<p><span id="ctl05_lbLead"> Esztergom, 2011. november 10., csütörtök (MTI) - Semjén Zsolt szerint helytelen az egyház és a társadalom szétválasztása, együttműködésük ugyanis az egész társadalom javát szolgálja.</span></p>
MTI Fotó: Soós Lajos
A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes az Európai Unió néppárti képviselőcsoportja által szervezett 14. Vallások Közötti Párbeszéd Konferencián csütörtökön, Esztergomban beszélt erről.
Az egyház és az ő Esztergoma
Lehet, hogy amit a mai napon Semjén Zsolt mondott nem is annyira légbőlkapott ötlet. Különösen Esztergom történelmét és jelenlegi helyzetét tekintve jelenthetne megoldást az egyház és politika szorosabbra fűzése. Elég, ha arra gondolunk, hogy 1270-től a Kiegyezésig a vármegye örökös főispánja nem más volt, mint az esztergomi érsek, aki sokáig az ország második embere is volt a király után. A mai Balassa Múzeum vízivárosi épületét is azért építette Keresztély Ágost vármegyeházának, hogy a török kiűzése után ezzel is jelezze, továbbra is jogot formál a főispáni posztra. Ha az ember körbenéz a városban, azt látja, hogy szinte csak az egyházi beruházások azok, amik előbbre mozdítják azt. Elég csak a Prímás Pincére, Szent Adalbert Központra, a vízivárosi iskolakomplexum megújulására gondolni.
Vigyük tovább Semjén gondolatát. Legyen Esztergom exemptio Magyarországon belül, ahol az érsekség közvetlenül beleszólhat a döntésekbe, delegálhat a képviselő-testületbe és így irányíthatja a várost, esetleg az együtt nem működő politikusokat kiátkozhatja. Lehet, hogy rövid úton minden problémánk megoldódna, és folytatódna az az építő munka, ami Vitéz, Bakócz, Rudnay, Simor, Vaszary idején emelte Esztergom fényét.
"Célunk az, hogy a vallásszabadság a legszélesebb mértékben megvalósuljon, beleértve az egyháznak azt a küldetését és jogát, hogy közéleti kérdésekben is tanítást adjon. Célunk, hogy minél inkább együtt tudjon működni az állam és az egyház, az egész társadalom javára" - tette hozzá Semjén Zsolt. Mint mondta, marxista és liberális alapon többször megkérdőjelezik a vallási ihletettségű politika, a vallási tanításon nyugvó társadalomfilozófiai szerepvállalás legitimitását. "Mi vallásos emberek, soha nem vontuk kétségbe, hogy ilyen filozófiai alapvetésből részt lehessen venni a politikai életben. Nem fogadhatjuk el, hogy kétségbe akarják vonni, hogy vallásos filozófiából levezetett felfogással vegyünk részt a közéletben" - fogalmazott.Semjén Zsolt kijelentette, a vallásszabadság korlátozása lenne kétségbe vonni, hogy az egyházaknak, a vallásos közösségeknek az élet minden területén lehet tanításuk és joguk ahhoz, hogy a felfogásukat akár politikai, társadalmi téren is elmondják.
Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke közöntőjében arról beszélt, az ember nem áll egyedül a világmindenségben, az emberiség életét az isteni gondviselés kíséri. "Ez a meggyőződés segít bennünket abban, hogy a társadalomnak is optimista, energikus, és értéket teremtő tagjai legyünk. Ez segít minket abban is, hogy a népek között és a társadalmakon belül a kiengesztelődést, a megbékélést szolgáljuk" - mondta a bíboros.
Ján Figel, az Európai Bizottság volt tagja, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, egyben a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, köszöntőjében szólt arról, hogy az ember célja a teremtés, hogy többet adjunk vissza annál, amit kapunk. A politikus a térség államairól szólva kijelentette, hogy szocializmusból a fogyasztói társadalom felé haladnak, közben a kollektivizmus helyét az individualizmus veszi át. A fejlődésnek ez az útja számos, nem fenntartható jelenséget hoz magával, az egyensúly megteremtésében játszhatnak szerepet az egyházak, melyek tevékenységének legfőbb célja a közjó - fogalmazott.
A Szent Adalbert Központban rendezett kétnapos konferenciát köszöntötte Othmar Karas, az EPP képviselőcsoportjának alelnöke is.
A rendezvény az egyházak és a vallások szerepét vitatja meg a Duna-régióban az EU néppárti képviselőcsoportja, valamint vallási vezetők és a nemzeti hatóságok részvételével. A szekcióülések témái között szerepel a vallás küldetése a világi társadalomban, a vallási szereplők hozzáállása az erkölcsi kérdések nyilvános megvitatásához, az állam és az egyház kapcsolata, a vallás jelenléte a sajtóban, az együttműködés a politikusok és a vallási vezetők között. Pénteken Gyürk András, a magyar néppárti delegáció vezetője mond záróbeszédet.
Kapcsolódó hírek
<p>A PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központja immár hagyományos Térségi Tanévnyitóját rendezte meg a köznevelésben dolgozó pedagógusok számára augusztus 24-én, Esztergomban.</p>
<p class="lead">„Európa, az egyházak és kultúrák találkozása az irgalmassággal” címmel tartottak konferenciát Esztergomban. Székely János püspök köszöntötte a megjelenteket, este pedig Erdő Péter mutatott be szentmisét a bazilikában.</p>
<p>Az „1000 éves királyi város” csak egy gondosan felépített mítosz, tényleg mi vagyunk a magyar katolicizmus fellegvára? A megtagadott esztergomiság a jelenben is érezteti hatását? Az átlagnál sértődékenyebbek vagyunk, ha a kultúránkkal ugratnak minket? Bánlaky Pál szociológus a rendszerváltozás közepette járta Esztergomot, később pedig egy monográfiában összegezte tapasztalatait. Szóval milyenek is vagyunk mi, esztergomiak? Retrospektív kórkép 1992-ből.</p>
<p class="lead">„Metropolis Hungariae” – Esztergom, Magyarország első fővárosa címmel rendeztek történettudományi konferenciát Esztergomban, a Szent Adalbert Központban május 28-án az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szervezésében. A konferencia védnöke Erdő Péter bíboros volt. A Magyar Kurír részletes <a href="http://magyarkurir.hu/hirek/metropolis-hungariae-konferencia-esztergom-ezereves-multjarol">beszámolója </a>az eseményről.</p>