"Hol a boldogság mostanában?"

"Hol a boldogság mostanában?"

2011. 09. 23. 2:41

Kedveseim!

Divatos lett manapság az a kifejezés, hogy "ÉLETMINŐSÉG".

Úgy gondolom, ez így önmagában az ember számára, mint "lelkes lény"-nek, a az élete teljességéhez nem elég.

Sokkal jobban fontosabb talán számára a BOLDOGSÁG, mint életérzés megélése.

De rögtön fel is vetődik a kérdés: MI A BOLDOGSÁG?

A címadó Petőfi versrészlet ugyan nem egészen erről szól, de a lényege mégiscsak az, MI A BOLDOGSÁG A MA EMBERE SZÁMÁRA MOSTANÁBAN?

De felidézhetjük azt is, mi volt a régmúlt idők emberének, s miért nem jó az a MA emberének?

Ti hogy vélekedtek erről?

 

 

2021. 11. 30. 13:28

Kedves Holdfény!

Gondolj csak bele. Hogy kommunikáltak a spanyolok vagy az angolok az amerikai őslakókkal? Még azelőtt, hogy kiirtották volna őket. Mert az indiánoknak nem volt írásuk. Legalábbis Észak-Amerikában nem. Mert délen az aztékok és a maják is használtak valamiféle írást (elég bonyolultat) de azt meg a spanyolok nem értették... (meg is semmisítették a könyveket - tekercseket - majdnem mind).

Jelbeszéddel érintkeztek, és előbb utóbb eltanulták egymás szavait. Momentán ezért nem látsz semmiféle történelmi feljegyzést csak nagyon késői időkből, mert nem volt, aki lejegyezze. Géza valószínűleg nem tudott írni, de ez nem biztos, a fia István pedig biztosan tudott. Latinul... Magyarul valószínűleg még beszélni se beszélt. Bár ezt nem tudhatjuk. De tény, hogy a magyar főnemesek igen nagy része nem tudott magyarul a későbbi időkben, hanem a latin volt az uralkodó nyelv. A köznép persze magyarul beszélt, annak a legelmaradottabb pár száz szavas formájában. De ők meg nem voltak "magyarok" csak jobbágyok, akár magyar, akár szláv, akár más nemzetiség...

jadzia

2021. 11. 27. 19:07

Ahol minden témába vág !ChingYang Tung

jadzia

2021. 11. 27. 19:07

60 ChingYang Tung ideas | tipi, toskánsky štýl, starobavChingYang Tung

jadzia

2021. 11. 27. 19:06

Lehet, hogy egy kép erről: téglafalChingYang Tung

2021. 11. 26. 16:13

Kedves Dmolnár!

Hát nem is tudom...
Azt se tudom (én legalábbis biztosan nem!), hogy Géza fejedelem tudott-e írni, vagy sem?
Azonban nehéz elképzelni, hogy írás-olvasás tudása nélkül megmaradhattunk volna az akkor már elég művelt környező itt lévő népek között!
Sőt!
Vajon az ide jövő őseink hogyan kommunikáltak az itt honos népekkel?!
Mert mintha erről nem tanultunk volna SEMMIT annó...
Az első írásos emlék - ha jól tudom -, a HALOTTI BESZÉD volt:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Halotti_besz%C3%A9d_%C3%A9s_k%C3%B6ny%C3%B6rg%C3%A9s
És addig?!:(((
https://m.nyest.hu/hirek/miota-ismerik-az-irast-a-magyarok?comments
Idézet az ismertetőből:

"egyik olvasónk a következő kérdést tette föl:

[...] akik szerint a székely(-magyar) rovásírás humanista találmány, hogyan magyarázzák azt, hogy az ír szavunk valószínűleg csuvasos török eredetű? Tehát a honfoglalás előtti magyarok is már ismerhettek – ha nem is széleskörűen – valamilyen írásrendszert, lehettek köztük írástudók, és mivel türkök környezetében éltek, ez nyilván a rovásírás lehetett [...]. Ha a honfoglalók semmilyen írást nem ismertek és nem használtak, akkor az ehhez kapcsolódó fogalom megnevezése miért nem későbbi szláv, német, latin stb. átvétel vagy valamilyen belső szóképzés eredménye?

A kérdés logikus: ha a magyarban török eredetű kölcsönszó az ír, akkor nyilván kell lennie valamilyen művelődéstörténeti okának is, hogy a magyarba került. Jobb azonban óvatosnak lennünk, hiszen a székely írás nyomaira mindeddig csak ott bukkantunk, ahol székelyek éltek, semmivel sem tudjuk tehát igazolni, hogy valaha a magyar népesség egésze ismerte volna a ma ismert székely ábécét vagy elődjét. Érdemes olvasónk kérdését két részre választani – már csak azért is, mert a székely írás történetének 13. század előtti korszakára szintén sokan kíváncsiak. Most az ír és a betű szavak eredetéről lesz szó:

(...) Kölcsönszavakat általában kulturális jelenséghez kapcsolódva vesz át egy nyelv egy másikból, s ugyanahhoz a kulturális elemhez kötődve többnyire nem egy-egy szó kerül be egy fogalomkörből egy másik nyelvbe, hanem több. Ennek megfelelően a magyar ír (’szöveget lejegyez’) szót össze szokás kapcsolni a szintén török eredetű betű és szám szavakkal. Az első kettő valóban szorosan összetartozónak látszik."
(Többit lásd a linkben!)

Szakirodalom

Ligeti Lajos: A magyar nyelv török jövevényszavai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. 1986.

Kapcsolódó tartalmak:

2021. 11. 26. 15:45

Drága Jadziám!
Én még láttam a képet, köszi!:)
Hát igen... megy a mézesmadzagolás!
Kedves kormány!
TÖBB MÉZET A MADZAGRA! Aztán majd meglátjuk, VAK is ezt mondta!;o)
Fénykép Járdán sétáló vak ember #63945019 | fotóbank Fotky&Foto


jadzia

2021. 11. 22. 19:10

Lehet, hogy egy illusztráció erről: , szöveg, amely így szól: „GYÁÁÁ! 13 HAVI NYUGDIJ TERÍTÉS VISSZA- SZJA INFLA- CIO AR BENZIN 1B”

2021. 11. 22. 11:06

Hét igen, csak egy a bökkenő, hogy ha láttad a képet, abból még a jeleket magukat is nehéz meghatározni, no pláne elég erős képzelőerő kell hozzá, hogy török (?) nyelven íródtak (a honfoglaláskori török nyelven) és pont azt, amit fordított... No pláne, de ez már csak az én felvetésem, hogy előfordulhatott az is, hogy valami talált, vagy inkább zsákmányolt tárgy. Nos, egyelőre az égvilágon semmi bizonyíték arra, hogy a honfoglaló magyarságnak lett volna írása... 

jadzia

2021. 11. 21. 19:50

Nem érhető el leírás a fényképhez.

2021. 11. 19. 20:42

Hoppá!!!!
Találtam valamit, ami reményt adhat arra nézvést, hogy VOLT már írásjel használat a honfoglaláskor is:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s
Rovásírás  Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Homokm%C3%A9gy-halomi_rov%C3%A1sfelirat
Homoknégyhalomi rovásírásfelirat:

Rovásfelirat a 900-as évekből 

homokmégy-halomi rovásfeliratot Dienes István régész fedezte fel egy tegez csontborításán. A lelet a homokmégy-halomi honfoglalás kori temető 6. számú sírjából került elő. Ez a temető a honfoglaló magyarok egyik központjában volt. Dienes szerint ez a fajta tegez ismeretlen volt az avar korban, ezért ennek a magyarok termékének kellett lennie és valószínűleg Árpád nagyfejedelem hadseregének egyik harcosáé volt.

Hát egyenlőre ilyen soványka konkrét adatra leltem rá, de ha meggondoljuk, hogy több, mint 1200 éves lehet a lelet... Akkor reménykedjnünk!:)))

2021. 11. 19. 19:35

Kedves Dmolnár!

Ezt írod:
 "Nincs semmire bizonyíték, csak a külföldiek, elsősorban a bizánci udvar, feljegyzései... Saját feljegyzés semmi, mert nem volt írása az ősmagyaroknak... "

Nocsak, a fene vigye, télleg nem volt írása a magyaroknak? 
Ezt nem tudtam!!!:(((
Hát a rovásírás, amit emlegetni szoktak, sőt, újabban ismét feléledt a fiatalok (s főleg a "vadmagyarok") körében, azzal mi van?!
Hujjujjjj, ha ez igaz, hogy a magyarok nem írtak, nem olvastak, akkor részemről ez egy újabb hiányosság!:(((

Azért rákerestem a wikin, és aszerint valóban önálló írásunk télleg nem volt, csak innen-onnan ránk ragadt olyan szedett-vedett valamiféle jelek...

"székely–magyar rovásírás (másnéven székely írás[1] vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás, amelynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak. Jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik.

Ezt az írást a magyarok több csoportja használta, s mindennapi használatra alkalmas írásként a székelyek őrizték meg.[1] A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. A középkortól megjelenik a kézzel papírra írott változata, a jelenkorban pedig a nyomtatott és digitális formája is.

Az egyik eredetelmélet szerint a székely-magyar rovásírás közvetve a birodalmi arámi írásból eredt. Vannak, akik szerint a székely írás egy ősi, szó- és mondatjeleket alkalmazó írásból származik, amelyet a magyar nyelv számára fejlesztettek ki. A székely-magyar rovás nem azonos sem a nagyszentmiklósi kincsen is látható az írástörténeti szakirodalom egy részében „tiszai írás” néven tárgyalt kárpát-medencei rovásírással, sem a kazáriai rovásírással."

Találtam egy rovásírásos ABC-t:
Székely–magyar rovásírás – Wikipédia
Hát ez nem éppen tényszerű, asszem, magyarázatra szorul. Hol található ez a magyarázat meg???
Mert ennek alapján jómagam nem valószínű, hogy meg kívánnám tanulni, hisz a kínai, vagy japán írást sem tudom értelmezni, milyen módon tanulható az könnyen meg?!

2021. 11. 19. 18:57

Hát lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem...
Én a Feszty körképet elég közelről láttam, sőt, meg is vettem a reprodukciját is (valahol ott van a könyvespolcaimon a több száz könyv között, de sajnos éppen most nem találom), majd videokazettán is sikerült megszereznem, és azon Feszty a fehér lovon ülő Árpád vezért úgy ábrázolja, hogy láthatan felsőbbrendűen fogadja a szláv fejedelem hódolatát, akibe rémülten kapaszkodik a leánya, előre tudván, milyen sors vár majd reá... bizony mondom, szánni való jelenet!:'(
A Feszty-körkép története - Cultura.hu

A Feszty-Körkép ~ Tudtad?com Érdekességek

2021. 11. 19. 11:36

Kedves Holdfény!

Akkoriban így mentek a dolgok. Bár, hogy a szláv fejedelem vagy a lánya így könyörgött volna, ki tudja... Nem maradt fenn róla csak egy monda ( a fehér ló, meg a föld, meg a fű) de az se igazán hiteles, hogy finom legyek. Nincs semmire bizonyíték, csak a külföldiek, elsősorban a bizánci udvar, feljegyzései... Saját feljegyzés semmi, mert nem volt írása az ősmagyaroknak... 

2021. 11. 18. 13:08

Hmmmm....
Vityenka elfelejtette, hogy a MI őseink is KELETRŐL zarándokoltak ide?!
És akkor az itt lévő népek ugyanezt elmondhatták rólunk!:(((

Feszty Árpád: A magyarok bejövetele (részlet)
Nézze meg akár ingyen a Feszty-körképet

A Kárpát medencébe beérkező magyar fejedelem előtt hódol az itt lévő szláv fejedelem, akinek a lánya kegyelemért könyörög a kiszolgáltatottá vetkőztetés és a megfélemlítés miatt!:(((

Bevallom őszintén, én nem elragadtatott voltam, mikor megláttam ezt a monumentális körképet Ópusztaszeren, hanem SZÁNALMAT éreztem az itt lévő leigázott nép irányába!:'(

2021. 11. 18. 11:00

:0)

jadzia

2021. 11. 17. 19:27

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy és , szöveg, amely így szól: „„A keleti politika nem túri az önállóságot, nem túri a függetlenséget, és nem turi a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védó védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkÅztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függó élet láncába fliz. Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszeretó magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és ((Tj.)) elzavarni hazai helytartóikat." Orbán Viktor, 2007. október 23.) ILYEN AZ, MIKOR VALAKI FELKÖP, AZTÁN ALÁÁLL”

jadzia

2021. 11. 14. 19:48

Lehet, hogy egy képregény erről: , szöveg, amely így szól: „"Minél obbn távolodik a társadalom az igazságtól, annál jobban gyűlöli azokat, akik felfedik." George Orwell A”

2021. 11. 13. 0:06

A "lilatej"-ről életem első pesti útja jut eszembe.
Ugyanis ott ittunk először málna-turmix italt, ami tejből és a málna gyümölcséből volt.
Nagyon ízlett, de elcsodálkoztunk az összetételén, mert lenn falun el se tudtuk képzelni, hogy a tejbe gyümölcsöt tegyünk... Azt hittük, vagy az idősebbek mondták? - hogy hasmarsot lehet tőle kapni!:(((
De ez nem volt igaz!

Fura kis kütyüből űrkorszaki eszköz


"Az első turmixgép feltalálója Stephen Poplavsky, az amerikai származású feltaláló. Ez 1922-ben történt. A szén-dioxid, szirup és víz keverésére készített eszköz szóda előállításához. Poplavsky honfitársa - Fred Osius - 1937-ben továbbfejlesztette ötletét, és javaslatot tett ennek az eszköznek egy új verziójára, amely a termékeket őrölni tudja. A svájci Roger Perinjacé 1950-ben elkészítette a turmixgép kézi verzióját, amely kötelező felszereltséggé vált a profi szakácsok konyhájában. Ekkor kezdődött el egy új háztartási készülék széles körű forgalmazása az egész világon."
https://desigusxpro.com/hu/blendery/dlya-chego-nuzhen-blender.html

2021. 11. 12. 23:54

No igen, hecsedli bor!:DDD
Én úgy gondolom, az ilyen újfajta ételek, italok puszta véletlenül sikerülnek, azaz nem azt akarnak készíteni, de mégis AZ lesz belőle... és az valahogy jó is lesz, nem úgy, mint a szánt szándékkal készülők.
Talán valahogy így főzték az első pálinkát is, ha jól tudom, a firnyákos szerzetesek!;o)
No meg persze  tudtommal sok minden mást is ők fedeztek fel... Idejük volt rá bőven! :DDD
Ezekről sokféle mende-monda kering a köztudatban.



2021. 11. 12. 12:38

Faeperből, azaz édesapám szülőhelyén fenn nógrádban, szederből kétféle van. Nagyapámék udvarán kettő is volt, egy fehér és egy lila. Mindkettőt éréskor úgy járták a legyek, hogy még, no meg a darazsak is, és a kacsákat bottal se lehetett elkergetni a fák alól. Amúgy mindkettő nagyon finom és édes termést adott, bár a lila szerintem jobb ízű volt, csak az meg fogott, de rendesen és ha nem vigyáztunk, hát annyi volt a klottgatyának... (nem mellesleg nagyon kellemes pálinkája van, de ez már nem gyerekkori emlék). A másik pediglen a fekete szeder, ami talán a málna őse, amit én nagyon szeretek, csak hát az elég szúrós jószág, bár most már lehet kapni tövis nélkülit is. A gyerekeim vagy tízéves korukig, minden nap kikövetelték érés idején a "lila tejet", ami nem volt más, mint összezúzott szeder kinyomkodva, cukor és tej...