„A háború elhúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul, és ez együtt drasztikus áremelkedésekhez vezet” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalán megosztott videóban a szerdai kormányülés után. A rezsicsökkentés védi a családokat, de az energiaárak tovább emelkednek, és ezért „egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat” – fogalmazott a miniszterelnök. „Ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősítenünk.”

„Mindeközben az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert” – folytatta Orbán. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. „Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit” – tette hozzá.

„Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be”

– jelentette be a miniszterelnök. Az intézkedések időben korlátozottak, két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.

„Akik ebben a háborús helyzetben extra profitra tesznek szert, azokat arra kérjük, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez – fogalmazott a miniszterelnök. – Ahogy vállaltuk, a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is meg fogjuk védeni.”

A részleteket és a számokat a csütörtök délutáni kormányinfón ismerteti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Bezuhant a forint, Nagy Márton a bankokkal egyeztetett a döntés előtt

Szerda délután látványosan gyengült a forint, miközben Orbán jelezte, hogy hamarosan bejelenti a kormány legfrisebb döntéseit. Az euró ára 389 forint közelébe is drágult, délután fél öt előtt nem sokkal 388 forinton kereskedtek vele.

Nem sokkal a miniszterelnök bejelentése után pedig már 393 forintnál járt az euró ára.

A változás súlyát jelzi, hogy reggel még 382 forint körül volt az árfolyam. Egy munkanap alatt tehát nagyjából 10 forinttal, azaz bő két és fél százalékkal gyengült a forint. Az euróval szembeni forintárfolyam nagyjából két hónapos mélypontra zuhant.

Mindeközben Nagy Márton frissen kinevezett gazdaságfejlesztési miniszter közleményt adott ki az MTI-ben. Szerdán megbeszélést folytatott a Bankszövetséggel, tájékoztatta a szövetség elnökségét, hogy a kormány – több ágazati szektor mellett – a bankok extraprofitjának elvonása mellett döntött.

A miniszter közölte a bankokkal, hogy rendkívüli időket élünk, rendkívüli időkben pedig rendkívüli intézkedésekre van szükség. Nagy közleménye szerint a hazai bankszektor eredményesen működik: a bankok a jegybanki kamatok emelkedése és a lakossági betéti kamatok alacsonyan tartása miatt kimagasló nyereségre, extraprofitra tesznek szert.

A DK szerint Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni, az LMP a fenntarthatósági alapot hiányolja

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán bejelentése nem jelent mást, „minthogy végső soron a törvénytelen kormány a magyar emberekkel fizetteti meg az elhibázott politikája, a mértéktelen lopás és az esztelen költekezések árát”.

A párt közleménye szerint teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. „Orbán így lopja meg és csapja be újra és újra a magyarokat: Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni.”

„Az LMP támogatja, hogy az extraprofitot realizáló nagy multicégek nagyobb terhet vállaljanak a válság költségeiből” – írja Facebook-oldalán Ungár Péter, a párt frakcióvezetője. Az LMP szerint ugyanakkor a két bejelentett alap mellett mindenképpen létre kellett volna hozni egy fenntarthatósági alapot is, amibe a szennyező és a fosszilis energiák értékesítésén nyerészkedő vállalatok fizetnének be, és amelyből épületszigetelési és megújuló energia fejlesztéseket lehetne finanszírozni.

„Ahogy annak a kimondását is hiányoltuk a kormányfőtől, hogy a közszférában mielőbbi béremelésre van szükség. Erre láthatóan továbbra sincs szándék, ezért újba bebizonyosodott, hogy ez a kormány a saját munkavállalóit nem megvédi, hanem cserbenhagyja” – áll a párt közleményében.

Háborús veszélyhelyzetet vezettek be

Pár perccel azután, hogy kedden hivatalosan is megalakult az ötödik Orbán-kormány, és tizedszerre is módosították az Alaptörvényt, Orbán be is jelentette, hogy kedd éjféltől háborús veszélyhelyzet lesz. Orbán ezt azzal magyarázta, hogy a szomszédban háború zajlik, egy olyan háború, „amelynek még senki sem látja a végét”. Szerinte a háború kockára teszi a fizikai biztonságunkat, valamint veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. A kormányfő szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.

Ezzel az indoklással módosították az Alaptörvényt, mivel a kormány május 31-i határidővel meg akarja szüntetni a Covid-járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Az alaptörvény ezért most kiegészült azzal, hogy humanitárius katasztrófa vagy szomszéd országban zajló fegyveres konfliktus esetén is el lehet rendelni ezt az állapotot. A veszélyhelyzetről, az utóbbi két évben történt alkalmazásáról itt írtunk hosszabban.

A veszélyhelyzet a magyar jogrendben egy úgynevezett minősített időszak, amiben különleges jogrend lép érvénybe. Ez azt jelenti, hogy a kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket fogadhat el, amikkel felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását. TELEX