1. Hír

Teljes képzavar állt be a fejembe, miután elolvastam a közleményt. Nem értettem, hogy a múlt micsoda összjátéka játszódhatott le a megfogalmazó fejében amikor az 1848-as forradalom kapcsán 1949-re utal, amikoris elítélték Mindszenty József esztergomi hercegprímást. Zavaromat fokozta amikor a fogalmazó ugyanebben a dinamikában folytatva megemlítette 1956-ot és esztergomi következményeit. Végpontként pedig 2012. március 15-ét jelöli meg, vagyis az MSZP Esztergomba kihelyezett ’48-as megemlékező gyűlésének időpontját.

1848 mindig sokkal több, mint ami valójában és saját magunk fűzhetünk hozzá mindig újra és újra újabb jelentéstartalmakat. Nem csoda, ha az esztergomi események kapcsán a helyi polgári körök is ihletet kaptak a téma aktualizálásához, ez feszül a nyilatkozat hátterében. Az erre épülő konkrét aktuálfilozófiai mondanivaló pedig azt akarja sugallni, hogy nem szép dolog az ünnep apropóján az MSZP-nek Esztergomba szervezni saját emlékezési ceremóniáját, mivel tagjai között lappangva még ott lehetnek a régi rendszer kiszolgálói, akik részt vehettek Mindszenty el-, illetve meghurcolásában. Ezért Esztergom, mint Mindszenty volt székhelye, a szocialistáknak, mint a volt egypártrendszer utódjának, tiltott hely; meg persze úgyis csak azért jönnek városunkba, hogy az aktuális politikai helyzettel kapcsolatos ellenkezéseiket előadják, miközben a szocializmus bűnei nyomják a lelküket. Márpedig az ünnep nem erre van.

De akkor most miről is szól március 15? Tulajdonképpen valamiféle olyasmiről, hogy a pártok egy frekventált időpontban lehetőséget kapnak, hogy a mindennapi politikai közbeszéd elemeit összeszedhessék, szisztematikusan közreadhassák híveiknek, majd az ellenfél pártot minden rossznak és antidemokratikusnak elmondhassák. Manapság pedig éppen a régi rendszer bűnöseinek előkerítése zajlik (ez a rárakodott plusz), ezért Mindszenty József nevének összehozása az MSZP-vel ebben a kontextusban a bűnös jelenlétének tudatosítása. 1848 eseményei, jelentősége ebben a közegben már elvesznek; nem érdekelnek senkit. Oda ráncigáljuk, ahová akarjuk.

A kialakuló politikai adok-kapokban azonban jó partner az MSZP is, hiszen nem hiába szervezték Esztergomba a párt ünnepségét. Ennek Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, is hangot ad az indexnek tett nyilatkozatában, ahol arról értekezik, hogy a központi ünnepség helyszínének kiválasztásával arra akartak rámutatni, hogy a Fidesz megkezdte az önkormányzatok lebontását országszerte; Esztergom pedig egy kísérleti helyszín, hogy meddig lehet elmenni ebben a munkában.

Megint csak a szokásos frazeológia, jobb-bal ellentét; egyrészről a múlt hagyatéka körül, másrészről pedig a jelen problémáira reflektálva. (Közben pedig méltóságteljesen lezajlott a városi megemlékezés ’48-ra koncentrálva; de ezt csak zárójelben jegyzem meg.)

Ami összekötne, marginálissá válik, és elveszik; ami szétválaszt, erőteljes lesz, és kiemelkedik. Mondandóm végére eljutottam oda, hogy nem is lepődöm meg a polgári körök nyilatkozatán. A dolog tehát, ha nem is magától értetődő, de némi lámpaláz után könnyen értelmezhető.

Cserép Tamás