<p>Új időszámítás kezdődött a régiókban, hiszen 2007-től a korábbi évekhez képest a többszörösére nőtt a beruházásokra fordítható uniós támogatás - egyebek között ezt hangoztatta Molnár Csaba, a Nyugat-dunántúli és Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke az elmúlt napokban, Székesfehérvárott. Az idén elfogadott, a régiós szintű fejlesztéseket kijelölő kétéves akcióprogramokból kiolvasható, hogy a vidék gazdaságilag legfejlettebb - Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéket magába foglaló - régiói milyen irányba kívánnak továbbindulni.</p>
Azt azonban nem egyszerű feladat feltérképezni, hány szinten jelentkeznek az uniós támogatások ebben a két régióban. Nehéz is lenne összehasonlítani például az M7-es autópálya Nagykanizsa-Balatonkeresztúr közötti szakaszának 45 milliárdos beruházását a balatonfüredi történelmi belváros 1,7 milliárdos rekonstrukciójával, vagy éppen egy dorogi temetkezési vállalkozás kétmillió forintos eszközbeszerzési támogatásával. Pedig mindhárom projekt uniós forrásból valósul meg - írja a Népszabadság.
A legnagyobb támogatást a régiók által javasolt, de a kormány által jóváhagyott, úgynevezett kiemelt projektek kaphatják. Ezenkívül országos és régiós szinten is lehet próbálkozni ágazati, valamint a regionális operatív programok keretében kiírt pályázatokkal. Így aztán nem könnyű összesíteni, hogy egy-egy régió végül is mekkora uniós forráshoz jut. A két régió elnöke is csupán anynyit tudott elmondani, hogy ebben az évben a különböző szinteken eddig a Nyugat-Dunántúlon 170 milliárd, a Közép-Dunántúlon pedig 108 milliárd uniós forrás odaítéléséről döntöttek. A két régióból benyújtott, úgynevezett kiemelt projekttervek közül a kormány eddig öszszesen 86-ot fogadott el. A Nyugat-Dunántúlon további tizenegy, a Közép-Dunántúlon pedig tíz beruházás tervét továbbfejlesztésre visszaküldték, de a régiós tanácsok elnökei szerint mind a 21 projektnek esélye van arra, hogy még az ősszel a kormány áldását adja rájuk. A kiemelt beruházások többsége mindkét régióban közútfejlesztés, de nyugaton például ezek közé tartozik a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal 36 milliárd forintos rekonstrukciója is.
Szembetűnő, hogy amíg a Nyugat-Dunántúlon az észak-déli irányú közlekedési folyosók - a 84-es, 86-os, 74-es és 76-os főutak - felújítása a legsürgetőbb feladat, addig a Közép-Dunántúlon a kelet-nyugati irányú 8-as főút fejlesztése a legfontosabb projekt. Két éven belül számos olyan település lélegezhet fel, ahol jelenleg már-már elviselhetetlen autó- és kamionforgalom nehezíti az emberek életét.
Molnár Csaba elmondta, hogy a Nyugat-Dunántúlon kulcsfontosságú a turizmusfejlesztés. Nem véletlen, hogy a regionális operatív programjukban a legnagyobb keretet - 35 milliárd forintot - éppen az idegenforgalmi projektek támogatására különítették el. Jelentős felújítások kezdődnek a fertődi, a keszthelyi és a körmendi kastélyokban, Pannonhalmán, valamint a legfontosabb fürdővárosokban, Hévízen, Zalakaroson és Bükön.
Közép-Dunántúlon két turisztikai projekt került be a kiemelt fejlesztések közé: az esztergomi Prímás pince rekonstrukciója, valamint a balatonfüredi történelmi belváros megújítása. Ez utóbbit a kormány szívesen emlegeti annak példájaként, hogy ellenzéki irányítású települések is jelentős uniós támogatáshoz juthatnak.
A kétéves, elfogadott akciótervekről Molnár Csaba és Pál Béla is megjegyezte: a regionális fejlesztési tanácsokban egyhangúlag döntöttek, ami azt jelenti, hogy helyi szinten a szemben álló politikai erők között valódi kompromisszumok születtek a legfontosabb fejlesztésekről.
forrás: uniospenz.hu