<p>Bár a történet egyes elemei ismerősök lehetnek, Antóny Béla polgármester bemutatására a véletlen folyamán kerül ma sor.</p>
Dr. Antóny Béla ügyvéd, Esztergom polgármestere volt 1916. január 1. és 1931. december 1. között. A Bihar megyei Belényesen született 1880. február 6-án. Középiskoláit Szászvároson, az egyetemet Budapesten végezte, és ugyancsak ott szerzett diplomát. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Szentendrén nyitotta meg ügyvédi irodáját és egy ideig ott működött. 1912-ben gyakorlatát félbehagyta, miután Szentendrén polgármesterré választották. Ebben a minőségben 1915 végéig működött. 1916 januárjában Esztergomba helyezte át székhelyét, miután Esztergom városa megválasztotta polgármesterévé Mátéffy Viktor prépost ajánlására. Munkáját nagy lendülettel, grandiózus tervekkel kezdte, azonban a trianoni döntés, a korona elértéktelenedése nagyban hátráltatta. Polgármesterségének ideje alatt állandóak voltak a pártpolitikai összecsapások, Antóny hatásköreit is megnyirbálták, az szinte csak az adminisztrációra terjedt ki. 1925-ben a város felvett 225 ezer dollárt - az I. Speyer kölcsönt. Ebből a pénzből indult meg a csatornázás, a főút kikövezése. A nem körültekintő kivitelezés miatt azonban a város újabb kölcsönök felvételére szorult. A kamatterhek, a visszafizetési kötelezettségek, a tetemes létszámúra duzzadt városi vezetés költségei Esztergom teljes eladósodásához vezettek. Ebben a helyzetben a város arra szorult, hogy éljen a II. Speyer kölcsönnel, ami 120 ezer dollárt taksált. Olyan beruházásokat folyatott, amik nem hoztak jövedelmet, és a fizetőképesség fenntartásának érdekében folyamatosan kisebb-nagyobb hitelekhez kellett folyamodni. A pénzek folyamatos felvételét az ellenőrző bizottság sosem állította meg. 1930-ban Huszár főispán elmarasztalta a gazdálkodás és az ellenőrzés hiánya miatt.
Antóny Béla 1931 decemberéig viselte a polgármesteri tisztséget, amikor nyugdíjba helyezték, ez után ügyvédi foglalkozását folytatta. Nyugalomba vonulása után is nagy közéleti tevékenységet fejtett ki. A kisgazdapárt vármegyei társelnöke, a Keresztény Szocialista Országos Szövetség főtitkára és lapjuknak főszerkesztője volt. Munkatársa volt az egyetemi lapoknak, a kolozsvári Ellenzék c. lapnak, valamint számos más lapnak. Kiadótulajdonosa és főszerkesztője volt a Szentendre és Vidéke című lapnak, emellett önálló munkái is jelentek meg. Felesége Halmos Anna, gyermekeik Béla és Margit.
A korabeli könyvek írásai szerint Esztergom városának modernizálása Antóny nevéhez fűződik. A város fejlesztése, kiépítése, szépítése, az idegenforgalom fellendítése körül elévülhetetlen érdemei vannak.
Kapcsolódó hírek
<p>Vajon mire gondolhatott a művész?</p>
<p>1999-ig szokás volt Esztergomban, hogy a legfontosabb városi tisztség betöltője az ünnepek alkalmával nyakába veszi a polgármesteri szimbólumot. A hagyomány azonban gyorsan sírba szállt, a 2000-es évek elejétől eltűnt a nyilvános szereplések kelléktárából. Csupán 2011-ben bukkantak az ékszer nyomára.</p>
<p>Az önkormányzat idei költségvetése szerint a polgármester nettó 1 millió forint értékhatárig dönthet a forrásfelhasználásról. Most nyilvánosságra kerültek a június 13. és augusztus 25. közötti tételek, a beszámoló a szeptember 4-i testületi ülésre készült. Kigyűjtöttük a nagyobb és érdekesebb tételeket. Az írás alján a teljes listát is letölthetik.</p>
<p>Április 3-án fogadta el a város képviselőtestülete Esztergom 2014-es költségvetését, melyet eleve olyan feltétellel tárgyaltatott meg a fideszes többséggel az előző polgármester, hogy a költségvetés alapján egy bizonyos összeghatárig egyedül, önálló polgármesteri hatáskörében dönthessen a kiadásokról. Tétényi ultimátuma sikeres volt, megkapta az 500 ezres költségkeretét, azzal a feltétellel, hogy minden testületi ülésen beszámol az ez alapján eszközölt kiadásokról. </p>