<p>A levéltárak folyamatos digitalizáló munkájának köszönhetően egyre több történelmi és helytörténeti dokumentummal ismerkedhet meg a közönség. A Magyar Országos (vagyis amint a múltkor is <a href="http://www.szeretgom.hu/content/72043-a-megyei-leveltarak-beolvadasaval-letrejott-a-magyar-nemzeti-leveltar">írtuk</a>, immár <em>Nemzeti</em>) Levéltár honlapján esztergomi vonatkozású térképek is akadnak bőséggel. Kedvcsinálónak bemutatunk pár érdekesebb darabot, és megismerkedhetünk egy 18. századi telepes falu tervével, ami ha elkészül, egész máshogy fest a mai Esztergom-Kertváros.</p>
Esztergom és a külterületén lévő Nichtsbrod nevű határrészén tervezett új település közötti terület lecsapolási térképe - 1791
A fenti térkép és a képaláírás lógna a levegőben, ha nem lapoznánk fel Wagenhoffer Vilmos: Fejezetek Esztergom-Kertváros történetéből c. hiánypótló könyvét, amiből kiderül, hogy a fenti lecsapolási térkép egy sokkal nagyszabásúbb terv része volt. Mint a szerző írja, a 18. század végén, a 19. század elején a város legelőinek egy részét termővé akarták tenni, ezért egy magyar-német településrészt alakítottak volna ki a mai Nixbród helyén Kiss Esztergom néven. A terv 33 jobbágynak (10-10 pozsonyi mérő földdel) és 40 zsellérnek biztosított volna helyet. Kimérték a templom, a parókia, az iskola helyét is, földet kapott volna az itt szolgáló pap, a tanító, a kovács, a mészáros. A "községet" árveréssel kívánták benépesíteni, 250 forintért és három évnyi adómentességért az új telepesek maguk építették volna fel házaikat. Az 1821-ben (30 évvel a tervek elkészülte után!) megtartott árverésen 39-en jelentek meg a környékbeli falvakból, de elijesztette őket a szokásosnál nagyobb (1/7-nyi) terményszolgáltatási kötelezettség. Még azzal sem tudták maradásra bírni őket, hogy a város 5 évnyi törlesztés fejében maga építette volna fel a falut. Mivel a vállalkotás sikertelennek bizonyult, 1822-ben a cölöpöket kivették, és a legelőt árendába adták.
A Nichtsbrod-ra tervezett új falu részletes térképe, Georgius (György) Jáczyg megyei mérnök munkája. A kép jobb felső sarkában folyik a Kenyérmezői-patak, amire új malmot építettek volna.
Esztergom városrészének térképe, árvízvédelmi térkép. Az Arany János utca Kossuth és Simor János utcai szakasza, még nem látható a képen, ezt csak 1936-ban nyitották meg. Még látható a 20. században felszámolt szenttamási temető.
Ez az 1783-as térkép a Szamár-hegynél vezető utakat ábrázolja, melyeket árvízveszély miatt át kellett építeni. Szintén Jáczyg megyei mérnök végezte munkáját. A térkép délnyugati tájolása ne zavarjon meg senkit, a Szamár-hegy a lap felső sarkában van. Az utat szemmel láthatóan a hegy két csúcsa közt húzódó völgyön akarta a mérnök átvezetni.
Egy keleti tájolású térkép részlete a szabad királyi várossal, és az ekkor még két szigetből álló Prímás-sziget, Kender földek, Curia, Borju mező.
A Szentgyörgymezőhöz tartozó földek telek-szintű térképe 1866-ban
Kis-Léva 1886
A Vármegyeházának kijelölt ferences kolostor szintenkénti alaprajza, a tervezett átalakítások bejelölésével - 1792
A Duna jégállása 1866. január 15-én
A MNL online térképtára az Esztergom kulcsszóra keresve jelenleg 154 városi és megyei térképet mutat. Köztük kamarai, helytartótanácsi, vallásalapi, kataszteri, minisztériumi, különböző családi tulajdonú térképeket.