A rendszerváltás után a kertvárosiak jogosan kérhették számon a csatornázottság hiányát, az utak állapotát a város vezetésén. Az ügyben népszavazást kezdeményeztek, amit húsz éve februárra írtak ki. Az Esztergom-Kertváros Baráti Köre által megfogalmazott kérdés így hangzott: Akarja-e Ön, hogy Esztergom-Kertváros önálló település legyen? Az 1991 novemberi testületi ülésen a testület egy alkérdést szeretett volna ehhez toldani. Akarja-e Ön, hogy Esztergom-Kertváros kiváljon Esztergomból és gazdaságilag önálló település legyen? Ezt a változatot nem fogadták el a városatyák.

Január 11-én a megjelentek 73,4%-a a leválásra szavazott, de mivel a részvételi arány mindössze 42,4%-os volt, azaz nem érte el az 50 százalékos érvényességi küszöböt, a referendum érvénytelen lett. Fontos megjegyezni, hogy Kertváros esetében nem egy később Esztergomhoz csatolt elődtelepülésről van szó, mint Szentgyörgymező, Szenttamás, Víziváros (1895), vagy Pilisszentlélek (1985) esetében. Ez a terület a mindig is a városhoz tartozott, modern kori történelme az első világháborús hadifogolytáborral kezdődött. Ha ekkor sikerült volna Esztergom trianonizálása, a város elvesztette volna lakóinak egyötödét, a Palatinus-tavat, lehet, hogy a Strázsa-hegyeket, benne a csodálatos Sátorkőpusztai-barlangot, első világháborús temetőit és huszadik századi történelmének egy nagy részét.

Tudni kell, hogy az 1992-es népszavazás nem volt előzmények nélküli. 1947-ben már tartottak hasonló ügyben referendumot, igaz, ekkor nem az önállósodásról, hanem a Dorog nagyközséghez való csatlakozásról kellett dönteniük az ott élőknek. Az ekkor már erős MKP valószínűleg kezdeményező szerepet játszott az ügyben. A szavazás érdekessége az volt, hogy nem személyek, hanem családok, háztartások szavazhattak, hogy a szomszédos Doroghoz, vagy Esztergomhoz akarnak-e tartozni. A referendumot két részben tartották meg. Előbb az Esztergomhoz közelebb eső, északi városrészen  1947 őszén. Ekkor a 242 szavazó családból 209 Esztergom mellett szavazott, csupán 33 család voksolt Dorog mellett. A következő évben május 9-én Esztergom-Tábor Doroghoz közelebb eső részén tartották meg a népszavazás második fordulóját. Itt már valamivel szorosabb volt a végeredmény, de még mindig egyértelműen a királyváros-pártiak voltak többségben. 172 családból 105 szavazott Esztergom, 67 Dorog mellett. Ezután Kertvárost sokáig hűséges városrészként emlegették.

1995-ben, a mai Nagy-Esztergom létrejöttének 100. évfordulóján készült egy ünnepi kiadvány, melyben minden városrész -így Kertváros is- szimbolikusan újra csatlakozási nyilatkozatot tett. Ebből egy részlet:

"Városrészünk fizikailag ugyan Dorog  városával van összeépülve, de 100 év óta Esztergom része vagyunk. Szeretnénk, ha a közeljövőben a volt szovjet laktanya területének felélesztésével olyan összekötőkapocs jönne létre, amely fizikailag is összeköti városrészünket Esztergom déli részével. Ezzel a felélesztéssel az összeépülés ténye mellett hosszú évekre megoldhatnánk városunk és a környék meglévő lakásgondjait is. A városegyesítés 100 éves évfordulója alkalmából településrészünk lakossága kéri Esztergom mindenkori vezetését, kezelje Esztergom-kertvárost a város szerves részeként továbbra is."