A szobor szimbolizmusának megfejtéséhez egy a műalkotást készítő Párkányi-Raab Péterrel folyt beszélgetés adja az első segítséget. A művész így nyilatkozott 2005-ben a még készülő alkotásról:

"Az esztergomi Ister-kúton tavasz óta dolgozom három gipszöntővel. (...) Alkotásom, mint azt neve is jelzi, a Duna istennőjére utal"

Ebből a mondatból egy dolog azonnal következik: a szobor jelentését egy több istenben hívő vallás és kultúra kontextusában kell keresnünk, vagyis a városunkat, nemzetünket ezer éve meghatározó keresztény kultúrkörön kívül kell keresnünk a műalkotás értelmét.

Babilon földjén járunk

Ne csodálkozzon a kedves olvasó, ha elsőre nem emlékszik rá, hogy mely mitológia, mely politeista vallás szentelt a Dunának egy egész istennőt. Az igazság az, hogy létezik egy ilyen kelta istennő, Danu néven, akiről a Duna, a Don és még több kisebb folyó kapta a nevét. De jelen esetben sajnos másról van itt szó, mégpedig egy névhasonlóságról, amit a Duna görög eredetű, latin írásmódú tulajdonneve (Ister) és egy babilóniai (sumér) isten (Ishtar, Istar) neve között fedezett fel magának a magyarság és a magyar nyelv eredetét a sumérok között kereső közösség.

A sumér-magyar kontinuitás mellett hitet tevő szubkultúrába tartozó személyek ugyanis igen gyakran említik Esztergomot a konkrét nyelvi bizonyítékaik között: szerintük a város nevének Istergam módon történő írása esetén felismerhetően az ősi sumér isten (Istar) és a sumér könyök, kanyar szó (gam) összetételéből származtatható.

Ha tehát elfogadjuk, hogy az Ister-kút a Duna és Esztergom városának ősi nevét hordozza (Ister és Istergam), ez a név pedig egy ősi sumér istennő neve is egyben, akkor mindez azt is jelenti ezen szubkultúrában, hogy a Duna istennője megegyezik a sumér istennővel. Az Ister kút tehát valójában nem is a Dunát és annak istennőjét, hanem a sumér Istar istennőt és papnőit ábrázolja. A szobor kapcsán a Duna emlegetése csupán figyelemelterelés lehet - a sumér-magyar tanok iránt közömbös ember talán fel sem figyel rá, a beavatottak, az okkult jeleket ismerők azonban azonnal tudják, hogy amit látnak, az több, mint aminek elsőre látszik, és a szobor által ábrázolt jelenet mögöttes értelme is csak ezen tudás ismeretében tárulhat fel a művet szemlélő előtt.

A nyolcágú csillag

Érdemes megfigyelni a szobor köré állított medencét is, mely egy nyolcágú csillag formát ábrázol. Ez egyben Istar sumér istennő szimbóluma is, mely a Vénusz bolygó egyszerűsített ábrázolásából származik (a babiloni panteonban Istárt ezen égitest megtestesítőjének tartották). Istár a szerelem, a szexualitás, időnként a háború istennője volt - papnői prostituáltak, szertartásai gyakran tömeges orgiák voltak, és magát Istárt a többi isten prostituáltjának tartotta a sumér mitológia. A kultusz hívei között kötelező volt minden nőnek legalább egyszer élete során a kultusz valamelyik templomában rendelkezésre állni és válogatás nélkül szexuális szolgáltatásokat nyújtani a betérők számára - lényegében az istennő és követői által fenntartott templomok bordélyként funkcionáltak az ókori Babilon társadalmában, mely egyben bevételi forrásként is szolgált a kultusz számára.

A szobor kompozíciója

Az esztergomi Ister kút ábrázolásában öt félmeztelen női alakot látunk. A középen álló alak feltételezhetően maga az istennő lehet: a feje fölé emelt óriáskagylóval kiemelkedik az egyszerű prostituált követői közül. A többiek az Istennő szentélyében időznek, lenge öltözetben, feltételezhetően várva a bordély következő vendégeit. Az ötödik nőalak kielégülve, alvás közben, teljesen meztelenül látható.

Ne feledkezzünk meg a szobrokat borító kagylókról sem. A szimbolikában a kagyló és a születés (vö. gyöngy), valamint a vulva eszmetársítása áll az előtérben. A kagylót, mint vízi lényt a szexuálisszimbolika a nemzés és a termékenység fogalmával társítja. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)]

A kagyló, mint a női nemi szervet megtestesítő fő motívum szerepeltetése a kompozícióban csak kiemeli az ábrázolt Istar istenalak szexualitással összefüggő képzettársításait - és szimbolikusan pótolja a női alakok elsődleges nemi szerveinek nyílt ábrázolását. A középen álló nőalak a legnagyobb kagylóval - vagyis lényegében legnagyobb, legerősebb női nemi szervvel - valóban istennőként uralja a kompozíciót.

Mi a szoborcsoport szerepe Esztergom főterén?

A fentiek alapján feltételezhető, hogy az Ister kút valójában a sumér-magyar őstörténetben hívő csoport számára jelentős érzelmi többlettel bíró alkotás, üzenetének felismerése feltételezi ezen ismeretek meglétét. Az átlag szemlélő csak öt ledér nőalakot lát, és vagy tetszik neki amit lát, vagy nem. A hátteret ismerők számára azonban a szobor ennél mindenképpen több - egyfajta megerősítő bizonyíték arra, hogy a magyar kultúra folytonos utóda annak a kereszténység előtti ókori kultúrának, melyben a sumér-magyar Istar istennő sumér-magyar szolgái (minden magyar ember ősanyjai) prostituáltként szolgálták a közjót. A szobor mintha ennek akarna emléket állítani, ennek szimbolizmusával bír - lényegében egy ókori bordélyház pihenő, vendégükre váró prostituáltjait engedi be arra a térre, mely a középkori magyar állam legfontosabb intéményeinek helyszíne volt. Ezzel teremt kapcsolatot az Ister folyó mellett létrejött, az "eltitkolt magyar őstörténet" hívei szerint a "kereszténység által megrontott" középkori magyar állam és az ókori sumér kultúrából ránk maradt Istar kultusz között. Ezen értelmezés szerint a szobor puszta léte egyenesen fricskaként is értelmezhető a kereszténység, a magyar katolikus egyház felé is: hiszen az Istar kultusz "pacifizálódása" során létrejött húsvét (angolul Easter, ejtsd: íszter, németül Ostern) a kereszténység legfontosabb ünnepe lett az elmúlt két évezredben.

További konteók

Érdekességként említenénk meg, hogy Ishtar/Istár kultuszát több összeesküvéselmélet is összefüggésbe hozza a szabadkőművességgel -  Istárt vélik felfedezni például a New York-i szabadságszoborban is. Mások szerint Istár egyes sátánista modernkori csoportok és szertartások kapcsán is szerephez jut,  a sátán után alsóbbrendű istenségként, a sátán anyjaként, vagy csak egyszerűen a sátán feminin átlényegüléseként értelmezett Istennőként tisztelik.