<p>A hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. törvény 20.§ (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban tulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.</p>
A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn.
Az 506/B/2001. AB határozat értelmében nem életszerű, hogy a tulajdonosnál az ingatlan használata során egyáltalán nem keletkezik szemét, mert ilyen állapot tartósan nem állhat fent. A környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre tekintettel a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének alkotmányos sérelmét nem idézi elő.
A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 64/2008. (III. 28.) Korm. Rendelet 6. § (1) bekezdése kimondja: „A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a Hgt. 20. § (1) bekezdése szerint a települési hulladék gyűjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett.”
A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 271/2001. (XII. 21.) Korm. Rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője bírság kiszabására jogosult, amennyiben az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik, vagy a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el.
A jegyző a bírságot, a jogsértés súlyát figyelembe véve 1500 és 50 000 Ft között állapíthatja meg.
A fentiek alapján felszólítom, hogy a jogszabályokból eredő kötelezettségének a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget és kösse meg a szerződést a közszolgáltatást végző céggel, előmozdítva így Esztergom Város lakóinak környezetvédelmi és közegészségügyi érdekeit.
Amennyiben a jogszabályokból eredő fenti kötelezettségeinek a megjelölt határideig nem tesz eleget, úgy kénytelen vagyok intézkedést foganatosítani a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt!
Esztergom, 2012. május 15.
Dr. Balla Sándor
aljegyző
Kapcsolódó hírek
<p>Legutóbb <a href="https://www.szeretgom.hu/content/25935-amikor-az-onkormanyzat-kockaztat-">2008-ban kerültek fel a Szeretgomra képek</a> a már akkor is komoly amortizációnak indult önkormányzati épületekről, más néven "bagolyvárról". Most újabb jelzést kaptunk egy kedves ott lakó olvasónktól arról, hogy az önkormányzat saját területén éppen mekkora parlagfű ültetvényt gondoz.</p>
<p>Balczó Zoltán és <strong>Nunkovics Tibor</strong> lesz a Jobbik két új országgyűlési képviselője a párt országos elnökségének pénteki döntése értelmében.</p> <div class="text_exposed_show"> </div>
<p>A jelek szerint Esztergom vezetése elrontotta a 2019-es év költségvetését, ami miatt egy közel kétmilliárdos lyuk tátong a város bevételi és kiadási oldala között. A képviselőknek kiosztott és az esztergom.hu-n is elérhető anyag szerint minden önerős beruházást le kell állítani, minden önként vállalt feladatról le kell mondani, ha el akarja kerülni a város a csődöt.</p>
<p><span style="font-weight: 400;">Egy éve már-már őszödi jelentőségű dolog történt Esztergomban: a Fidesz bevallotta, hogy elrontotta. Nem kicsit, de nagyon. Nem borogattak, nem gyújtottak aznap este kukákat a városban. De érdemi változás sem történt: senki nem mondott le, mindenki ugyanúgy felveszi a kis havi fixét, minden szereplő ugyanaz.</span></p>