„Édes az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de aztán a szája kaviccsal lesz tele”

„Édes az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de aztán a szája kaviccsal lesz tele”

2010. 12. 20. 1:17

Meggyes Tamás szerint újabb hitelek felvétele jelenthet kiutat a város számára. Azok közül, akik így gondolják, kevesen vannak tisztában - Meggyes kivételével - a város rendkívül súlyos eladósodottságával. A Polgári Esztergomért Egyesület vádaskodások helyett elmélyülést és a város pénzügyi adatainak tanulmányozását javasolja Steind Balázsnak és kollégáinak.

Beszéljünk a tényekről!

Esztergom Város Önkormányzatának hat évvel ezelőtti, azaz 2004. december 31-i vagyonmérlege szerint az Önkormányzat saját tőkéje, azaz vagyona 30,6 milliárd forintot tett ki. A legutolsó rendelkezésre álló kimutatás szerint, 2009. december 31-én, a városi vagyonleltár 33,1 milliárd saját tőkét mutatott ki, ami hozzávetőleg 8,3%-os gyarapodást jelent, öt év leforgása alatt.

Mindeközben, a 2004. december 31-i vagyonmérleg által kimutatott összes kötelezettség (tartozás) 6,4 milliárd forint volt, ami viszont öt év múlva, 2009. végére közel háromszorosára, azaz 18,6 milliárd forinra emelkedett.

2004 végén az Önkormányzat tehát összesen 30,6 mínusz 6,4 milliárd, azaz 24,2 milliárd forint nettó vagyonnal rendelkezett. Ez a nettó vagyon viszont öt év múlva 33,1 mínusz 18,6 milliárdra, azaz 14,5 milliárd forintra csökkent.

Mit jelent mindez?

A 2004 és 2009 között eltelt öt esztendő alatt a város összes kötelezettsége, adóssága megháromszorozódott, miközben nettó vagyona az öt évvel korábbi érték 60%-ára olvadt. Kijelenthetjük, hogy Esztergom Önkormányzata 40 százalékos vagyonvesztést könyvelt el 2004 és 2009 között!

Ez ma Esztergom problémáinak az igazi gyökere. Ez az, amiről Meggyes Tamás nem akar őszintén beszélni, mert fél attól, hogy hogy az esztergomi polgárok tudatára ébrednek a 10 milliárdos nettó vagyonvesztés következményeinek. Fél attól, hogy széles körben nyilvánvalóvá válik a meztelen igazság, miszerint a húszmilliárd körüli kötelezettségállomány, az adósságteher és a kifizetetlen szállítói tartozások finanszírozása miatt nem egy rövid átmeneti időszak következik, hanem több évre lehetetlenedik el a város normális működése.
A jelenleg 20 milliárd körüli kötelezettségállományból - a 2010. év során kibocsátott 4,5 milliárdos kötvénnyel együtt - már 13,2 milliárdra rúg a kötvénytartozás. A több milliárdos kötvénykibocsátások törlesztése még el sem kezdődött - de már így is elviselhetetlenül magas az adósságszolgálat. 2009-ben még 1,3 milliárd ment el törlesztésre, 2010-ben (pontosabban csak 2010. szeptember 30-ig) már 2,9 milliárd. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint egy év leforgása alatt az adósságszolgálat több, mint megduplázódott. A város 2011-ben hozzávetőleg 8,2 milliárd működési bevétellel kalkulálhat. Könnyű belátni, hogy (esetleges „extra" bevételek esetén is) 8-10 milliárd bevételből kínkeserves módon lehet 3 milliárdos adósságszolgálatot kigazdálkodni. A város oktatási, egészségügyi és szociális intézményei közül többen most anyagi hiányokkal küszködnek, a városi cégek többsége pedig önkormányzati támogatásra szorul, veszteségesen gazdálkodik, némelyikük időről időre feltűnik az APEH feketelistáján.

A helyzet jobb megértéséhez fel kell tennünk a kérdést: mikor és hogyan kezdődött az adósság-vágta? Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, elmondhatjuk, hogy 2006-ban és 2007-ben még szolid ütemben növekedett az (egyébként akkor sem alacsony) önkormányzati adósság, 2008-ban viszont elszakadt az istráng. Ekkor ugyanis egy év leforgása alatt 54%-kal emelkedett a kötelezettségek összege. A lórúgásszerű eladósodást 2008-ban elsősorban a hatmilliárdos kötvénykibocsátás okozta. 2009-ben, a pénzügyi válsággal együtt beköszöntő hitelezési stop miatt nem került sor újabb kötvény-kibocsátásra, viszont a Városháza „kreatív" pénzügyi megoldásokra lelt. Egyrészt a kötvénykibocsátásból származó bevételből, amit eredetileg beruházási célokra irányoztak elő, 2009-ben már másfél milliárdot elvontak „likviditási célokra" (már ekkor látszódott, hogy baj van), azzal, hogy majd „visszapótolják". Másrész, ekkor indultak be a váltó-kibocsátások, a „beszállítói program" keretében történő faktorálások stb., melyek lényegüket tekintve kölcsönzési technikák, formálisan azonban nem a hitelek között kell kimutatni őket. A képviselőtestület 2009. július 7-i ülésére készült előterjesztésben, ami 550 milliós váltó kibocsátását volt hivatott indokolni, az alábbiakat olvashatjuk: „Esztergom Város Önkormányzata a likviditási problémák megelőzése éredekében a költségvetés folyamatos felülvizsgálata mellett, úgynevezett beszállítói program faktoring lehetőségét is felvetette. A pénzügyi konstrukció nagy előnye, hogy nem befolyásolja a megrendelő hitelállományát, valamint hogy az önkormányzat szállítói határidőben, a bevételek érkezésétől fügetlenül juthatnak pénzükhöz. Előzetes ajánlatok alapján 120 napos, 550 millió Ft. limit összegre nyilna lehetőség, amennyiben Esztergom Város Önkormányzata váltót bocsát ki az összeg fedezetére, a beérkező bevételek terhére." Magyarul: a váltó kibocsátását többek között azért tartották nagyon előnyösnek az előterjesztés készítői, mert az így létrejövő kötelezettséget nem a hitelek között kellett kimutatni. Ettől persze a kötelezettség az kötelezettség maradt, amit pl. az 550 milliós váltó esetében tizenegynéhány százalékos kamat terhelt. De lépjünk tovább. Az adósság-búgócsiga 2010-ben tovább pörgött: a város további 4,5 milliárdos kötvényt bocsátott ki. Mindeközben, a Szent Miklós Alap számlájáról - a közvélemény tájékoztatását mellőzve - több százmilliót áttettek más számlákra (ismét csak „ideiglenesen"), illetve ugyancsak több száz milliót elzálogosítottak működési célú hitelfelvétel fedezeteként. A Szent Miklós Alapot - az esztergomi gyermekek „félretett pénzalapját", mellesleg Meggyes kedvenc kampánytémáját - így ürítették ki.

Esztergom tehát de facto csődközelbe került, amit a képviselők jelentős része még mindig nem fogott fel. Nem fogták fel, hogy a város fizetőképessége és hitelképessége alapjaiban roggyant meg. A pénz elfogyott, a város nettó vagyona apad, s eközben az esztergomi adó- (és pl. szemétdíj) fizetésére kötelezett esztergomi polgárok nyakán maradt a város adóssága. Rövid távon, az egyik nagy kérdés, amint arra már utaltunk, hogy a mintegy 8,2 milliárdos éves működési keretből hogyan lehet majd 2-3 milliárdos adósságszolgálatot kigazdálkodni. Ha viszont egy kicsit távolabbra tekintünk, az is kérdés, hogy amikor majd beindul a milliárdos kötvények törlesztése, és évente az adósságszolgálat eléri mondjuk a 4-5 milliárd forintot, akkor ezekre a kifizetésekre honnan lesz pénz? Nyíltan ki kell mondanunk: a jelenlegi kilátások mellett, az adósság kamatainak fizetése, és a törlesztési teher miatt Esztergom Város Önkormányzatának az elkövetkező öt-tíz évben nem lesz lehetősége jelentősebb fejlesztésekre, beruházásokra. Eddigi beruházásainak, befektetéseinek többsége, így a városi cégekbe invesztált milliárdok nem termelnek valódi hozamot, ugyanakkor a veszteség pótlására mostanra elfogyott a pénz. Az Önkormányzat az elmúlt években felélte tartalékait. Esztergom fejlődésének előmozdítására - ezt ki kell mondanunk - a jelenlegi helyzetben nem áll rendelkezésre Önkormányzati forrás.

Ki kell, hogy mondjuk: az Esztergomi Önkormányzat vagyongazdálkodása az elmúlt években rosszul működött. Ebbe a rosszul működő rendszerbe újabb hiteleket pumpálni olyan, mintha lyukas zsákba szórnánk pénzt. Mindenek előtt a gazdálkodás rendszerét kell gyökeresen átalakítani, fel kell számolni a pazarló és gazdaságtalan tevékenységeket. Ha ez megtörténik, akkor - és csak akkor - kezdődhet el a finanszírozási lyukak befoltozása, a nyilvánosság teljes körű tájékoztatása mellett.

Azt mindenesetre furcsának találjuk, hogy azok, akiket az elmúlt évek gazdálkodása miatt komoly felelősség terhel, ma a pénzügyi bizottságot találták a legalkalmasabb terepnek ahhoz, hogy a köz érdekében munkálkodjanak, s akiknek úgy tűnik, hogy a jelenlegi szorult helyzetben az a legfőbb gondjuk, hogy számukra a város, a szokásos juttatásokon felül fejenként és havonta még 26 ezer forintot fizessen, internet és mobiltelefon-használat ürügyén.

 

Polgári Esztergomért Egyesület

2010. 12. 20. 9:42

Elsősorban szeretnék gratulálni a cikkhez, nem kis munka lehetett összeollózni ezeket a dolgokat.

A pártok többsége az emberek ilyen irányú ismeret-hiányukra alapozva a nagy összesség 1-1 pozitív részét szokták szajkózni, hogy milyen jól is megy itt minden, mennyire jól csinálják dolgukat.

Valóban, csak akkor láthat át az ember a szitán, ha valamicskét is konyít a közgazdaságtanhoz, de legalább a számvitelhez, esetleg a statisztikához.

Már korábban is leírtam, hogy nagyon sok fideszes vezetésű város vett fel 2000-2004 között hiteleket, amit szépen burkolva "kötvénykibocsájtás" néven propagálták.

Természetesen az ötlet jó, hiszen a város tőkéjét megemeljük, így befektetéseket hajthat végre, amelyekből rövid, vagy hosszútávon megtérülést várhat.

Nos ezek a drága honatyák elszórták, elherdálták a pénzt, barátoknak, haveroknak adtak ki munkákat hatalmas összegekért, a kassza kiürült, a pénz sehol, közeleg a lejárat napja.

Mégis mikor bejött a pénz, milyen vagányan mutogatták az éves mérlegeket, mennyire megy ez, milyen szuper minden!

A város vagyonát elherdálták, megetették velünk, hogy ők csak gyarapították a vagyont.

Egyre több helyen buknak ki a hasonló stiklik- ezt pártoktól teljesen függetlenül is láthatjuk.

Remélem Tétényi Éva időben nyomta meg a pánik gombot és nem lesz teljes csőd Esztergomban.

2010. 12. 20. 7:20

A tizek indoklása nagyon egyszerű: A kommunisták okozták (lásd MT, Steindl csicskás és Zoltai, akiről látszik a 10 tesi óra pozitiv hatása, olyan jól néz ki)

Eszükbe sem jut, hogy egyikük sem ért a gazdasághoz. Esztergom normál esetben jól megtudna élni saját bevételeiből, de nem ezekkel az alulszocializált

szupermanokkal.

Ne feledjük el, hogy azért volt pénz a beimportált Bakos Erika és társaságára, a szimpátia Bikini tüntetésre, 66 millió GSZA jövendölésére (nem jött be!)

MT iskolatámogatására, hitelére, prémiiumára (jól dolgozott), "győzelmi" bulira a Sportcsarnokban, HIDLAP-ra ( én csak 4 példányt kaptam hetente),

stb. stb..

2010. 12. 20. 6:02

Ez annak az eredménye, hogy egy, a beosztásához képzetlen, közgazdasági analfabéta döntött milliárdokról, mindenféle kontroll nélkül. A suszter maradjon a pattogatott kukoricánál! Most végre van valaki, aki - talán az utolsó pillanatban - meg tudná menteni a várost a teljes csődtől, de őneki meg folyton keresztbe tesz ez a tíz fős hozzánemértő társaság.

2010. 12. 20. 5:23

Minimum a hűtlen kezelés megalapozott gyanuja ül. Nem véletlen Meggyessék erölködése: eltakarni amit csak lehet, ezért gáncsoskodik ahol lehet, ne derüljön ki az igazság.