"Hol a boldogság mostanában?"

"Hol a boldogság mostanában?"

2011. 09. 23. 2:41

Kedveseim!

Divatos lett manapság az a kifejezés, hogy "ÉLETMINŐSÉG".

Úgy gondolom, ez így önmagában az ember számára, mint "lelkes lény"-nek, a az élete teljességéhez nem elég.

Sokkal jobban fontosabb talán számára a BOLDOGSÁG, mint életérzés megélése.

De rögtön fel is vetődik a kérdés: MI A BOLDOGSÁG?

A címadó Petőfi versrészlet ugyan nem egészen erről szól, de a lényege mégiscsak az, MI A BOLDOGSÁG A MA EMBERE SZÁMÁRA MOSTANÁBAN?

De felidézhetjük azt is, mi volt a régmúlt idők emberének, s miért nem jó az a MA emberének?

Ti hogy vélekedtek erről?

 

 

jadzia

2021. 12. 03. 19:28

Nem érhető el leírás a fényképhez.

jadzia

2021. 12. 02. 19:56

Lehet, hogy egy kép erről: 6 ember és motorkerékpár

jadzia

2021. 12. 02. 19:56

Lehet, hogy egy műalkotás erről: 4 ember és szabadtéri

jadzia

2021. 12. 02. 19:56

Lehet, hogy egy kép erről: 2 ember és belső tér

jadzia

2021. 12. 02. 19:55

Marius van Dokkum, 1957 | Masterpieces | Tutt'Art@

jadzia

2021. 12. 02. 19:55

Marius van Dokkum

jadzia

2021. 12. 02. 19:55

Aardappelsteker - Marius van Dokkum | Giclee op canvas | stips.nl

jadzia

2021. 12. 02. 19:55

Marius van Dokkum, Dutch Artist and Illustrator ~ Blog of an Art Admirer

jadzia

2021. 12. 02. 19:54

Christmas Angels, 2016 by Marius van Dokkum - 6 X 6" (Greeting Card) –  Artistica Fine Art

jadzia

2021. 12. 02. 19:54

Lehet, hogy egy műalkotás erről: 1 személy, ülő és belső tér

jadzia

2021. 12. 02. 19:53

Marius van Diokkum 1957 ben zsületett festő író.Jellegzetes humoros emberszeretetről  árulkodó képei gyönyörködtetnek  jókedvet hoznak

Marius van Dokkum, 1957 | Masterpieces | Tutt'Art@

2021. 12. 02. 11:01

A bolgároknál. Ők rázzák a fejüket, amikor mi bólogatunk... 

A francia, mint előkelő nyelv, később jön be mint a latin, sokkal később. A tizenhatodik században a nemesek közül, aki írt, az vagy latin-magyar keveréknyelven írt (nem volt még nyelvújítás, így egyes fogalmakra nem volt megfelelő magyar szó), esetleg németül. A francia (meg ne kérdezd miért) a XVI. századig Angliában volt az előkelőségek nyelve (az angol akkor még csak a köznép által beszélt eléggé primitív nyelv volt), No meg Franciaországban. Később alakult ki hogy aki előkelő és műveltnek akart látszani, az a franciát is tanulta, meg a görögöt (ógörög) és a latint...  No meg hát az itteni nagyurak a németet, mert anélkül az udvarban mozdulni nem tudtak volna, pedig mozogni akartak...

2021. 12. 01. 22:46

https://www.youtube.com/watch?v=BL7Y93ioNu8
Petőfi Sándor: Téli világ - Elmondja: Szabó Gyula

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A napszámos, napszámosné
Tuskót fürészel és hasít;
Daróc pólyában gyermekök
A szélvésszel versenyt visít.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Jár nagy léptekkel föl s alá
A katona az őrhelyen,
És számlálgatja lépteit;
Kínjában mást mit is tegyen?
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A hosszulábu drótostót
Kopott gubáját cepeli;
Az orra érett paprika,
S hidegtől folynak könnyei.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Barangol a vándorszinész
Egy falutól a másikig;
Meleg ruhája nincs ugyan,
De mindazáltal éhezik.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Hát a cigány?... vacog foga
A rongyos sátorok alatt;
Kopogtat a szél és bemegy,
Bár a cigány nem szól: szabad!
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

(Pest, 1845. február.)
Petőfi Sándor: Téli világ (Elmondja: Szabó Gyula)

Háttérképek Számítógépre Téli

Őszies színek, puha, meleg anyagok – varázsolj őszi hangulatot az  otthonodba | nlc


2021. 12. 01. 22:31

Igen, gondoltam,hogy jelbeszéddel kommunikáltak, ahogy gyakran mi is teszünk más nyelvű emberek esetében. Báááár...
Úgy tudom, vannak népek, akiknél a fejrázás jelenti a NEM-et, és a bólintás meg az IGEN-t.
Csak nem tudom, kik is ezek?

István lehetséges, hogy tényleg nem beszélt magyarul, mert ha olasz tanárai voltak, ez érthető is. A latin (deák) nyelv századokon át érvényben volt az urak között, akiknek főleg papok voltak a tanítóik.
Sőt, mikor én gimis voltam, még akkor is lehetett latint tanulni, de mi, reál tagozatosok nem akartunk ún. "holt nyelvet" tanulni, így franciások voltunk. 
Úgy tudom, a nemesség már inkább francia nevelőnőket fogadott a csemetéik mellé, és a házaspárok is inkább franciául beszéltek egymással, főleg, ha veszekedtek, hogy a cselédség ne értse!:DDD
Az angol nyelv akkor még nem volt szokásban, a középiskolák közül még a múlt században sem mindben lehetett tanulni, mert nem volt elég angol tanár.

2021. 11. 30. 13:28

Kedves Holdfény!

Gondolj csak bele. Hogy kommunikáltak a spanyolok vagy az angolok az amerikai őslakókkal? Még azelőtt, hogy kiirtották volna őket. Mert az indiánoknak nem volt írásuk. Legalábbis Észak-Amerikában nem. Mert délen az aztékok és a maják is használtak valamiféle írást (elég bonyolultat) de azt meg a spanyolok nem értették... (meg is semmisítették a könyveket - tekercseket - majdnem mind).

Jelbeszéddel érintkeztek, és előbb utóbb eltanulták egymás szavait. Momentán ezért nem látsz semmiféle történelmi feljegyzést csak nagyon késői időkből, mert nem volt, aki lejegyezze. Géza valószínűleg nem tudott írni, de ez nem biztos, a fia István pedig biztosan tudott. Latinul... Magyarul valószínűleg még beszélni se beszélt. Bár ezt nem tudhatjuk. De tény, hogy a magyar főnemesek igen nagy része nem tudott magyarul a későbbi időkben, hanem a latin volt az uralkodó nyelv. A köznép persze magyarul beszélt, annak a legelmaradottabb pár száz szavas formájában. De ők meg nem voltak "magyarok" csak jobbágyok, akár magyar, akár szláv, akár más nemzetiség...

jadzia

2021. 11. 27. 19:07

Ahol minden témába vág !ChingYang Tung

jadzia

2021. 11. 27. 19:07

60 ChingYang Tung ideas | tipi, toskánsky štýl, starobavChingYang Tung

jadzia

2021. 11. 27. 19:06

Lehet, hogy egy kép erről: téglafalChingYang Tung

2021. 11. 26. 16:13

Kedves Dmolnár!

Hát nem is tudom...
Azt se tudom (én legalábbis biztosan nem!), hogy Géza fejedelem tudott-e írni, vagy sem?
Azonban nehéz elképzelni, hogy írás-olvasás tudása nélkül megmaradhattunk volna az akkor már elég művelt környező itt lévő népek között!
Sőt!
Vajon az ide jövő őseink hogyan kommunikáltak az itt honos népekkel?!
Mert mintha erről nem tanultunk volna SEMMIT annó...
Az első írásos emlék - ha jól tudom -, a HALOTTI BESZÉD volt:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Halotti_besz%C3%A9d_%C3%A9s_k%C3%B6ny%C3%B6rg%C3%A9s
És addig?!:(((
https://m.nyest.hu/hirek/miota-ismerik-az-irast-a-magyarok?comments
Idézet az ismertetőből:

"egyik olvasónk a következő kérdést tette föl:

[...] akik szerint a székely(-magyar) rovásírás humanista találmány, hogyan magyarázzák azt, hogy az ír szavunk valószínűleg csuvasos török eredetű? Tehát a honfoglalás előtti magyarok is már ismerhettek – ha nem is széleskörűen – valamilyen írásrendszert, lehettek köztük írástudók, és mivel türkök környezetében éltek, ez nyilván a rovásírás lehetett [...]. Ha a honfoglalók semmilyen írást nem ismertek és nem használtak, akkor az ehhez kapcsolódó fogalom megnevezése miért nem későbbi szláv, német, latin stb. átvétel vagy valamilyen belső szóképzés eredménye?

A kérdés logikus: ha a magyarban török eredetű kölcsönszó az ír, akkor nyilván kell lennie valamilyen művelődéstörténeti okának is, hogy a magyarba került. Jobb azonban óvatosnak lennünk, hiszen a székely írás nyomaira mindeddig csak ott bukkantunk, ahol székelyek éltek, semmivel sem tudjuk tehát igazolni, hogy valaha a magyar népesség egésze ismerte volna a ma ismert székely ábécét vagy elődjét. Érdemes olvasónk kérdését két részre választani – már csak azért is, mert a székely írás történetének 13. század előtti korszakára szintén sokan kíváncsiak. Most az ír és a betű szavak eredetéről lesz szó:

(...) Kölcsönszavakat általában kulturális jelenséghez kapcsolódva vesz át egy nyelv egy másikból, s ugyanahhoz a kulturális elemhez kötődve többnyire nem egy-egy szó kerül be egy fogalomkörből egy másik nyelvbe, hanem több. Ennek megfelelően a magyar ír (’szöveget lejegyez’) szót össze szokás kapcsolni a szintén török eredetű betű és szám szavakkal. Az első kettő valóban szorosan összetartozónak látszik."
(Többit lásd a linkben!)

Szakirodalom

Ligeti Lajos: A magyar nyelv török jövevényszavai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. 1986.

Kapcsolódó tartalmak:

2021. 11. 26. 15:45

Drága Jadziám!
Én még láttam a képet, köszi!:)
Hát igen... megy a mézesmadzagolás!
Kedves kormány!
TÖBB MÉZET A MADZAGRA! Aztán majd meglátjuk, VAK is ezt mondta!;o)
Fénykép Járdán sétáló vak ember #63945019 | fotóbank Fotky&Foto