Húsz éve volt a kertvárosi népszavazás

Húsz éve volt a kertvárosi népszavazás

2012. 02. 16. 18:17

1992. január 11-én majdnem új település született.

Tábor

A rendszerváltás után a kertvárosiak jogosan kérhették számon a csatornázottság hiányát, az utak állapotát a város vezetésén. Az ügyben népszavazást kezdeményeztek, amit húsz éve februárra írtak ki. Az Esztergom-Kertváros Baráti Köre által megfogalmazott kérdés így hangzott: Akarja-e Ön, hogy Esztergom-Kertváros önálló település legyen? Az 1991 novemberi testületi ülésen a testület egy alkérdést szeretett volna ehhez toldani. Akarja-e Ön, hogy Esztergom-Kertváros kiváljon Esztergomból és gazdaságilag önálló település legyen? Ezt a változatot nem fogadták el a városatyák.

Január 11-én a megjelentek 73,4%-a a leválásra szavazott, de mivel a részvételi arány mindössze 42,4%-os volt, azaz nem érte el az 50 százalékos érvényességi küszöböt, a referendum érvénytelen lett. Fontos megjegyezni, hogy Kertváros esetében nem egy később Esztergomhoz csatolt elődtelepülésről van szó, mint Szentgyörgymező, Szenttamás, Víziváros (1895), vagy Pilisszentlélek (1985) esetében. Ez a terület a mindig is a városhoz tartozott, modern kori történelme az első világháborús hadifogolytáborral kezdődött. Ha ekkor sikerült volna Esztergom trianonizálása, a város elvesztette volna lakóinak egyötödét, a Palatinus-tavat, lehet, hogy a Strázsa-hegyeket, benne a csodálatos Sátorkőpusztai-barlangot, első világháborús temetőit és huszadik századi történelmének egy nagy részét.

Tudni kell, hogy az 1992-es népszavazás nem volt előzmények nélküli. 1947-ben már tartottak hasonló ügyben referendumot, igaz, ekkor nem az önállósodásról, hanem a Dorog nagyközséghez való csatlakozásról kellett dönteniük az ott élőknek. Az ekkor már erős MKP valószínűleg kezdeményező szerepet játszott az ügyben. A szavazás érdekessége az volt, hogy nem személyek, hanem családok, háztartások szavazhattak, hogy a szomszédos Doroghoz, vagy Esztergomhoz akarnak-e tartozni. A referendumot két részben tartották meg. Előbb az Esztergomhoz közelebb eső, északi városrészen  1947 őszén. Ekkor a 242 szavazó családból 209 Esztergom mellett szavazott, csupán 33 család voksolt Dorog mellett. A következő évben május 9-én Esztergom-Tábor Doroghoz közelebb eső részén tartották meg a népszavazás második fordulóját. Itt már valamivel szorosabb volt a végeredmény, de még mindig egyértelműen a királyváros-pártiak voltak többségben. 172 családból 105 szavazott Esztergom, 67 Dorog mellett. Ezután Kertvárost sokáig hűséges városrészként emlegették.

 


 

1995-ben, a mai Nagy-Esztergom létrejöttének 100. évfordulóján készült egy ünnepi kiadvány, melyben minden városrész -így Kertváros is- szimbolikusan újra csatlakozási nyilatkozatot tett. Ebből egy részlet:

"Városrészünk fizikailag ugyan Dorog  városával van összeépülve, de 100 év óta Esztergom része vagyunk. Szeretnénk, ha a közeljövőben a volt szovjet laktanya területének felélesztésével olyan összekötőkapocs jönne létre, amely fizikailag is összeköti városrészünket Esztergom déli részével. Ezzel a felélesztéssel az összeépülés ténye mellett hosszú évekre megoldhatnánk városunk és a környék meglévő lakásgondjait is. A városegyesítés 100 éves évfordulója alkalmából településrészünk lakossága kéri Esztergom mindenkori vezetését, kezelje Esztergom-kertvárost a város szerves részeként továbbra is."

2012. 02. 17. 8:18

Teljes mértékben igazat kell adni Gábornak. Kertvárosnak csak papíron van képviselete, a két díszpinty valóban csak a csapatuk erősítésével foglalkozik, ha tesz valamit. A részönkormányzat szegény Bajkó Sanyi idejében működött utoljára úgy ahogy kellet, ez csak formalitás, sőtt még az sem nagyon.

 

Törölt felhasználó #43

2012. 02. 17. 7:24

Kertváros alapvető problémája, hogy a két megválaszott csodaképviselő is leginkább Meggyes altestének nyelvvel történő fényesítésével van elfoglalva - a részönkormányzat vicces tagjáról nem beszélve... - ahelyett, hogy a városrészük lakóit képviselnék!

Megragadnám az alkalmat, hogy felszólítsam Kálmán Sándort, Pócsföldi Józsefet mint önkormányzati- és Pataki Istvánt, mint részönkormányzati képviselőt: számoljanak be írásban arról, hogy ebben a választási ciklusban mit tettek a városrész életének jobbítása érdekében.

Nem, nem elég, ha Kálmán "úr" felszólította többször Tétényit, hogy csukassa be az ablakot az ülésteremben. Bár nála, mint említésre méltó cselekmény ez legalább felhozható. Pócsföldi József esetében még hasonló nagyságrendű kezdeményezést sem tudok felidézni. Ülnek Meggyes mellett és vannak. Ennyi.

Két hét bizonyára elégséges lesz arra, hogy az "urak" elkészítsék beszámolóikat, azonban ha ez a határidő kevésnek bizonyul, akkor hivatalos formában is megkeresem szeretett képviselőinket.

Kertváros többet érdemel!

2012. 02. 16. 21:41

Jó lenne egy bicikliút kertvárosból Esztergomba. Autóval közlekedve nagyon sajnálom és féltem a kerékpárosokat, akikből van néhány, még havas időben is. Sokszor az az érzésem, hogy a képviselőtestület fütyül a kertvárosi emberek érdekeire. Kálmán meg a saját programját képviseli.

2012. 02. 16. 19:41

Lehet,hogy jobban jártunk volna, ha különálló település lehettünk volna, mert nem kellene MT hülyeségeitől szenvednünk.Ha szerencsésebben és okosabban választottunk volna magunknak település vezetőt. Sok a lehet és a volna, így nem tudhatjuk hogy lett volna jobb.

Most újabb szavazás előtt állunk (március 25-én) és nagyon okosan kell szavaznunk ha jobbítani akarjuk életünket. Tizenegyszer IGEN