<p>Nyíregyházán már elrendelték a szmogriadót, de országszerte igen magas a levegő szennyezettsége, hamarosan más településeken is sor kerülhet a szmogriadó tájékoztatási fokozatára. Erre legesélyesebb Debrecen és Miskolc. A szálló por mellett aggasztóan nő a rákkeltő benzol koncentrációja is. A legrosszabb a helyzet a keleti országrészben.</p>
A teljes Sajó-völgyben több napja az egészségügyi határérték felett alakul a levegő szennyezettsége, Miskolcon már a tájékoztatási küszöböt is átlépte. Hasonló a helyzet Debrecenben is. De több település mérőállomásain, így Pécsett és Budapesten is az egészségügyi, sőt a tájékoztatási szint felett alakult a levegő szálló por szennyezettsége. Mivel a meteorológiai körülmények számottevően nem változnak, egyre több helyen kell majd a szmogriadó tájékoztatási szintjét elrendelni a napokban
Aggasztó, hogy a rákkeltő benzol koncentrációja is intenzíven emelkedik több településen is, így Szolnokon, vagy Szegeden is, de Debrecenben már az egészségügyi határértéket is túllépte a benzol mennyisége a levegőben.
A szmoghelyzet óránként frissítve folyamatosan nyomon követhető a legszennyezes.hu oldalon – http://legszennyezes.hu vagy az alábbi linken: http://www.esotanc.hu/szmog.html
A levegő szennyezettsége különösen az esti órákban igen magas. Ennek egyik oka, hogy ekkor válik intenzívé a lakossági fűtési eredetű kibocsátás. A másik ok, hogy naplemente táján gyorsan elkezd lehűlni a talajközeli levegő, ám a magasabban fekvő légrétegek, még őrzik nappali magasabb hőmérsékletüket. Ez a meleg levegő pedig mintegy fedőként lezárja a szennyeződés hígulásának útját, és így folyamatosan halmozódnak a szennyezőanyagok a az alacsony légkörben.
A tavalyi évben a szálló por 5000 ember idő előtti halálát okozta, csak Budapesten 2700 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szálló porral. A szálló por káros rövidtávú hatása mellett fontos megemlíteni, hogy nincs olyan alacsony érték, ami alatt ne kellene káros hatással számolni.
Javaslat
Javasoljuk, hogy a légszennyezettségre érzékenyebb csoportok, így az idősek, a gyermekek, a várandós anyukák, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, valamint a légzőszervi problémákkal küszködők, lehetőleg kerüljék a forgalmasabb csomópontokat, és rövidítsék meg a kint tartózkodást különösen a késő délután-esti órákban.
Egészségügyi hatás
A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.
A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is.
Szmogriadóról
A hazai jogi szabályozás többféle küszöbértéket különböztet meg. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték, amelynek rövid idejű kismértékű átlépése általában tartós egészségkárosodást nem okoz. A következő szint a tájékoztatási küszöbérték, amely az érzékenyebb lakossági csoportokra (betegek, gyermeke, idősek) nézve jelent problémát. Erről, amennyiben két napon át fennáll az állapot a lakosságot tájékoztatni kell. A harmadik szint a riasztási küszöbérték, amelynek rövid idejű átlépése is veszélyezteti az emberi egészséget, és azonnali beavatkozást igényel.