberének a feladata a cégcsoport átvilágíttatása, ennek függvényében az azonnali átszervezése, a veszteséges cégek megszüntetése, a különféle cégekbe szétaprózott tevékenységek összevonása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a költségek csökkentése lenne úgy, hogy a város (nem a városi cégek és ezek vezetőinek, holdudvarának, hanem az önkormányzat) számára minél magasabb bevételt teremtsen. Na, ehhez pontosan nem Knapp János Pálra lenne szüksége a városnak.

A 2010.12.10-i testületi döntést meddig akarják érvényben hagyni, miért nem gyakorolhat a testület, valamelyik szakbizottság, vagy a polgármester folyamatos ellenőrzést a Strigonium felett, a tulajdonos, azaz az önkormányzat nevében?

A Strigonium és tagvállalatai folyamatosan tartanak nyilvános beszámolót a képviselő-testület felé, az utolsó két testületi ülésen részletes tájékoztatót kapott mind a testület, mind pedig a város polgárai a tagvállalat vezetőitől, a feltett kérdésekre is választ kaptak a képviselő testület tagjai. A december 6-i képviselő-testületi ülésen újabb tagvállalatok tartanak beszámolót. Az ellenőrzési jogkör természetesen a jogszabályoknak megfelelően biztosítva van.

Steindl Úr! Nem azt kérdeztük, hogy a Strigonium vezetése miért nem számol be a testületnek! A kérdés az, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos miért nem ellenőrizheti folyamatosan a működést olyan módon, mint ahogy azt tehette az ominózus határozat előtt. Mint ismeretes, azon a bizonyos 2010.12.10-i testületi ülésen, kizárólag a fidesz frakció által hozott döntés értelmében a vezérigazgató, – annak ellenére, hogy a Strigonium 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cég – olyan felhatalmazást kapott, miszerint a teljes cégcsoportra voantkozóan egy személyben hozhat meg minden döntést, kvázi birtokolja a tulajdonosi jogokat. Szabadon alapíthat, szüntethet meg a holdingba tartózó cégeket, nevezhet ki élükre vezetőket, a cégcsoporton belül saját hatáskörben maszatolhatja a költségeket és bevételeket, gyakorlatilag úgy gazdálkodhat a cégbirodalommal, mintha a sajátja lenne. Az önkormányzatot, mint tulajdonost megjelenítő képviselő-testületet, mindössze évente egyszer köteles tájékoztatni a cég az előző évi tevékenységéről.

Az Ön által említett céges beszámolókat az elmúlt testületi üléseken láthattuk, ezek a fentieket igazolják, a minősíthetetlen szakmai szint, az értelmetlen cégalapítások és a haverok vezetői kinevezési vonatkozásában egyaránt. A tájékoztatókból pontosan az látszik, ami miatt szót emeltünk, nevezetesen az, hogy a Strigonium és vezetői egyedül csak abban érdekeltek, hogy a cég a bevételeiből személyes juttatásokra minél többet fordítsanak, ahelyett, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos bevételeinek a maximalizálására törekednének.

Meddig engedik, hogy a Strigonium önhatalmúlag bármikor eladhat közvagyonba tartozó olyan ingatlanokat, melynek tulajdonjogát átvették az önkormányzattól (Gran Tours épülete, Meszéna-ház)?

A fent nevezett ingatlanokat az Önkormányzat a Strigonium Zrt. 2008. 03. 19.-i tőkeemelésekor apportálta. A 2010. 11. 25.-i adósságrendezés óta Esztergom Város Önkormányzata 131 414 967 Ft vevői tartozást halmozott fel a Strigonium Zrt. és tagvállalatai felé. A két ingatlan eladása a likviditás miatt vált szükségessé, és a szerződés aláírását testületi döntés előzte meg, melyben Esztergom Város Önkormányzata lemondott elővásárlási jogáról, hiszen a városnak nincs pénze semmilyen ingatlan vásárlására.

Tehát: az önkormányzat átadta 2008-ban a két nagy értékű ingatlant a Strigoniumnak, ingyenesen. Néhány év múlva a Gran Tours épületét több tízmillió forintért felújítatta. (Ennek most a szabályszerűségébe nem mennék bele.) Majd ezt követően a Strigonium pedig eladja, a bevételt feléli, elköltségeli. Szép történet. A négy év alatt így közel 70 millió forint folyt ki a városi kasszából, csak egy ingatlan kapcsán! Az önkormányzatot kötelezően megillető elővásárlási jogáról persze hogy lemondott, hiszen a vagyona most éppen mínusz 25 mrd Ft körüli. Azért gondoljuk tovább, mi lett volna abban az esetben, ha az önkormányzatnak van szabad pénze a vásárlásra? A vevő helyébe lépve megvehette volna a Gran Tours épületét 46 millió forintért. Az az épületet, melyet négy évvel ezelőtt ingyenesen adott át a saját cégének, és közben még költött is rá! Akkor most a Strigonium kiszivattyúzza az önkormányzat pénzét vagy nem? Erre mi a válasz Steindl frakcióvezető úr?

„A két ingatlan eladása a likviditás miatt vált szükségessé"... ha jól értem ez azt jelenti, hogy a Strigoniumnak elfogyott a pénze, a szerteágazó tevékenységéből annyi nem folyik be, hogy fenn tudja magát tartani, kénytelen valamijét (valójában az önkormányzatét) eladni, mert különben a fizetésekre, prémiumokra sem lenne pénz, ami azért mégiscsak mindenek előtti. És tessék mondani Frakcióvezető úr, ez a jövőben is így fog folytatódni, hogy ha likviditási gondocskáik támadnak, akkor ismét eladnak valami önkormányzattól átvett városi ingatlant? Ezekből meg tudnak élni még másfél éveig, vagy számítsunk arra, hogy a lakosságnak kell majd összedobni a hiányzó milliókat a Strigonium (Önök) életben tartásához?

Mikor szándékoznak felállítani igazgatótanácsot?

Ahogy említettük, jelenleg is folyik a tagvállalatok belső átvilágítása és a gazdasági tevékenységek racionalizálása, amelyről a Strigonium Zrt a képviselő testületet és a lakosságot folyamatosan tájékoztatja. Ezt követően fog sor kerülni az igazgatótanács felállítására, vélhetően 2013 tavaszán.

Már megint ez a belső átvilágítási, racionalizálási kábítás! Olyan gyakran emlegeti ezt, egyszer már árulja el nekünk, hogy a Strigoniumnál ki az a nagytudású, aki ezt műveli? Egyébként mi köze a két dolognak egyáshoz? Egy céget nem lehet úgy átvilágítani, racionalizálni, hogy közben van egy igazgatótanács? Csaknem félnek attól, hogy még valaki beleláthat a kártyákba? Miért csak 2013 tavaszán akarnak igazgatótanácsot? Ha esetleg azért, mert nem találnak megfelelő szakembert a posztra, akkor egyszerűen vegyék elő a régi receptes könyvüket és rálelnek olyan „megbízhatóan bólogat" jelzésű nevekre, akik a jelenlegi testületben is szófogadóan szavazgatnak. Ilyenek lendítik fel a Strigoniumot nem?

A képviselő testületi tagok és rokonaik közül kik kapnak – bármilyen formában – javadalmazást a Strigonium holdingtól?

A testületi tagok és rokonaik közül cégcsoport szinten 1 fő részmunkaidős (4 órás) TB-bérszámfejtő megbízási jogviszonyban levő személy kap juttatást.

Ez érdekes! Tisztelt Steindl úr! Az előzőekben, Knapp úrral kapcsolatos kérdés kapcsán is félre értette a megfogalmazást. Nem csak fizetésről (bérről) hanem bármilyen formájú javadalmazásról lenne itten szó. Mint pl. jutalék, prémium, tagsági díjak (felügyelő bizottság, stb.), ingyenes, vagy támogatásos gépkocsi, telefon, iroda, stb. juttatás, és még egyéb mások. Összegezve: ki az aki a testületi tagok és rokonaik közül a Strigonium költségeit bámilyen formában növeli? Szíveskedjék ezt ennek megfelelően átgondolni, a válaszát kiegészíteni.

Csak a pontos emlékezés kedvéért, idézzük újra, mi is az a közmeghallgatás:

A közmeghallgatás a helyi közakarat formálásának formája, fóruma, évente legalább egyszer, kötelezően megtartandó olyan önkormányzati képviselő-testületi ülés, amelynek a napirendi pontja a lakosság, a választók, a társadalmi szervezetek véleményének, javaslatainak, kérdéseinek meghallgatása, megválaszolása. A közmeghallgatás célja a lakosság közvetlen bevonása az önkormányzati feladatok meghatározásába, illetve ezek végrehajtásába.

Hogy ebből Esztergomban 2012. november 10-én, az első közmeghallgatáson mi valósult meg, az a fidesz frakció válaszaiból egyértelmű, röviden összegezve:

Na közmeg(,)hallgatást akartatok, most megkaptátok. Belőlünk aztán nem húztok ki semmit! De mi kihuzzuk, 2014. októberig.

 

A következő, egyben befejező részben a hátralévő öt kérdésre adott választ ismertetjük.

Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, Körmöczi Miklós elnök