1. Hír

Borz Kálmán halászmester, Esztergom. 1893-ban született Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban végezte és édesatyja mellett a halászmesterséget sajátította el. 1916-ban önálló mester lett. A család tulajdonát képező Neszmély-Szobi Dunai szakaszon munkálkodik. Arany és ezüst díszoklevéllel lett kitüntetve a budapesti halászati kiállításon. Egyízben 176 kg-os harcsát fogott. Halászlé és paprikáskülönlegességei közismertek. A világháborúban a 26. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, 42 hónapi szolgálata alatt súlyosan sebesült és százszázalékos rokkant lett. A kis ezüst v. érem, Károly-kereszt, a magyar és osztrák háborús emlékérem, sebesülési érem és a német vaskereszt kitüntetése van, szakaszvezetői rangban szerelt le. Neje: Ujváry Anna, gyermekei: Kálmán, István és Tibor. A család ősrégi esztergomi származású, ősei 800 évre visszamenőleg halászattal foglalkoztak. Édesatyja, néhai Borz Ferenc halászmester, céhmester volt, 1927-ben halt meg. (O'sváth, 1938)

Borz Lajos kir. s.-tanfelügyelő, tanügyi segédtitkár, Esztergom. 1888-ban Esztergomban szül. Mint tanító Magyarhőgyészen, Érsekújváron működött, majd 1918 óta Esztergomban teljesít szolgálatot. 1923 óta kir. segédtanfelügyelő, 1935 óta tanügyi segédtitkár. Részt vett a világháborúban, mint póttartalékos tizedes szerelt le. Az Actio Catholica Esztergom-főegyházmegyei kult. szakosztályának tanácsosa, az egyházközség képv.-testületének tanácsosa. Ősrégi esztergomi családból ered. Neje Bellus Anna, gyermeke Jolán okl. tanítónő. (O'sváth, 1938)

Borz András A halászati jogokat az esztergomi ősrégi halásznemzettség: a Borz család tagjai bérlik. legöregebb tagja ennek a családnak Borz András halászmester, egy tetőtől-talpig derék magyar ember, s minthogy az ős-foglalkozáshoz családjának minden tagja hűen ragaszkodik, ő arról is gondoskodott, hogy a Garam folyón gyakorolható halászatot is kibérelje. (Borovszky, 1908)