"Hol a boldogság mostanában?"
2011. 09. 23. 2:41
Kedveseim!
Divatos lett manapság az a kifejezés, hogy "ÉLETMINŐSÉG".
Úgy gondolom, ez így önmagában az ember számára, mint "lelkes lény"-nek, a az élete teljességéhez nem elég.
Sokkal jobban fontosabb talán számára a BOLDOGSÁG, mint életérzés megélése.
De rögtön fel is vetődik a kérdés: MI A BOLDOGSÁG?
A címadó Petőfi versrészlet ugyan nem egészen erről szól, de a lényege mégiscsak az, MI A BOLDOGSÁG A MA EMBERE SZÁMÁRA MOSTANÁBAN?
De felidézhetjük azt is, mi volt a régmúlt idők emberének, s miért nem jó az a MA emberének?
Ti hogy vélekedtek erről?
Ünnepek alatt et megnéztük a Mamma mia címú filmet mely sokadszor is nagy élmény volt
https://www.youtube.com/watch?v=Q1EYscZ2SoI
https://www.youtube.com/watch?v=jq_tO6NAlPI
https://www.youtube.com/watch?v=RGSk51ejdUQ
https://www.youtube.com/watch?v=FdgX6qOJVL4
t
https://www.youtube.com/watch?v=dyXBfAjDj-A
Thom Walker énekelt a Westminster apátságban a covidban elhunyt emberekről egy szép dalt és zongorán Katlain hercegnő kísérte
Ráadásul AZ ELNÖK (így csupa nagy betűvel...) kedvence is beállt az Urat dicsőítő angyalok karába!:(((
Az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina az Úszó Nemzet Program nagyköveteként népszerűsíti az úszást a gyermekek körében...
Hát, ha van eszük, akkor ezt "hát, ezek ilyenek..." Semmi többet.... Ha meg nem inteligensek, akkor meg mindegy, mert fogni se tudják az adásokat...
Kedves Jadzia!
Valóban igen vidámak Marius van Dokkum holland író, festő illusztrátor munkái, hisz a hétköznapi EMBERT ábrázolja humorosra véve a figurát.
Nekem eszembe nem jutnának ilyen témák, az biztos!:DDD
Viszont:
Sokszor elgondolkoztam már azon, mikor ilyeneket látok, vajon MIT gondolnának az EMBERRŐL ezen képek alapján az idegen intelligenciák az Univerzumban?
Milyen az ember valójában???
Mert nem csak ilyen, nagggyon nem!
Marius van Diokkum 1957 ben zsületett festő író.Jellegzetes humoros emberszeretetről árulkodó képei gyönyörködtetnek jókedvet hoznak
A bolgároknál. Ők rázzák a fejüket, amikor mi bólogatunk...
A francia, mint előkelő nyelv, később jön be mint a latin, sokkal később. A tizenhatodik században a nemesek közül, aki írt, az vagy latin-magyar keveréknyelven írt (nem volt még nyelvújítás, így egyes fogalmakra nem volt megfelelő magyar szó), esetleg németül. A francia (meg ne kérdezd miért) a XVI. századig Angliában volt az előkelőségek nyelve (az angol akkor még csak a köznép által beszélt eléggé primitív nyelv volt), No meg Franciaországban. Később alakult ki hogy aki előkelő és műveltnek akart látszani, az a franciát is tanulta, meg a görögöt (ógörög) és a latint... No meg hát az itteni nagyurak a németet, mert anélkül az udvarban mozdulni nem tudtak volna, pedig mozogni akartak...
https://www.youtube.com/watch?v=BL7Y93ioNu8
Petőfi Sándor: Téli világ - Elmondja: Szabó Gyula
Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
A napszámos, napszámosné
Tuskót fürészel és hasít;
Daróc pólyában gyermekök
A szélvésszel versenyt visít.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Jár nagy léptekkel föl s alá
A katona az őrhelyen,
És számlálgatja lépteit;
Kínjában mást mit is tegyen?
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
A hosszulábu drótostót
Kopott gubáját cepeli;
Az orra érett paprika,
S hidegtől folynak könnyei.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Barangol a vándorszinész
Egy falutól a másikig;
Meleg ruhája nincs ugyan,
De mindazáltal éhezik.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Hát a cigány?... vacog foga
A rongyos sátorok alatt;
Kopogtat a szél és bemegy,
Bár a cigány nem szól: szabad!
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
(Pest, 1845. február.)
Igen, gondoltam,hogy jelbeszéddel kommunikáltak, ahogy gyakran mi is teszünk más nyelvű emberek esetében. Báááár...
Úgy tudom, vannak népek, akiknél a fejrázás jelenti a NEM-et, és a bólintás meg az IGEN-t.
Csak nem tudom, kik is ezek?
István lehetséges, hogy tényleg nem beszélt magyarul, mert ha olasz tanárai voltak, ez érthető is. A latin (deák) nyelv századokon át érvényben volt az urak között, akiknek főleg papok voltak a tanítóik.
Sőt, mikor én gimis voltam, még akkor is lehetett latint tanulni, de mi, reál tagozatosok nem akartunk ún. "holt nyelvet" tanulni, így franciások voltunk.
Úgy tudom, a nemesség már inkább francia nevelőnőket fogadott a csemetéik mellé, és a házaspárok is inkább franciául beszéltek egymással, főleg, ha veszekedtek, hogy a cselédség ne értse!:DDD
Az angol nyelv akkor még nem volt szokásban, a középiskolák közül még a múlt században sem mindben lehetett tanulni, mert nem volt elég angol tanár.