Szeretgom.hu kritika

Szeretgom.hu kritika

2006. 05. 22. 23:04

A Szeretgom.hu oldalt érintő, negatív vagy pozitív, de mindenképpen érdemi (és ha lehet konstruktív) kritikai hozzászólásokat ide kérem...

2015. 09. 23. 7:44

Megismételném a közel 5 hónapos  kérdésemet, hátha most kapok választ.

 

"Szeretném jelezni, hogy a hozzászóló neve alatt a hozzászólás ideje szinte láthatatlan. Lehet ezen korrigálni? Köszi."

2015. 09. 06. 14:13

Remélem befejezitek a személyeskedést, és nem akarjátok, hogy le legyen zárva ez a fórum is!

2015. 09. 06. 13:37

Moderálva a személyeskedés miatt !!

 

2015. 09. 06. 13:34

Moderálva a személyeskedés miatt !!

 

2015. 09. 06. 11:23

Moderálva a személyeskedés miatt !!

 

 

 

2015. 09. 06. 10:14

Moderálva a személyeskedés miatt !!

2015. 09. 05. 23:03

Moderálva a személyeskedés miatt !!

 

2015. 09. 05. 21:00

Moderálva a személyeskedés miatt !!

 

2015. 09. 05. 18:20

Sajnálom, ha már a saját mondataidra sem emlékszel!

2015. 09. 05. 13:01

Moderálva a személyeskedés miatt !!

2015. 09. 05. 7:28

Moderálva a személyeskedés miatt!!

2015. 09. 04. 22:34

moderálva a személyeskedés miatt

 

2015. 06. 09. 18:39

Válaszomat átviszem inkább "ahol minden témába vág" nem szeretném ha ránk szólnának, hogy ez a beszélgetés nem ez a fejléc alá való

Eredeti méret

2015. 06. 09. 16:02

Hiányolom hogy pl. te nem emlékeztél meg róla néhány sor erejéig.

Hosszú évek óta minden délután fél öt után pár perccel megemlékezem magamban, amikor üvölt a macskazene a Szent Tamás-hegyről. :(

2015. 06. 09. 7:35

 

A múltat, esetünkben a lezárt múltat, tisztelni kell, tanulni kell belőle.

És ami fontosabb, normális helyre pozicionálni az országot.

"Az American Academy of Arts and Sciences tagjává választása után beszélgetett Berend T. Ivánnal lapunk londoni tudósítója. A jeles történész szerint az uniós tagság volt a legjobb dolog, ami a közép- és kelet-európai országokkal egész történelmük során történt. "

http://m.nol.hu/kultura/het-evtized-beke-csodalatos-1538359

2015. 06. 08. 15:36

Mert ha végig pergetjük a Kárpát medencében élő magyarság történelmének lapjait, alighanem minden napra, de legalábbis hónapra esne valami megemlékezni való...

 

Egyet értek veled, ez első sorban a mindenkori "magyar" kormány feladata kellene hogy legyen megfeleő módon való megemlékezés, a különböző tragédiákról, ami Nemzetünket érintette. De úgy tűnik ez még egy ideig várat magára, talán majd egyszer, ha valóben elérjük függetlenségünket. Egyenlőre a nagy elhallgatás és bagatelizálás korszakát éljük. Nem véletlen.

Tan anyagként kellene ezeknek szerepelni iskoláinkban, azért is, hogy megfelelő valós perspektívában tudatosuljanak ezen események a társadalomban, hogy szabadon kutatható és publikálható legyen e témakör. Azzal hogy elhallgatunk valamit, semmi sincs megoldva, fagy feloldva. 3 millió Magyar került idegen fennhatóság alá egy tollvonással, az utód államok egyetlen törvényt sem tartottak be, ami a kisebbségeket illeti. A Benesi dekrétumok ma is érvényben vannak, ebben semmi kivetni valót nem talál az EU. Valami nagyon nincs rendben.

2015. 06. 08. 15:06

Ki vagy mi akadályozott meg abban, hogy megírd Te? Miért másokat akarsz dolgoztatni?

 

Én megtettem azzal, amit írtam. Senkit sem akarok dolgoztatni, annyit mondtam, hogy hiányolom. Miért nem szabad?

Hiányolom hogy pl. te nem emlékeztél meg róla néhány sor erejéig.

Eredeti méret

2015. 06. 06. 22:35

Nagyon hiányolom, hogy nincs legalább egy néhány soros megemlékezés ezzel kapcsolatban, itt a szeretgomon.

Ki vagy mi akadályozott meg abban, hogy megírd Te? Miért másokat akarsz dolgoztatni?

2015. 06. 06. 7:27

Nem hiszem, hogy ez a weboldal lenne erre a megemlékezés(ek!)re a legalkalmasabb!
Mert ha végig pergetjük a Kárpát medencében élő magyarság történelmének lapjait, alighanem minden napra, de legalábbis hónapra esne valami megemlékezni való...
Engem jelenleg pl. jobban foglalkoztat a Bácskai vérengzés...  Talán azért, mert a véletlennek köszönhető, hogy ebből kimaradtam. Ugyanis ott születtem, mert apámat előzőleg oda helyezték hivatalba jegyzőnek.
Onnan hívták be 44-ben a frontra, s anyám velünk hazautazott a szüleihez a Körös-Tisza zugba.
Óriási szerencsénk volt, mert az volt az utolsó vonat, és  utána lezárták a határt!
Aztán jött, ami jött... 
(Bővebben olvasható erről Cseres Tibor: Hideg napok - Vérbosszú Bácskában c. könyvében)
És még egy honlap:
http://www.keskenyut.hu/page/234/art/383/akt/1/html/delvideki-atrocitasok.html
(Ha ciki a link, törölhető!)

2015. 06. 05. 4:43

Június 4.-e van, 95 esztendeje történt az Országunk és Nemzetünk szétdarabolása. Egy fájó és gyászos nap volt ez az egész Magyarság számára. Nemzetünk léte, az elmúlt 500 évben, igen hányatott, de különösen azóta  nagyon nincs rendben. Ahogy egyre jobban megismerem azt az időszakot, egyre érthetetlenebb a történet.

A harctéren (bár semmi keresni valónk ott nem volt) nem győztek le, aztán mintha valami mérges kígyó belemart volna a Nemzet immun rendszerébe, teljesen lebénult, tehetetlenül vergődött, csak nézte hogy  a Románok Budapestig eljönnek. 

Nagyon hiányolom, hogy nincs legalább egy néhány soros megemlékezés ezzel kapcsolatban, itt a szeretgomon.

Válzozás nem fog addig eljönni, ameddig nem tudatosul széles körben az emberek között, hogy mi is történt vajójában Nemzetünkkel, honnan ered, és mi okozza ezt a pusztulási lejtőt?