<p>Életének 82. évében meghalt Palásthy György filmrendező, a Hahó, Öcsi!, A szeleburdi család és az Égigérő fű című film alkotója - tájékoztatta az MTI-t a filmművész családja hétfőn. A Balázs Béla-díjas filmrendezőt rövid, súlyos betegség után Budapesten érte a halál. Temetéséről később intézkednek.</p>
Palásthy György 1931. január 12-én született Esztergomban, először elektrotecnikai tanulmányokat folytatott, majd amikor 16 évesen megnyert egy irodalmi pályázatot, a művészetek felé fordult. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára, ezután a Mafilmhez került. Első munkája 1959-ben a Kölykök című film forgatókönyve volt.
Pályáját asszisztensként kezdte kiváló mesterek oldalán. Mint később felidézte, Gertler Viktortól eleganciát, Keleti Mártontól a közönség tiszteletét, Máriássy Félixtől a kitartást, Szemes Mihálytól az önbecsülést tanulta meg.
Az ötvenes-hatvanas években felnőtteknek szóló nagyjátékfilmeket, főként vígjátékokat forgatott.Első önálló rendezése 1961-ben a Mindenki ártatlan? című vígjáték volt, legismertebb filmje pedig a Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényéből készült, 1963-ban bemutatott Meztelen diplomata. 1969-től kezdett el gyerekfilmeket készíteni, ő jegyzi A varázsló, a Hahó, a tenger, A szeleburdi család, Szeleburdi vakáció című családi filmeket is.
Filmjeit hatalmas sikerrel, telt házak előtt vetítették, az ő felfedezettje volt Kovács Krisztián, aki a trilógiát alkotó A varázsló, a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger! főszereplője lett.
Szovjet-magyar koprodukcióban forgatta Kálmán Imre életéről 1985-ben Az élet muzsikája című filmjét. Ezután minimális költségvetéssel készített dokumentumfilmet Kálmán Imre özvegyével a zeneszerzőről és a korról, amelyben élt. A filmet Németországba adta el, a pénzből régi tervét, egy gyermekoperát akart leforgatni, de csak a zenei felvételek készültek el. 1996-ban mutatták be Retúr című filmjét, a nyugdíjasok szomorú elégiáját. Utolsó alkotása a 2001-ben fogatott Szalmabábuk lázadása volt.
1976-ban szülővárosában forgatta a Tótágas című gyerekfilmet.
Kapcsolódó hírek
<p>Már megint Keletről jön a fény. Reklámfilmen elevenedik meg a harsány színekben pompázó esztergomi főtér. Emlékeztek erre 2011-ből?</p>
<p>Akár az országos, központi események, a jubileumi ’56-os megemlékezések nyitánya is városunkba jöhet a film révén – nyilatkozta a Szeretgomnak Pozsgai Zsolt színházi és filmrendező, a Sötétkapu 1956 című film szellemi atyja, aki szívesen leforgatná a mozit, ha támogatást kapna a várostól. A kezdeményezés azonban elakadt. Mi közöltük az elképzelést, később viszont különböző okokból kifolyólag el kellett távolítanunk az írást. A cikk kapcsán viszont megkeresett minket Pozsgai Zsolt, aki mesélt nekünk előző munkáiról, a magyar tévéfilm feltámasztásáért folytatott küzdelmeiről, illetve a Sötétkapu 1956 születésének hátteréről is. Félő, hogy <a href="https://www.szeretgom.hu/content/82110-esztergomnak-nem-kellett-tokodon-lesz-a-waldorf-iskola">lecsúszunk erről is</a>, pedig fantasztikus lehetőség előtt állunk. Interjú.</p>
<p>Az önfeledten fürdőző gyerekek idilljét hirtelen a bakák csizmáinak csattogása töri meg, a kisváros vidám életét hirtelen kettészeli a történelem.</p>
<p>Egy büszke városlakó még álmában is bazilikás képeslapot vásárol. De azt vajon tudja, hogy a super8.hu honlapon több tucatnyi felvételen nézheti vissza Esztergom elmúlt nyolcvanöt évét? A város arculatváltásának instant története.</p>