1. Hír

A városnak jelenleg nincs érvényes költségvetése.

Elfogadva az önkormányzat aljegyzőjének törvényességi észrevételét Esztergom 2012. évi költségvetési rendeletének kihirdetése a város pénzügyi stabilitását veszélyezteti, és annak végrehajtása a hitelezőkkel megkötött egyezségek kifizetését lehetetleníti el. A mai testületi ülés elnapolására azért került sor, hogy miután a Fidesz-frakció törvényes keretek között nem volt hajlandó újratárgyalni a költségvetési rendeletet, azonnal a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalhoz fordulhassak, hogy az Önkormányzati Törvény idei módosítása értelmében alkossa meg ő a rendeletet, vagy kezdeményezze a működésképtelen és alkotmányellenes jogszabályokat alkotó testület azonnali feloszlatását.

A 2012. évi költségvetés 1 milliárd 118 millió 700 ezer forintos hiányát az okozza, hogy az állam az önkormányzat megkérdezése nélkül az átvett intézmények finanszírozását inkasszóval szedi be Esztergomtól, ezzel a lépéssel azonban meghiúsítja az adósságrendezés során megkötött hitelezői egyezségek teljesítését. Így viszont az állam dönti csődbe a várost. Az országgyűlési választási körzet parlamenti képviselője, Meggyes Tamás immár sokadszorra nem jelent meg a képviselő-testületi ülésen. Parlamenti titkára, Steindl Balázs sem tudott beszámolni arról, hogy a városért milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az állam mérsékelje az Esztergomot sújtó befizetési kötelezettséget.

A közel két éve tartó kérések, a sok ezer aláírással támogatott figyelemfelhívások, a gyalogos zarándoklat, valamint a helyi népszavazás ellenére sem történt szakmai előrelépés a nehéz gazdasági helyzet megoldására. A választópolgárok az önkormányzat bevételeinek növelése érdekében, valamint az átlátható gazdálkodás biztosítására helyi népszavazást kezdeményeztek, ami ugyan az érvényességi küszöböt nem érte el, de egyértelműsítette, hogy a 2010 októberében Esztergomban egységesen szavazó 2/3-os többség azonnali változást követel. A testület fideszes többsége a feloszlatására irányuló előterjesztést rendszeresen nem engedi még tárgyalni sem, és eddig a Parlament sem látta szükségességét az oszlatásnak. Az együttműködés teljes hiánya miatt, valamint 30 ezer városlakó életminőségének javítására azonnali döntés szükséges a tekintetben, hogy az országgyűlés él-e törvény adta jogával és kezdeményezi-e a működésképtelenség miatt a testület oszlatását, avagy továbbra is sorsára hagyja Esztergomot, és karba tett kézzel nézi végig, hogyan teszi tönkre a Meggyes-csoport Magyarország ősi fővárosát.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fideszes többségű testület a szociálisan rászorulók érdekeit sem képviseli. A Meggyes-csoport tagjai levették napirendről a Töltés utcai mélyszegénységben élő roma és nem roma emberek komplex segítőprogramjának elindítását, melyet az egyház is támogat, valamint nem tartották fontosnak a rászorulók lakbérének csökkentését, és elutasítottak minden, az önkormányzat bevételeit növelő előterjesztést is.

Miniszterelnök Úrnak mai napon írt levelemben, mely a sorban a hatodik, több ezer állampolgár nevében kértem, hogy érdemi tárgyalópartnert jelöljön ki a helyzet sürgős feloldására. További dilemma, hogy abban az esetben, amikor a helyi képviselő-testület sorozatosan alkotmány- és törvényellenes döntéseket hoz, polgármesteri eskümet megszegve kötelességem-e aláírni ezeket a rendeleteket és határozatokat, ezzel lehetővé téve ezek végrehajtását, mindaddig amíg erről a Kormányhivatal és a Kúria másképp nem dönt.

Esztergomban számtalan példa akad arra, hogy a testület fideszes tagjai annak tudatában alkotnak rendeleteket, hogy azok törvénysértőek, sőt, ragaszkodnak azok végrehajtásához. Ilyen volt például az Alkotmánybíróság által megsemmisített reorganizációs rendelet, vagy a mai napig érvényben levő hulladékgazdálkodásról szóló rendelet, és ilyen a most vitatott költségvetési rendelet is.

Felteszem a kérdést: ha a testület arról döntene, hogy vágjunk ki több ezer fát a városban, mert szerintük több parkoló szükséges, ezt én aláírom, a fákat kivágják, de erről később a Kormányhivatal megállapítja, hogy ezt nem lehetett volna megszavazni, abban az esetben ki viseli a felelősséget az elpusztított növényzetért, nem szólva arról az erkölcsi és anyagi kárról, ami ezáltal a települést érné?

Az Önkormányzati törvény megalkotásakor a jogalkotó feltételezte a képviselő-testület tagjainak törvénytiszteletét, éppen ezért helyesen nem teszi lehetővé a testületi döntés aláírásának mérlegelését a polgármester részéről. Ebben az esetben azonban kérdés, hogy egy törvény kötelezhet-e egy felelősen gondolkodó városvezetőt a törvénytelenségre, különös tekintettel arra, hogy az eskü letételekor mind a képviselők, mind a polgármester Magyarország törvényeinek tiszteletben tartását fogadják meg. Kötelezhető-e a polgármester törvénnyel az esküszegő képviselők által hozott döntések aláírására, tudván azt, hogy ez mekkora károkozással jár?