Bejönnék a munkapadomhoz nagy tisztelettel (dr. Csomor Sándor: Esztergom törvényes jegyzője)

Bejönnék a munkapadomhoz nagy tisztelettel (dr. Csomor Sándor: Esztergom törvényes jegyzője)

2007. 09. 20. 6:03

Tisztelt Esztergomi Polgárok, Tisztelt Polgármester Úr!

Tegnap megkaptam a Megyei Bíróság végzését miszerint az első fokon eljáró Tatabányai Munkaügyi Bíróság ítéletét helyben hagyta. E szerint jogerősen megszüntette az eljárást az "esküs perben", mivel a visszahelyezésemről döntő jogerős ítéletben ez már elbírálásra került.

Őszíntén remélem, hogy a Polgármester úr, ugyanolyan széles fórumon kér tőlem bocsánatot, amilyen széles körben alázott meg igaztalanul és hogy betartja nyílvánosan tett ígéretét , tehát tiszteletben tartja végre a Bíróság ítéletét.

Nagy tisztelettel:

dr. Csomor Sándor jegyző

2009. 11. 07. 11:48

Semmi új?

2009. 06. 12. 17:44

Nem gondolom, hogy bármiféle betegségről lenne szó ha az elmúlt 10 év jegyzőváltásait követjük Esztergomban. Egyszerűen a levegőben van valami. Valami ragályos és ami csak akkor kezd el károkat okozni amikor már az éppen aktuális jegyző nem szemlesütve kérdések nélkül írja alá a "fentről" érkező iratokat.

2009. 05. 18. 23:38

Mi lehet a helyzet ebben a témában? nagy a csend...

2008. 07. 18. 16:17

Mit kérdeztél és mikor csabi?

Mert visszanéztem május 20-ig és én nem találtam a neved alatt kérdést.

2008. 07. 18. 15:57

Mi lenne, ha a korábban feltett kérdéseinkre kapnánk végre választ? Vagy kínos kérdést csak olyanok tesznek fel, akik válaszra se méltók? Hogy van ez Csomor Úr?

2008. 07. 18. 8:53

Sehol senki vagy csak türelmetlen lennék?

2008. 07. 18. 8:48

Tiszteletem. Na mi a helyzet jegyző fronton? Három van még, vagy csak már kettő esetleg egy netán egyse?

2008. 07. 09. 6:23

Manapság kerülöm a médiákat , de a Hír Tv-vel kivételt teszek, ha megkeresne (?!), persze én nem készítettem magnófelvételt M. Tamással megesett beszélgetéseinkről, de fogadjunk , hogy egy-két izgalmas sztorit tudnék mesélni.......

2008. 07. 08. 23:38

webmaster@hirtv.hu www.hirtv.hu

2008-07-08 21:21 Törvénytelenül rúgta ki a jegyzőt a szocialista polgármester

"Törvénytelenül rúgta ki a lőrinci jegyzőt a város szocialista polgármestere - ezt állapította meg a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal. Hegedűs András szerint túl sokat tudott az MSZP-s városvezető ügyeiről, ezért szüntették meg a jogviszonyát. Víg Zoltán polgármester viselt dolgaival kapcsolatban újabb hangfelvételek kerültek elő,

Egy hónapja indoklás nélkül szüntette meg Lőrinci szocialista polgármestere a jegyző közszolgálati jogviszonyát. Hegedűs Andrásnak - elmondása szerint - azt volt a bűne, hogy nem hajtotta végre a Heves megyei kisváros első emberének azon utasításait, amely mögött törvénytelenséget és korrupciót sejtett. Nem támogatta azt a kötvénykibocsátást sem, amire a polgármester vállalt 1.4 milliárd forint értékben garanciát az önkormányzat nevében. Arról pedig hangfelvétel is készült, hogy a jegyző - a polgármester kifejezett kérése ellenére - sem volt hajlandó "ürügyet kreálni" a helyi zeneiskola-igazgató eltávolításához.

Hegedűs András szerint folyamatosan egy szűk vállalkozói kör nyerte meg a közbeszerzési kiírásokat. Sőt a jegyző azt mondja, mindig a piaci árnál drágábban szerződtek, megkárosítva ezzel a lőrinci polgárokat. A beruházásokról szerinte a szocialista polgármester családja dönt.

Információink szerint a lőrinci városházán kapott munkát Érsek Zsolt, a térség szocialista országgyűlési képviselőjének élettársa is. Ő vezeti az igazgatási irodát. Jánosi László, helyi fideszes képviselő szerint nincs meg hozzá a képesítése, ugyanis csak egy tanári diplomája van.

A fideszes önkormányzati képviselő a korrupciógyanús közbeszerzések miatt az ügyészségen tett feljelentést, ahol hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt nyomoznak.

A megyei közigazgatási hivatal egyébként megállapította, hogy a jegyző elbocsátása törvénytelen volt - ezért elmarasztalták a szocialista városvezetést.

"Meg is kaptam a törvényességi főosztály állásfoglalását, mely szerint valóban nem voltak meg az ülésnek a megfelelő összehívási indokai. Ezért törvénytelennek minősíti a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal ezt ülést és mindhárom határozatot kéri az önkormányzattól, hogy semmisítse meg." - mondta el a hírTV-nek Jánosi László.

Kérdéseinkkel megkerestük Víg Zoltán polgármester urat is - ő azonban sürgős teendőire hivatkozva még telefonon sem kívánt nyilatkozni. "

Van benne néhény érdekes mondat !

2008. 06. 20. 12:29

Idézek egy LB határozatot. Hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik a visszahelyezési határozat elmulasztása. Kérelemre indul az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás miatti eljárás. Fellebbezés nincs. Végrehajtandó. Bírságolandó. Stb. MT nem tud időt húzni.

"Ha a munkáltató a visszahelyezésre kötelező jogerős ítéletet hónapokig nem hajtotta végre, később nem a munkakörében foglalkoztatta a munkavállalót s két hónap elteltével a munkakörét megszüntette, eljárása a törvénybe ütközött (Mt. 4-5. §).

A felperes az alperesi iskolában, mint biológia-földrajz szakos általános iskolai tanár közalkalmazotti jogviszonyban állt. A munkáltató a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1993. május 27-én 1993. szeptember 27-ei hatállyal felmentéssel megszüntette, majd a lefolytatott fegyelmi eljárás alapján őt 1993. június 17-én elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.

A felperes által benyújtott kereseti kérelem folytán a munkaügyi bíróság - amely a megyei bíróság ítéletével 1996. október 8-án emelkedett jogerőre - az alperes felmentő intézkedését és a fegyelmi határozatát hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy a felperest eredeti munkakörében tovább foglalkoztassa.

A jogerős ítéletben foglaltakat az alperes munkáltató nem hajtotta végre, ezért az önkormányzat képviselő-testülete az 1997. január 27-én meghozott határozatával felhívta az általános iskola igazgatóját arra, hogy a felperes ügyében hozott jogerős bírói ítéletet hajtsa végre.

A felperes az alperesnél ténylegesen 1997. január 28-ától március 31-éig végzett munkát, munkáltatója az 1997. április 1-jén kelt határozatával a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel 1997, augusztus 31-ei hatállyal megszüntette, és egyúttal kéthavi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést állapított meg a számára. Ezt megelőzően a felperest nem az eredeti munkakörében foglalkoztatta, hanem február 21-éig tanulószobai csoportvezetői teendőket végzett, majd hetente öt óra szaktanítást és 17 óra tanulószobai tevékenységet látott el.

A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 1997. április 1-jén jogellenesen szüntette meg és kötelezte az alperest, hogy a felperest biológia-földrajz szakos általános iskolai tanárként foglalkoztassa, továbbá fizessen meg a részére meghatározott összeget.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a korábbi jogerős ítélet végre nem hajtása, a képviselő-testületi határozatok tartalma, és az alperesi dolgozói létszám alakulása bizonyítják, hogy a felmentés célja az volt, hogy a felperest a munkáltató a jogerős ítélet ellenére se helyezze vissza eredeti munkakörébe. Ez a munkáltatói magatartás megvalósítja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ezért a bíróság a felmentést hatálytalanította és kötelezte az alperest arra, hogy a felperest eredeti, biológia-földrajz szakos tanári munkakörben foglalkoztassa. Ennek megfelelően rendelkezett a felperes elmaradt illetménye, az egyéb járandósága és a felmerült kára megfizetéséről.

A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett részében helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes a képviselő-testületi határozatban előírt létszámcsökkentési kötelezettségére hivatkozva állította, hogy miután ez a létszámcsökkentés a felperes munkakörét is érintette, a felmentő intézkedése jogszerű volt. Állította, hogy nincs arra peradat, hogy a munkáltató a felperessel szemben a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző magatartást tanúsított volna. Végül utalt arra, hogy a közoktatási törvény 1997. február 1. napjától hatályba lépő módosítására tekintettel kialakított új órabeosztás miatt a felperes az eredeti munkakörét csak a többi munkatárs sérelme mellett láthatta volna el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján alakították ki a döntésük alapjául szolgáló ítéleti tényállást. A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, erre csupán a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése, avagy iratellenesség megállapítása esetén van mód. Jelen esetben a peradatok ilyen következtetésre nem adnak alapot. Helytállóan értékelték az eljárt bíróságok az alperesnek a jelen pert megelőző és e perbeli magatartását is akként, hogy az a felperessel szemben a hátrányos megkülönböztetés, illetőleg a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmába ütközött. Az a körülmény, hogy a jogerős ítéleteket az alperes hónapokig nem hajtotta végre, a képviselő-testületi határozatot követően sem az eredeti munkakörébe helyezte vissza, és két hónap elteltével a felperes munkakörét szüntette meg felmentéssel, okszerűen enged arra következtetni, hogy az alperes a jogerős ítélet ellenére nem kívánta a felperest tovább foglalkoztatni.

A felperes eredeti munkakörbe visszahelyezését elrendelő másodfokú ítélet 1996. október 8. napján jogerőre emelkedett, s bár a felperes megkísérelte, hogy a munkát felvegye, erre a képviselő-testületi közbenjárásra is csupán 1997. január 28-ától nyílt lehetősége, mint tanulószobai csoportvezető. Alaptalan az alperes felülvizsgálati kérelmének a közoktatási törvény 1997. február 1. napjától hatályba lépő módosítására hivatkozása, az új órabeosztásra való utalása, ugyanis a felperest nem 1997 februárjától kellett volna foglalkoztatnia, hanem már 1996 októberétől. Egy később hatályba lépett törvénymódosítás az alperes korábbi kötelezettségének elmulasztását nem mentheti.

A kifejtettekre tekintettel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Mfv. II. 10. 729/1998/2. sz.)"

2008. 06. 17. 22:20

Tényleg igaz, hogy iszik ? Jegyző 05.21-i hozzászólásával kapcsolatosan: nem lesz Btk., mert 249/A. § (2) értelmében Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz . Így legrosszabb esetben addig eleget tesz és ezt is megúszta!

2008. 06. 16. 11:33

Igen. De nyugalom. AZ RTL-en megnéztem a MT-beszélgetést. MT szét van esve. A szekrényben is ellenséget keres. Iszik, teljesen püffedt. Annyi poént hozott fel Önmaga ellen, hogy kitelik belőle egy évnyi anyag. Ha ezek miatt feljelentik, hát neméri meg a székében a jövő évet. Nyugalom. Türelem.

2008. 06. 16. 6:58

Olvastam a Meggyes Hírlap (Hídlap) szombati számát, ahol ismét sikerült velem foglalkozni bő-lére eresztve és természetesen az "objektív " tájékoztatás jegyében engem ismételten nem kérdeztek meg. Természetesen reagálni fogok és természetesen azt nem fogják leközölni , mint a múltkor.

T. Főszerkesztő Úr! "Le tetszett verni a lécet!" de ez bizonyára Önt nem zavarja mert úgysem szabad akaratából cselekszik .

A Tények és Igazam birtokában inkább nevetségesnek tartom dr. M. György és "magasan kvalifikált " dr. Viszló László alperesi jogi képviselő erőlködését a majdnem hetilap hasábjain.

M. Tamás eddig úgy tett mintha nem is léteznék. A személyemmel történő beható negatív foglalatoskodás azt mutatja, hogy végre "elért az agyukig", hogy egyszer csak visszajövök.... és csak Ők tudják mitől félnek, de majd én is rá fogok jönni , ha belenézek az iratokba.

Megfontolom mit fogok tenni.

Addig is a magasan kvalifikált kartársak figyelmét felhívnám a Büntető törvénykönyv alig használt rendelkezésére és óvnám őket attól, hogy kimerítsék eme tényállást " Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás 268. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

P.S.: Nem válaszoltam néhány kérdésre , bár ígértem, nyilvánvaló összefüggést látok heccelésem és a fent említett cikk között, úgyhogy még ezt is megfontolom.

2008. 06. 15. 14:45

Muszáj megszólalnom,mert ekkora seggnyalásra ritkán van példa,amit aGulya elvtárs csinált a Hídlapban.Igen ,ELVTÁRS,mert ez abban az időben volt szokás.De hát érvényesül a régi közmondás:AMÍG LÓSZAR VAN VERÉB IS VAN.!Az egész cikk mottója ,hogy van rajta sapka vagy nincs rajta sapka!!Mert ha nem tett esküt a Csomor Úr,abban szerintem nagy felelőssége van a polginak.Ezek szerint egy törvénytelenül hivatalában ülő emberrel dolgozott együtt hónapokig??!!Elnézte neki,míg nem köpött bele a levesbe?Nem hiszem el ,hogy nem tudott róla.Neki így is jó volt.De amint büdös lett a lába a Csomor úrnak,rögtön kihasználta./bocsánat,Csomor Úr de tudja-fejtől büdösödik a láb,főleg ha sz....ba lépünk/ A mostani jegyző írására nem reagálok,mert Tőle nem is lehet mást várni.Lehet hogy hülye vagyok,de csak egy mondatára reagálok:-A biroságok határozatait tiszteletben kell tartani-.Ez az Marosi Úr.Főleg ha jogerősek.!!! Hogy ne legyenek belőlük ÚRI CSIBÉSZEK.!

2008. 06. 11. 13:24

Át kell alakítani a topic címét jelen időre!

2008. 05. 22. 7:35

2008. 05. 21. 7:59

Jegyző Úr! Valahogy: így képzeljük! Köszönjük!

2008. 05. 21. 5:59

Tisztelt M. Tamás!

Nincs alku! Nem fogok Önnel megegyezni ezt ezúton és végérvényesen jelentem ki. Nem vagyok híve az ilyen magatartásformáknak, hogy miközben ország-világ előtt pocskondiáz engem , lejárat a közvélemény és különös tekintettel Esztergom polgárai előtt, ugyanakkor jogi képviselőmet többedszer keresteti meg, hogy anyagilag egyezzünk meg és szüntessem meg a jogvitákat, tehát távozzak el jegyzői jogviszonyomból.

Több okból nem tehetem ezt:
- ön nem hajlandó erkölcsi elégtételre, pedig mindketten tudjuk , hogy igaztalanul vádolt meg és hozatott koncepciós döntést a Képviselő-testülettel,
- Esztergom városában aggasztó méreteket öltött a demokrácia-deficit, a törvényesség kritikán aluli, tehát egyre nagyobb szükség van rám,
- kifejezetten kíváncsi vagyok rá, hogy mi az oka annak , hogy Ön ennyire retteg engem beengedni a hivatalba, milyen kötelmi jogviszonyokba keveredett az önkormányzat , ami ennyire titkolni való,
- konkrétan ebben a mélygarázs ügyben kárenyhítési kötelességem van mai ismereteim és a pillanatnyi élő Kt. határozatok alapján,
- Ön nem tud nekem annyi pénzt fizetni , amivel kárpótolni tud azért amennyi kárt okozott/tak a szakmai karrieremben , egészségemben és családi életemben.

Mellesleg nem kellene a nyilvánosságon keresztül visszaüzennem, ha eleget tenne törvényi kötelességének és szóba állna velem.

Összegezve. Tisztelt M. Tamás, kérem ne költse az Önkormányzat pénzét méregdrága "kijáró" ügyvédekre , szerintem majd megbeszéljük közös dolgainkat , ha visszaértem munkapadomhoz, attól tartok , hogy lesz miről beszélnünk....

Tekintve, hogy nem szándékozom megnyilvánulni a továbbiakban csak ha már helyemen ülök, preventív jelleggel küldeném el a következő pár hónapunkra vonatkoztatható - bár remélem nem így lesz - hatályos jogszabályhelyeket.

Vht. Rendbírság 45/A. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti. (2) Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségeinek teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. A bíróság az indítvány tárgyában haladéktalanul végzést hoz, amelyet bírság kiszabása esetén a végrehajtónak és a megbírságoltnak, az indítvány elutasítása esetén a végrehajtónak kézbesít. (3) Ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet bírságolása indokolt, a rendbírságot a jogi személlyel vagy szervezettel szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni. (4) A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és a megbírságolt a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg igazolta, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot kiszabó végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti, kivéve, ha a mulasztással okozott sérelem a kötelezettség utólagos teljesítésével nem orvosolható. (5) A bíróságnak a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló értesítése végrehajtható okirat, amelyet a rendbírságot kiszabó bíróság a végrehajtónak küld meg. Ha az adós a megbírságolt, és a rendbírság kiszabására az eljárás befejezését megelőzően került sor, a rendbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja. (6) A rendbírság behajtása esetén a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét a megbírságolt viseli. A behajtott rendbírság összegét a végrehajtó a bírósági gazdasági hivatal számlájára fizeti be. (7) Ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt.

.

Btk.

A bírósági végrehajtás akadályozása 249/A. § (1) Aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének - ide nem értve a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettséget - továbbra sem tesz eleget, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz

Fenti jogszabályhelyekre azért vagyok kénytelen felhívni figyelmét mert úgy tűnik Önnek a környezetében lévő súgók csak azt merik mondani , amit hallani szeretne....

Tisztelettel dr. Csomor Sándor jegyző

2008. 05. 20. 20:15

Álláspontok minőségében van eltérés:
- ha túlhitelezik a város, elmegy,
- ha sorozatosan van törvényességi hiba, és azt a bíróság jogerősen megállapítja, s előbb-utóbb vagy kijavítják, vagy idejétmúlja, elmegy
- ha nincs törvényes jegyző,de van törvényes aljegyző, elmegy
- ha okszerrűtlenül gazdálkodik a város, mert kötelező feladati rovására önként vállalt feladatokra fordítja gazdasági teljesítőképességét, elmegy
- ha
-ha
-ha= hahaha! Cifrázva: bruhahahaha!