1. Hír

Személy szerint örülök, hogy bebizonyosodott: Orbán Viktor tud gyors döntést hozni, valamint elismeri a diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló törekvéseket. Annak már nem annyira örülök, hogy csak az országhatáron túl tartja ezt elismerésre méltónak.  Nagyon, nagyon messze tőlünk. Itt Esztergomban számát sem tudjuk a miniszterelnökség felé irányuló telefonhívásoknak. De tudjuk a múlt év vége óta feladott levelek számát. Tudjuk a számát a kilométereknek, amit a szintén tudott számú esztergomi polgár és szimpatizáns gyalogolt le egy éjszaka alatt, hogy Orbán Viktornak átadja azt a nyílt levelet, amit Tétényi Éva írt a miniszterelnöknek. Azért, hogy tudassa, itt nálunk nem a kormány által kívánatosnak tartott, sőt, ígért módon haladnak előre a dolgok. Tudjuk a számát az aláíróknak, akik mind a 7519-en vállalták a nevüket. Kérdőívet sem kellet küldeni a Nemzeti Konzultáció jegyében.  Komolyan vettük. Mi magunk vittük az anyagot a kért helyre. Ingyen, járulékos költségek nélkül. Pontosan tudjuk és országosan ismert a Parlamenthez gyaloglás időpontja is: 2011. április, 08., 18.00 – 2011. április 9., 08.30, amely még a tongai király látogatása előtt történt. Mi mindent megtettünk. Nemcsak a diplomáciai, hanem az azon túli, vagy megelőző kapcsolatok terén is. Ezért mégsem kapott kitüntetést senki Esztergomból. Igaz, nem csak kitüntetést, választ sem kaptunk. Több mint öt hónapja.  Azt üzenik és írják Budapestről, hogy Magyarország Kormánya és a Megyei Kormányhivatal figyelemmel kíséri városunk sorsát. Egyet felejtenek el. A levél nem hozzájuk íródott. A címzett Orbán Viktor volt. A választ Esztergom tőle várja, mint miniszterelnöktől, mint a 2/3-os kormánypárt elnökétől, mint Esztergom díszpolgárától.

Most jön a király a képbe. Ami nekünk nem sikerült majd’ egy év alatt, talán az ő kvalitásaival menni fog. Kérjük a tongai királyt, hogy vesse latba rendkívüli diplomáciai képességeit és intézze el nekünk, hogy ha kitüntetést nem is, legalább válasz kapjunk végre kérdéseinkre, kéréseinkre.

Hock Anikó