1. Hír

A győri székhelyű Környezetvédelmi Felügyelőség elutasította a Bakonyi Erőmű Almásfüzítőre tervezett  erőművének környezetvédelmi engedélykérelmét. A tervek szerint az összesen 870 MW-os kombinált ciklusú erőmű az almásfüzítői vörösiszap tározók mellett épültek volna fel. Az Energiahir.hu információi szerint a tervezett erőmű a Dunából nyerte volna hűtővíz igényét, oly módon, hogy az erőmű vízkiviteli és vízvisszavezetési csatornái az almásfüzítői V. és VI számú vörösiszap tározón haladt volna keresztül és érintették volna annak gátjait. A tervezett vízkivitel éves szinten 20 millió m³ lett volna, amely vízmennyiség a tározón keresztül húzódó csatornákon haladt volna keresztül. A tervek szerint a vasbeton csatornákban vezették volna át a hideg- és melegvizet az Erőműtől az V. számú vörösiszap tározón keresztül a Dunáig és vissza. A felügyelőség határozata szerint: ”a megfelelő biztonsággal épülő csatornákból sem a víz nem juthatna a vörösiszap tározóba, sem a tározó nem érintkezhetne a szállított Duna vízzel”

A tervezett erőmű előzetes engedélyezését a helyi Esztergomi Környezetkultúra Egyesület megfellebbezte (a kolontári tragédia előtt) elsősorban levegőtisztaság-védelmi okokra hivatkozva, ám ezt a hatóság elutasította. A szervezet a kolontári tragédiát követően sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a tervezett erőmű csatornáinak kockázatára. A szervezet programvezetője szerint: ”felmérhetetlen kockázatot jelentene, hogy a Bakony Erőmű Almásfüzitőre tervezett földgáztüzelésű erődművének vízigiényét a Dunából fedeznék és az óránként 70 000 köbméter vizet szállító vezeték az egykori timföldgyár vörösiszap tározóján haladna keresztül”.

Noha az előzetes engedélykérelmet a hatóság befogadta, az összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet azonban már elutasította természetvédelmi okokra hivatkozva. A határozat indoklása szerint a Dunába vezetett melegvíz és annak kotrása Natura 2000-es élőhelyeket semmisített volna meg, ezért az engedélykérelmet elutasították. Érdekes, hogy bár az almásfüzítői vörösiszap tározók már megszilárdultak, a hatóság határozatában nem látja kockázatosnak egy olyan csatorna megépítését, amelyben éves szinten 20 millió köbméter víz haladna át a vörösiszap tározón, egyenesen a Duna irányába. A határozat leszögezi, hogy: ”a vörösiszap tározó és gátjai nem vízilétesítmények, így azok megfelelőségét felszíni vizes szempontból a hatóság nem vizsgálta.”.

Almásfüzítőn jelenleg is 12 millió tonna már megszilárdul vörösiszapot tárolnak. A településen 1997-ig közel 50 éven át folyt timföldgyártás, és ennek mellékterméke a vörösiszap mintegy 200 hektáron került elhelyezésre. A létesítmény a kolontári tragédiát követően számos ellenőrzésen átesett, egy 2004-ben született tudományos publikáció azonban számos környezeti kockázatra hívta fel a figyelmet. A hét tározó közül a szerző állításai szerint nem mindegyik kapott megfelelő műszaki védelmet, és fennáll a talajvíz szennyeződésének lehetősége és kockázatosnak tartja a tározót a Duna közvetlen szomszédsága miatt is egyebek mellett. A szerző állításait a területen jelenleg dolgozó cég tagadta.

energiahir.hu