Két út létezik: az egyik rossz, a másik még rosszabb
2011. ápr. 13.

<p>Reorganizáció, vagy vagyonfelosztás? Politikai retorika szintjén hónapon óta hallgatjuk ezeket a szavakat. Úgy néz ki, hogy mind a Fidesz frakció, mind Tétényi Éva az első fontosságát hangsúlyozza, és a második elkerülését kívánja elérni. Járjuk körbe, hogy mit is jelent valójában ez a két opció Esztergom jövője szempontjából.</p>

A november óta folyó adósságrendezési eljárásnak két lehetséges végkifejlete van: vagy egyezséget köt a város az összes hitelezővel a követelések átütemezésére, vagy vagyonfelosztás keretében a bíróság elégíti ki a hitelezőket. Arról, hogy melyik kifejlet lenne előnyösebb Esztergomnak hónapok óta komoly szakmai vitának kellene folynia a politikai sárdobálás helyett. Komoly szakmai vitát a Szeretgom eszközeivel nem tudunk prezentálni sajnos, mindenesetre a birtokunkba jutott reorganizációs előterjesztés segítségével megpróbáljuk megvilágítani, hogy a két lehetséges jövőkép milyen terhet jelentene városunk jövőjére nézve.

A reorganizációs előterjesztés tervezete innen tölthető le. Mellékletek: 1 2 3.

Sarokszámok azoknak, akik nem akarnak sokat olvasni:

  • Forgalomképes vagyon könyv szerinti értéken: 9,5 milliárd forint
  • Hitelezői tartozások: 24,9 milliárd forint.


Reorganizáció (egyezség)

A reorganizáció azt jelenti, hogy a város megpróbálja visszafizetni a hitelezőknek mind a 24,9 milliárd forintnyi tartozást. Ennek érdekében drasztikus átszervezéseket hajt végre a város működése szempontjából. A kidolgozott reorganizáció több ilyet is megjelöl:

  • 600 millió forintot félretesz a hitelezői igényekre a 2011-es helyi adóbevételekből.
  • az állami normatíván felül maximum 5% támogatást nyújt az intézményeinek (óvódáknak 15%, iskoláknak 30%), de csak az esztergomi lakosok után
  • legfeljebb a helyi adóbevétel 10%-át fordítja az önként vállalt feladatok finanszírozására
  • civil szervezeteket, a helyi sportot és más szervezeteket összesen legfeljebb a helyi adóbevétel 1%-val támogat
  • az önkormányzati tulajdonban lévő cégeknek pénzügyi támogatást semmilyen formában nem nyújt
  • külön reorganizációs tervet készít a kórház fenntartására
  • 2011-2012. évi költségvetésben összesen legalább 2,1 milliárd forint tartalékot képez a hitelezők számára
  • az intézmények vezetői a 2011-es költségvetésükben nem léphetik túl a válságköltségvetésben megadott számokat (!)
  • 15%-os létszámleépítés minden önkormányzati intézményben
  • a polgármesteri hivatalból 50 fő elbocsátása
  • az önkormányzat 2011. júliusával megszünteti a Balassa Bálint Múzeumot, a Kőrösy Kollégiumot és a Montágh iskolát, valamint 2012-vel a zeneiskolát
  • összevonásra kerülnek az óvodák

Ez tehát az, amit a város a hitelezők közel 25 milliárdos adósságának kifizetéséig vállal. Ha évente 1 milliárdot fordítunk hitelezői törlesztésre, akkor ez a történet akár 25 évig is elhúzódhat. Ennek felgyorsítására a reorganizációban értékesíteni lehet a város vagyonát is. A 2-es számú melléklet oldalakon keresztül sorolja a város eladható vagyontárgyait. Szemezgessünk ezekből:

  • eladható lenne például a Meggyes Tamás, Knapp János Pál és Németh József házát "védő" megfigyelőrendszer, melynek értéke ha jól látjuk darabonként 3,3 millió forint - bár a listában vagy 30-szor szerepelnek, tehát az is lehet, hogy 100 milliós nagyságrendű "vagyon" válik így értékesíthetővé. Ki hiszi ezt el?
  • eladható a GYILOKJÁRÓ FELÚJÍTÁSI MUNKÁI nevű vagyontárgy, potom áron 1,7 millió forinton nyilvántartott értékén bizonyára keresett vagyoncikk lenne
  • a Görzenál esőbeálló minössze 800 ezer forint értékű vagyontárgy. Alkalmi vétel?
  • a Kanonoksor (szent istván tér 4.) épülete érdekes módon alig több, mint 8 millió forintos értéken szerepel a vagyonleltárban. Ezt komolyan így ebben a formában a képviselők elé lehet vinni?
  • hasonló épület, a Balassa iskola épülete 1 597 000 forintos értéken (!)
  • ugyanakkor nagyon örülünk neki, hogy vannak szántóink 40 millióért, rétünk és erdőnk száz milliós nagyságrendben. Csak tudnánk kitől sikerült ilyen jó áron megvásárolnia a városnak ezeket, bizonyára közelebb lennénk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy "Tamás, hol a pénz?"
  • az élményfürdő gázmotor épülete 84 millió forintos értéken van a leltárban. ennyit költöttek volna rá? Ki mondta nekik, hogy annyi egy ingatlan értéke amennyit ráköltenek?
  • szerencsétlen Széchenyi étterem konyhai berendezése is városi vagyontárgy. Hogyan lehetséges ez?
  • a Széchenyi téri díszkivilágítás is valahogy eladható vagyontárgy lett. Az a pár milliós ár igazán megéri, nem?
  • Sugár úti lakóépület 300 ezerért? Kossuth Lajos utcai 570-ért? És még erre nyilatkozta azt Steindl, hogy áron alul fogják megvenni ezeket az ingatlanokat? Balázska, ha én most adok 600 ezret is azért a Kossuth Lajos utcaiért, már többet kaptok érte mint amennyin nyilván van tartva!


Vagyonfelosztás

A vagyonfelosztás lényege nagyjából az lenne, hogy a 2-es mellékletben szereplő vagyontárgyakat megpróbálják értékesíteni. Amennyi pénz ebből bejön, azt szétosztják a hitelezők között. Ha marad eladatlan vagyontárgy, azt is elosztják a hitelezők között. A végén az önkormányzatnak nem lesz se forgalomképes vagyona, se hitele. A hitelezők nagy valószinűséggel buknak sok-sok milliárd forintot. A város viszont már akár másnap elkezdheti újra finanszírozni a Balassa Múzeumot, a Montágh iskolát és a zeneiskolát is. Nem kell megszünteti intézményeket (csak ha nincs rájuk szüksége), nem kell létszámleépítés (csak ha tényleg indokolja a munka átszervezése), nem kell 2 milliárdos tartalékot képezni 2012-ben, lehet támogatni a civil szervezeteket, lehet támogatni az iskolákat, a kórházat. A helyi adóbevétel a városnál marad: nincsenek többé hitelek. Lehet újra építkezni a bejövő iparűzési, gépjármű és idegenforgalmi adókból, az ingatlanok utáni adókból, stb.



Melyik lenne a jobb?

Sajnos felelősséggel egyelőre nem mondható ki, hogy akár a vagyonfelosztás, akár a reorganizáció lenne-e jobb a városnak: nagy kérdés, hogy a vagyonleltárban olvasható 9,5 milliárdos összeg mennyire fedi a valóságot. Tisztán látható, hogy a vagyonleltár hamis adatokat tartalmaz, vannak tételek amik 20-szor szerepelnek benne, százmilliós értékű épületek vannak százezres értéken nyilvántartva. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat kötelességszegő magatartása az, hogy ez a leltár nem volt naprakészen tartva. Ezzel a vagyoni nyilvántartással nem lehet belemenni sem a reorganizációba, sem a vagyonfelosztásba felelős módon. Óriási hiba, hogy november óta nem történt meg ennek a vagyonleltárnak az aktualizálása, összevetése a földhivatali nyilvántartásokkal.

Ha a vagyonleltár friss lenne, akkor viszont egy nagyon egyszerű módszerrel meg lehetne határozni, hogy mi a jobb a városnak. Csak össze kell hasonlítani a tartozás összegét a vagyon jelenértékével. Ha a tartozás több: jöhet a felosztás.