Tóth János Csaba elmondta: a szertartáson részt vesznek a tanító-nevelő, szociális-karitatív hivatással élő rend tagjai és iskolájuk növendékei.
A hivatalos nevén Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata az első magyar alapítású női szerzetesközösség. Alapítójuk Hám János szatmári püspök volt. 1842. augusztus 29-én érkeztek az első nővérek, akik leányokat neveltek, tanítottak, illetve betegeket ápoltak, és gondozták a szegényeket.
1866 óta a nővérek különféle iskolatípusokat működtettek az óvodától a tanítóképzőig, árvaházakat és internátusokat tartottak fenn a leányifjúság nevelésére.
Trianon után Romániában Szatmáron, Csehszlovákiában Rozsnyón, Magyarországon Esztergomban hozták létre tartományi központjaikat. Jelenleg az általános központjuk Szlovákiában, Rózsahegyen van.
Amikor a kommunista államhatalom elkezdte üldözni a rendeket, a magyar tartományban 32 helyen mintegy 600 nővér tevékenykedett. Legnagyobb részük elszenvedte a kilakoltatást, sokan börtönbe kerültek, másokat kitelepítettek. A szétszóratás évtizedeiben a nővérek a legkülönbözőbb világi munkahelyen dolgoztak.
Az újjászerveződés után a három tartomány újjáalakult, a magyarországi székhely újra Esztergom lett. 1990-ben megnyitották az idősek napközi otthonát, 1991-ben pedig létrehozták az Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezett kollégiumot az egészségügyi szakközépiskolába járó növendékek számára. Az oktatási intézmény jelenleg Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola néven működik.
Az iskola folyamatosan bővíti képzéseit. A humán és a környezetvédő szakok mellett leánygimnáziumot és nyelvi előkészítő osztályt is indítottak. Jelenleg 30 nővér tartozik a magyar közösséghez.

MTI