1. Hír

Kérem, hogy a "nyitott kapu" program keretében küldjék meg nekem az összes olyan szerződés összefoglaló adatát, mely a Strigonium Zrt., vagy valamelyik a holdingba bevont cége, és Esztergom Város Önkormányzata között 2006 és jelen levelem kézhez vétele közötti időszakban élt, vagy él, és melynek alapján a Strigonium Zrt., vagy cége pénzügyi teljesítésre kötelezett az Önkormányzat felé, vagy pénzügyi ellenszolgáltatást kap/vár az Önkormányzattól. A szerződésekhez az egyes pénzmozgások listáját is kérem mellékeljék.

Határozottan nem az apport jellegű, vagy tulajdonosi befizetéseket/osztalékot tartalmazó listára vagyok kiváncsi, hanem a holding és az önkormányzat közötti vállalkozási vagy egyéb jellegű szerződésen alapuló ki/be fizetésekre, valamint a szerződések alapadataira:

- Szerződés kelte

- Szerződés tárgya

- Szerződés időtartama (határozatlan/határozott, konkrét végdátum)

- Szerződés pénzügyi feltételei, milyen termék/ellenszolgáltatás milyen áron, milyen fizetési ütemezéssel

- Volt-e közbeszerzés a szerződésre vonatkozóan

- Ha nem volt közbeszerzés, akkor teljesül-e a közbeszerzési törvény kitétele, hogy a szerződő fél árbevételének legalább 90%-a az önkormányzattól származik?

A válaszukat az info@szeretgom.hu e-mail címre várjuk.

 

Ha nem lenne esetleg egyértelmű, a kérdéseim közpénzek felhasználására vonatkoznak, melyek a Polgári Törvénykönyv 81. §-a értelmében az Önök viszonylatában nem minősül üzleti titoknak és amelyre a törvény szerint Önöknek válaszadási kötelezettségük van, melynek nem teljesítése esetén cégbírósági és ügyészségi törvényességi eljárás kezdeményezhető Önök ellen:

Ptk. 81.§

(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

(4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

Kérdéseink apropóját egyébként az a körülmény adja, hogy a közbeszerzési törvény meglehetősen szigorú feltételeket szab arra vonatkozóan, hogy mikor köthet közbeszerzés nélkül szerződést egy önkormányzat egy általa tulajdonolt céggel. Az ilyen szerződéseket minden esetben három évente egy független szervezettel felül kell vizsgáltatni, máskülönben a szerződés semmis. Ugyancsak nem köthető ilyen szerződés olyan önkormányzati tulajdonú céggel, mely bevételeinek kevesebb, mint 90%-a származik az Önkormányzattól:

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről:

2/A. § (1) Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket

a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy

b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a 22. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.

(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb három évre köthetők; a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek.

(5) Az ajánlatkérő legalább háromévenként - független szakértő igénybevételével - hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében megvizsgálásra kerülnek az (1) bekezdés szerinti szerződések teljesítésének tapasztalatai, így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység minősége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlen költségei), valamint az, hogy indokolt-e a 2. § (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása.