<p><strong>Legutóbbi jegyzetemben már említettem, hogy egykori kollégáim írásait egyből felismerem, ezért nem értem, miért játszik még mindig a hídlap a nevekkel, meg a szerzőkkel. Bár ez így nem igaz, pontosan értem, miért. De az az egy akkor is biztos, hogy bár Pöltl Oxi Zoltán bizonyos szituációkban valóban képes írni, - </strong><strong>és </strong><strong>ez általában a kultúra területe -</strong><strong> de a</strong><strong>z a mondatfűzés és szóhasználat</strong><strong>, mely a ma reggeli írásban tetten érhető,</strong><strong> nem az övé, erre mérget vehet bárki</strong><strong>. Nekem e</strong><strong>ttől az egész írás elveszti a hitelességét, de ez – úgy gondolom a hídlap esetében már nem olyan nagy probléma, több is veszet Mohácsnál. </strong><strong> </strong></p>
Utoljára, amikor Pöltl Zoltán „álírt”, éppen egy maocetung menethez hasonlította a tavaszi zarándoklatot. Már akkor jeleztem, hogy szerintem saját véleményt érdemes vállalni, másét nem annyira, de ha egy „közíró” önmagát hitelteleníti el, az legyen az ő dolga. Egyet azonban érdemes szem előtt tartani: mindennek ára van, a hitelesség pedig nem visszaszerezhető.
A hidlap.hu-n ma megjelent, „Ébredjünk együtt Jánossal” című publicisztikájában a szerző azt fejtegeti, hogy Tétényi egyértelműen baloldali politikus, és ehhez felsorol néhány csúsztatást is. Abba most nem mennék bele, hogy a szeretgomos Cserép ettől a hídlapos odadörgölőzéstől nem feltétlenül lesz boldog, de ezt oldja meg ő. Amit a cikk szerzője alaposan benézett, az az egészséges belső vita, melyet Meggyes Tamás 10 év alatt gyakorlatilag megsemmisített Esztergomban, eltaposva minden más, az övétől eltérő szándékot, gondolatot. Meggyes régi trükkje, hogy a köztudottan klerikális Esztergomban a baloldal rémével fenyeget. Hogy a hídlapos írás miért gondolja még mindig, hogy a bukott diktátort érdemes kiszolgálni, nem tudom és nem is érdekel, de az biztos, ezekkel a csúsztatós írásaikkal a legjobb úton haladnak a bayeri iskola esztergomi tagozatának megalakítása felé. Cserép János egyébként sosem volt polgármester-párti, ami nagyon helyes, de eszembe ötlött, hogy amikor utoljára a hídlap élénkebben foglalkozott a szeretgom.hu tulajdonosának személyével, még ő is vérbalos, meg „házgyújtó” volt, most meg hirtelen harcostárssá avanzsált. Azért meghallgatnám Cserép véleményét is, kíváncsi lennék, mennyire ért egyet az egykori hatalmát bármi áron visszaszerezni kívánó expolgármester „lakájmédiájával” (elnézést a hídlaposoktól, de a kifejezést a szeretgom.hu alkalmazta először az újságra).
Induljunk ki abból a hídlapos tézisből, miszerint Tétényi Éva szoci, én meg akkor megmutatom a másik oldalt is, mert arról a megszokott szubjektumok harsogása közepette az újságíró kolléga vagy lecsúszott, vagy nem értette meg. Az Esztergomi Függetlenség napját két civil szervezet, a Lokálpatrióták és a Haladó Esztergomért szervezte, a vendégeket, felszólalókat is ők hívták meg, így került a térre Dániel Péter. Hogy ő mit szeretne, meg mit nyilatkozik az ő dolga, de ez nem Tétényi Évát minősíti. Ha a Hídlap újságírói részt vennének a városi eseményeken, ahogy az elmúlt 12 hónapban nem igazán teszik, akkor például írtak volna arról is, hogy a nemrég megrendezésre kerülő Hídünnepen a polgármester meghívására részt vett Paskai László bíboros-érsek, Székely János segédpüspök, Hernádi Zsolt, a MOL vezére, a párkányi oldalon pedig Tétényi Éva jóízűt beszélgetett Beer Miklós püspökkel, és az azon a napon pro Urbe díjat átvevő Burián László esperessel. A Hídlap eszmefuttatása mentén maradva akkor ők most mind vérszocialisták. Érdekes, de mintha Esztergomban mostanság divat lenne nagyokat rúgni az egyházba, a Suzukiba, a közalkalmazottakba és köztisztviselőkbe és folytathatnám a sort. (Meggyes tán másfél éve egy nyilatkozatában egyházi maffiáról beszélt, legutóbb pedig a Suzukit fenyegette meg 1 milliárdos, oktalan perrel.) Hogy az egykor szebb napokat látott, mára gyakorlatilag önmagába roskadt lap szerzői miért gondolják, hogy baloldali veszély fenyeget Esztergomban, azt csak ők tudják, de szerintem nem tisztességes dolog úgy véleményt nyilvánítani, hogy közben nyakig bele vannak ragadva a régi doktrínákba. A cikk szerzője ezek szerint kiáll a meggyes-korszak mellett, annak minden antidemokratikus vonását felvállalva. Ő dolga, de a közvélemény tudatos megtévesztése elvileg ma még Magyarországon is büntetendő cselekedet. A maszatolás ezen mit sem változtat.
És akkor néhány tény, amiről a Pöltl Zoltán nem hajlandó tudomást venni:
- Tétényi Éva jobbikos alpolgármester-jelölését többször nem volt hajlandó a testület fideszes többsége megszavazni – így is segítve a polgármester munkáját -, helyette Steindl Balázs, a fidesz-frakció vezetője a szocialista Nyíri Attilát ajánlotta, ami azért több, mint érdekes vonulat.
- Esztergom független polgármestere Vona Gábornak adta át a mai napig válasz nélkül hagyott 7519 aláírást tartalmazó petíciót, melyet aztán a Jobbik vezetője a parlamentben adott át Navrasics Tibor miniszterelnök-helyettesnek.
- A helyi népszavazás kezdeményezést, ahogy Tétényi Éva kampányát is, a három ellenzéki párt (Jobbik, LMP, MSZP) és két civil szervezet közösen indította, Esztergom város lakóinak valódi érdekeit szem előtt tartva.
- A Hídlapban jelent meg az az írás pár hónapja, melyben a KDNP esztergomi szervezetének elnöke, Mészáros János Tétényi Évával közösen foglalta össze, mi lehet az oka a helyi problémáknak és hogy merre lehet az onnan kivezető utat megtalálni.
- A tegnapi, önkormányzatok helyzetéről szóló, LMP által megrendezett vitafórumon Tétényi Éva egy jobbikos országgyűlési képviselő mellett ülve hallgatták a szocialista képviselő hozzászólását.
Elhiszem, hogy a függetlenséget nehéz megérteni és bár Tétényi már többször elmagyarázta „ars politicáját” a hídlaposoknak is, annak megértéséhez nyitott gondolatokra volna szükség. Ahogy általában egy normális újságíró agya működne. Tétényi szerint az árokásás korszakát le kell zárni, és ügyek mentén együtt kell gondolkoznunk a pártokkal, civilekkel, egyházzakkal. Meggyes módszerét az elmúlt 10 évben megtapasztalhattuk, és azt is, hogy ezzel egy város lelkiségét, morálját tette tönkre. A függetlenség Tétényi módra azt jelenti, hogy egy közös ügy mellett mindenki felsorakozhat. Nem valaki ellen, hanem valami mellett. Amikor az ország gyakorlatilag mélyrepülést folytat az bányászbéka feneke alatt pozíciót foglaló unióval egyetemben, akkor csak a valódi összefogás segíthet. Érdekes gyakorlat lenne a mostanság agymosottnak tűnő honi közvélemény számára a kérdés megoldása, mely szerint ha a szikla peremén kidőlve egy jobbikos, lmp-és, vagy szociaslista meggyőződésű akárki nyújtana segítő kezet, akkor inkább lezuhanna az ember, vagy elfogadná a segítő jobbot?
Kedves Pöltl Zoltán! Mi a fontosabb? Magyarország vagy a pártok? Esztergom vagy Meggyes Tamás? És miközben már hallom lelki füleimmel, hogy ő meg sem említette a volt polgármester nevét, legalább egymás között ne játsszuk a hülyét. Én is, ő is pontosan tudjuk az igazat.
Ahogy egy régebbi jegyzetemben írtam: először esztergomi vagyok, aztán magyar, aztán vallásos és aztán még sok minden más. De ettől a botor és sötét 50’-es éveket idéző véleményformálástól elhatárolódok. Megtehetné a Hídlap is, ha sikerülne sebességet váltani. Különben az esztergomiak nehezen fogják elhinni, hogy a lap valóban a város közpénzen megjelenő közérdekű újságja, és nem a helyi Meggyes-csoporté. Bár szerintem már mindegy.
Váczy-H. István