<p>Ez volt a címe a Hídlap 2008. október 4-i számában megjelent cikknek, amely Esztergom város - fideszes - álláspontját képviselte a megyerendszerrel kapcsolatban.</p>
Többször és több helyen is utaltunk már arra, hogy Esztergom mintegy kisérleti laboratóriumként szerepelt a Fidesz terveiben. Itt próbálták ki - több kevesebb sikerrel - a sajtó feletti rendelkezés teljes átvételét, az ellenzék maximális elhallgattatását, sőt hagyományai voltak a többségi mandátumszámmal történő teljes visszaéléseknek. Ezen felül ipari méretekben működött a narancssárga pénzszivattyú is.
Ezek után nem meglepő, hogy a megyerendszert felváltani hivatott vármegye elnevezés az esztergomi ötletelgetés után feltünt a megszavazandó Alkotmányban Alaptörvényben is.
Ahogy az Alapvetés F. cikk (2) kimondja majd: "Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik . A városokban kerületek alakíthatók."
2008. szeptemberében Meggyes és az általa irányított testület nyíltan szembement a szintén fideszes Völner Pál - kinek neve feltűnik az esztergomi feketelistán is, ma államtitkár az Orbán kormányban - által vezetett megyei önkormányzattal.
Sőtmitöbb a ma is érvényben lévő Alkotmányban rögzített megyerendszer létjogosultságát is megkérdőjelezte az akkor elfogadott nyilatkozatuk.
(...) Esztergom képviselő-testülete a 2008. szeptember 25-i ülésén a megye és Esztergom kapcsolatáról elfogadott állásfoglalása szerint Szent István városa nem kívánja megünnepelni a csonka megyéket hangsúlyozottan ideiglenesen egy közigazgatási egységgé szervező 1923. évi XXXV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját. Az esztergomiak döntése alapján Esztergom önkormányzata nem képviseltette magát a szeptember 27-i megyenapon.
Ahogy a Hídlap fogalmaz: Meggyes nem kertelt: „a jelenlegiösszevont megyének mi ma inkább csak
a hátrányait tapasztaljuk, számunkra egy szomorú emléket elevenít meg, így nincs okunk az ünneplésre”.
Meggyes természetesen már 2008-ban tudta a megoldást:
A képviselők elé vitt előterjesztés végén fejti ki Meggyes Tamás Esztergom vármegye Magyarországon maradt részére vonatkozó „autonómia-javaslatát”. „Teremtsünk meg egy„Városmegyét”! Eszerint a volt Esztergom vármegye magyarországi megmaradt területe képezzen egyfajta „autonóm területet” a mesterségesen létrehozott Komárom-Esztergom megye közigazgatási egységen belül.”
A kisérleti várost, Esztergomot teljes mértékben hidegen hagyta az ötletelgetés. A laboratóriumi körülmények közt letesztelt "vármegyei gondolat" azonban átemelésre került az új Alaptörvény szövegébe is. Valószínűleg az ország lakossága az esztergomiakhoz hasonlatos módon magasról fog tenni erre a látszatváltoztatásra. A kisérlet sikerült.