Törzsvagyont adott zálogba Meggyes idején Esztergom
2011. febr. 1.

<div>
<p><span>A 3 hónapos számvevőszéki vizsgálat</span><span> átfogóan vizsgálta az esztergomi önkormányzat elmúlt 3 évben végzett munkáját.  A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a 2010. november 25-én, törvényi kötelezettségének eleget tévő polgármester által elindított adósságrendezési eljárás szükségszerű és elkerülhetetlen volt. </span></p>
</div>

Esztergom város gazdasági helyzete elérte a kritikus határt, jelenleg több mint 600 ezer forint az egy főre jutó adósságállomány. Ahhoz, hogy ezen a terhen csökkenteni lehessen, szigorú és következetes, csak a kötelező feladatokra koncentráló válságköltségvetésre van szükség.  Az ÁSZ vizsgálat során fény derült az előző önkormányzat felelőtlen és jogszabályellenes gazdálkodására.

A polgármester a parlament közelében megrendezett sajtótájékoztatóan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - egyelőre még nem nyilvános vizsgálatára hivatkozva kijelentette: az előző, Meggyes Tamás fideszes polgármester által vezetett önkormányzat összesen mintegy 20 milliárd forintnyi svájci frank alapú hitelt vett fel, és akkora az eladósodottság, hogy nem biztosított a város működőképessége. Mint kifejtette: 2007 októberében az önkormányzat kötvényeket bocsátott ki, ennek céljaként többek között azt jelölték meg, hogy "az adósságrendezési eljárás elkerülése érdekében", majd ezt még ugyanazon év decemberében újra megtették. Az ÁSZ dokumentumából kiderül, hogy 2010-ben több mint 6 milliárd forintot külső forrásból kellett volna bevonni az önkormányzat költségvetésének egyensúlyban tartásához. Esztergom minden egyes lakosára 600 ezer forintnyi adósság jut a korábbi felelőtlen gazdaságpolitika miatt - tette hozzá Tétényi Éva.

Ráadásul a legutóbbi kötvénykibocsátást fedező jelzálogot olyan, korlátozottan forgalomképes ingatlanokra jegyezték be, amelyekre nem lehetett volna ezt ráterhelni; ezek között van balatoni gyermektábor, kórházi épület, általános iskola, sőt egy műemlék is: az a Sándor-palota, amelyet az előző vezetőség az Alkotmánybíróság épületének szánt.

Az állami felügyelet által elkészített jelentés részletesen kitér például arra, hogy a Meggyes Tamás vezette önkormányzat által létrehozott, a sajtóban az elmúlt években legtöbbet emlegetett Szent Miklós alapban összegyűlt összeget olyan rövidlejáratú hitelekkel terhelték az előző években, melyet nem enged meg a jogszabály.  Emellett az Önkormányzati törvénybe ütközik az is, hogy a legutolsó kötvénykibocsátáskor az önkormányzat törzsvagyonát képező, korlátozottan forgalomképes ingatlanokra is jelzálog került – állapítja meg az Állami Számvevőszék jelentése.

A belső ellenőrzés hibáival működő hivatal mára szinte teljesen lebénult. Esztergom került veszélybe. A testület többsége által elfogadott válságköltségvetés miatt gyermekeink jövője sincs biztonságban, pedig a térség országgyűlési képviselője még az „Esztergom a gyermekek városa” szlogennel kampányolt. Ezzel szemben a Meggyes Tamás vezényelte frakció által elfogadott 2011-es költségvetés nem szán pénzt a játszóterek és zöldfelületek karbantartására, gondozására, és nem biztosít elég forrást a gyermekek étkeztetésére sem, amely ebből fakadóan már a jövő héten leállhat. A város közművelődési intézményeinek költségvetését felére csökkentették.

Kérdés, hogy a Meggyes-csoport „minden bajt az új polgármester hibájának felrovó” technikája mellett marad-e elég ideje az olyan, szintén aggályos esetekre, mint például a törvénybe ütköző szemétdíj rendelet módosítása, az országban egyedülállóan alacsony nyereséget termelő városi parkoló cég rendbetétele, a kötelező 10 óra testnevelésóra eltörlése, a helyi piac vagy a közvilágítás év végéig való biztosításának ügye.