<p>Szerdán <a href="http://os.mti.hu/hirek/76719/175_videki_jarasi_hivatal_es_23_fovarosi_keruleti_hivatal_alakul_jovore-2_resz">döntött</a> a kormány az új járások székhelyéről és illetékességi területeikről. Bár még hivatalosan semmi nem jelent meg a rendeletből, a két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott <a href="http://www.kormany.hu/download/0/0e/90000/Kormany%20rendelet_tervezet%20a%20jarasi%20hivatalokrol.pdf#szg">tervezet</a> szerint nem lesz Dorogi járás. Az Esztergomi járás határai a januári tervekhez képest annyiban módosultak, hogy az Esztergomi kistérségbe tartozó Süttő mégsem a Tatai járás része lesz.</p>
A kormány februári elképzelése szerint 168 járásra és 7 fővárosi körzetre osztotta volna az országot. Ez most 175+23-ra emelkedett a települési és kerületi lobbiknak köszönhetően.
Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny
A 2013. január 1-jén felálló járási hivatalok okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyeket, egyes szociális, környezetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől, de ezen belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség. A járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól a jelenleg e feladatokkal foglalkozó köztisztviselőket úgy, hogy azok jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A járások nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyont is átveszik, az az állam ingyenes használatába kerül, a vagyonkezelő pedig a kormányhivatal lesz.
A megyében két változás történt a fél évvel ezelőtti tervekhez képest. Császárt az oroszlányi járásból a kisbéribe, Süttőt pedig a tataiból az esztergomiba sorolták át a települések kérésére. Vértesszőlős hiába jelezte, hogy nem Tatabányához, hanem Tatához szeretne tartozni, a döntéshozók ezt nem látták indokoltnak, mint ahogy az önálló Dorogi járás kialakítását sem. Ez már kiolvasható volt Czunyiné dr. Bertalan Judit kemma.hu-nak adott interjújából is. Az ígéretek szerint, amelyik településen eddig okmányiroda működött, ott ezentúl ugyanúgy lehet ügyet intézni a kormányablakban. Ez az Esztergomi járás esetében a járás székhelyén túl Dorogot és Nyergesújfalut érinti.
Az újonnan kialakítandó közigazgatási egység a megye hat járása közül a legnépesebb lesz, maga mögé utasítva a Tatabányait is. Komárom-Esztergom megye közel harmada él itt. Területét tekintve a megye egynegyedét, a 76 megyei településből pedig 24-et foglal magába. Határai megegyeznek az 1975 előtti Dorogi -1950 előtt Esztergomi- járáséval. (1975-ben Szomor és Gyermely községekkel bővült a Dorogi járás, amik most Tatabányához kerültek.)
| Esztergom város |
|
Járás | Megye | % megye |
Ország | % ország |
| 100,35 km2 |
537,25 km2 |
2264,52 km2 |
23,72% | 93 026 km2 |
0,58% | |
|
30 858 fő |
95 912 fő |
311 411 fő |
30,80% | 9 985 722 fő |
0,96% | |
| 307,50 fő/km2 |
178,52 fő/km2 |
137,52 fő/km2 | - |
107,34 fő/km2 |
- |
A KSH 2011-es helységnévtára alapján
A járási vezetők kinevezését illetőleg a vita nem a végzettségre, hanem inkább a gyakorlatra terelődik. A kinevezés feltétele öt éves szakmai gyakorlat, amibe beleszámít a polgármesterség és az országgyűlési képviselőség is.
- Kapcsolódó cikk: Az Esztergomi járás lenne a legnagyobb a megyében