Lenne-e igény egy esztergomi CSA kezdeményezésre?
2010. 12. 03. 10:19
A Community Supported Agriculture (CSA) mozgalomról elég sokat lehet olvasni a helyi termékek előtérbe helyezéséről, fenntartható fejlődésről, környezetvédelemről szóló médiában. Ezt a fórumot elsősorban annak a kiderítésére szánom, hogy lenne-e igény Esztergomban egy alulról szervezett helyi CSA mozgalom elindítására.
Aki esetleg nincs tisztában azzal, hogy mi is ez, annak pár link:
http://attra.ncat.org/attra-pub/csa.html
http://www.localharvest.org/csa/
http://www.antennamagazin.hu/2007-04/20_nagyuzemi_kozossegi_mezogazdasag.html
Lényegében miről is lenne szó:
- Lenne egy szervezet, amelyik az egészet koordinálná. Minőségi termelőket keresne, marketingelné a CSA-t, résztvevőket toborozna mind a termelői, mind a fogyasztói oldalon.
- Az érdeklődő fogyasztók minden szezon elején előre fix összegért (tipikusan 100 ezer forint alatti összegre gondoljatok) előfizethetnénk az adott szezonban a CSA termékeire. Ez azt jelenti, hogy amikortól vannak termények, onnantól heti egy nagy doboz friss, éppen megtermelt és leszedett zöldséget kapna házhoz szállítva minden előfizető fogyasztó.
- A termelők év elején előre hozzájutnak ahhoz az összeghez amire a termeléshez szükségük van: részükről a kockázat minimalizálva van ezzel, nem kell banki finanszírozás, megszűnik a forráshiány: lehet koncentrálni a minőségi termelésre.
A rendszer értelemszerűen zöldségekre, idény jellegű növényekre működik a legjobban. Banánra, narancsra senki se számítson a dobozban. Esztergom környékén rengeteg parlagon fekvő terület van, amit érdemes lenne bevonni egy ilyen rendszerbe, a mezőgazdasági idénymunkák ráadásul komoly munkalehetőséget is teremthetnek a környéken.
a dolog mával fuladt be.
házhoz hozták nekünk a meleg kenyeret, házi tejet.
a kenyeres ma jön utoljára, tavasszal megpróbálja megint, a tejes is húzza a száját.
emelkedő energia árak miatt becsődőlt vállalkozás.
köszi gazdaság, köszi viki, köszi eu szabályozás....
most ehetem megint a málós spáros kenyeret, meg a fehér vizet.
Ha valakit érdekel, a friss vegyszermentes zöldség, az keressen meg. A piacon, ha jó idő van, karácsonyig a süni ÁBC vel szembeni standon árulok. Ha minden jól megy jövőre is szeretnék itt árulni. Próbáljuk meg, egyenlőre itt a piacon, de ha valaki kéri most is haza viszem az árut.
A kilencvenes években volt egy (akkor még) fiatal srác (KGY) aki a 6-os kő előtt egy üvegházban és mellette termelt zöldségeket. Hajnaltól mikulásig dolgozott. Fantasztikus paprikája és paradicsoma volt. Árban nem tudom, hogy milyen volt a piacihoz képest, de a piaci szóba sem kerülhetett, mert az általa produkált minőség klasszisokkal volt jobb. Szerintem ha lennének ilyenek, sokan megtalálnák.
Segno
a tv elhittette velünk, szappanoperára van szükségünk, feladtunk mindent, a tv gondolkodik helyettünk. ezt kéne megváltoztatni, akkor elindúl a gondolkodás a tudatosság irányába. én nem tv zek kb mióta dúrván kereskedelmi a tv.
az árképzésem vásárláskór: nagy értékűt megnézem többhelyen, müszaki.
előre csomagolt: üdítő, szalámi árúház.
zöldség: inkáb helyi zöldséges, piac, ha csak pár ft al több a minőség, akkor azt. 10% felért inkább jobbat kérek.
pl lecsóba a legolcsobbat, barack, körte, paradicsom csak magyart.
az a jó amit a darázs megharapott, mert az gyümölcs, nincs tele méreggel, ha neki jó nekem is.
anyám a tescos éretlen keméyn gömbölyű ízetlen paradicsomot veszi, ott is maradt míg el nem rohad, a görönygös, púpos, puha, vörös a finom magyar pari.
borok: nem könnyű, végig kostóltam a kínálatot. egyáltalán nem a drágább a jobb. 5000 ft ért moslék rozé kékfrankos.
330 ft ért nagyon finom cabernet. üveges
330 ft volt a bikavér is akcióban.
erre szoktam mondani, ha nincs pénzem gagyira, veszek minőségit. ez a fordított arány egyre gyakrabb.
megolsásnak látom, akár városi kezelésbe vett stand (értve, ilyen iparkamara szerű szervezet, a termelők összefogásával), nagy betükkel kiírva, hogy helyi minőségi termék.
Olvastam a hozzászólásokat, nagyon sok ember csak az óhaját fogalmazza meg. Ami nem volna baj, aki próbált eladni az esztergomi piacon, az tudhatja hogy ez nem olyan egyszerű. A termelés oldaláról csak egy hozzászóló volt, és teljesen igaza van, munka mellett megfelelő mennyiséget nehéz termelni. Ezt csak nagyon széles körű szervezéssel lehetne megpróbálni. A kertészeti termelés nem idegen a környéktől, az előző rendszerben nagyon jól működő kertészet volt Kertvárosban. Az SKTV n három adásból álló műsort csináltam erről a témáról. Azt azért illik tudni, hogy 1965 ben Bécsben a Kertészeti Világ kiállításon, a tsz akkori főkertésze, Harcz Elek, a paprikáival arany, ezüst, és bronz érmet nyert. A város ellátására abban az időben szinte mindent megtermeltünk a közel 60ha os kertészetben. Abban az időben amikor kárpótlásra lehetett földet venni, én próbáltam az emberekkel szervezkedni. De sajnos nem akart senkivel társúlni, az a pár ember aki azért vett földet, hogy művelje. Meg igazán meg szünt a fölvásárlás, és termelés szervezés a környéken. Mi itt kertvárosban alakítottunk egy gazdakört, amelyiknek én voltam az elnöke, de sajnos két év múlva érdektelenség miatt megszüntettük. Esztergomban ma is működik a gazdakör, ezt talán nekik kellene megszervezni. De szerintem kezdésnek az is elég lenne, ha a piacon egy standon állandóan a környékbeli termelők árúját árulnánk. Sajnos azt tudni kell, nem mindent lehet eladni, és nem csak azért mert a nagy árúházláncokban olcsóbb. Én voltam bent két nagy árúházban is a napokban, két terméket mondok, a burgonyát 200 ft alatt, a hagymát 200-250ft alatt nem adják. Ezek nálam a piacon 200ft alatt vannak, és alig adok el valamit. Megint vissza kell kanyarodni a kultúrált piachoz, az árúházba be megy, kényelmesen parkolási díj nélkül be vásárol, nem nézi hogy az drágább, mert nem is járt a piacon. Ez a probléma nagyon összetett, ez csak pár gondolat volt amit itt le írtam, de erröl lehetne hosszan beszélni. Vannak olyan emberek akik, a nagy árúházakban zöldség gyümölcsöt nem is vesznek csak a piacon, van egy másik réteg aki meg mindent ott vesz meg el mondja hogy ő ott vásárolt, és milyen jól járt. Azért le írnák egy sztorit ami jellemző. Az Altárói piacon árultam a saját termelésű dinnyémet, öt ft drágábban mint az árúház lánc. Jött egy vevő, mondja ő még nem evett abban az évben jó dinnyét, mondtam itt az alkalom, azt mondja drágábban adom mint az árúházlánc, mondtam de ez garantáltan jó, ha netán nem vissza veszem. Azt mondja nem vesz mert már háromszor megjárta, és ez drága, vissza megy oda ahol olcsóbban vett eddig háromszor. Kérdezem én melyik volt a drágább? Ez is jellemző sok vevőre, de arról nem ők tehetnek, hogy a zsebük csak az olcsóbbat engedi
meg. De azért az én paprikám fogalom a piacon.
Nem vicből tettem be a videókat.
Csak volt aki hamarabb pontozott mint ahoyg megnézte a videót. Ez nem újdonság.
Nagyon sok hasonló videó van amit nagyon sok embernek kéne, hogy eljusson a tudatáig, de nem vagyunk egyformák.
Minden ilyenben benne vagyok, egyértelműen ebben látom a jövőt. A nagy távolságokból ideszállított zöldségek, gyümölcsök, beszerzési ár alatt árult 1.5%-os dobozos tejek és társaik már csak minőségi és piaci manipulációkkal, a termelők kizsigerelésével tarthatók ideig, óráig, de a törvényszerűen emelkedő energia és nyersanyag árak elsöprik az egészet és vége. Emelkednek az élelmiszerárak, jön a lokalizáció, ennek a globális folyamatnak része egyébként a CSA.
Konkrét példa van már helyben is, a TK mellett már több éve kapható tej, tejföl, túró, gyümölcsös joghurt, sajt közvetlenül a Gábor nevű illető tehenészetéből származik. Arról nem beszélve, hogy olyan tejfölt, gyümölcsös joghurtot, sajtot a Tescóban nem kapni.
Akár mennyire nem témába vágó, érdemes végighallgatni az ajánlott videót.
(Pont: -1 , Nem témába vágó) ja igen mert ami magyar az nem jó csak a Community Supported Agriculture (CSA)
Akkor ne csodálkozzunk, hogy ilyen helyzetbe került a táplálékláncunk.
Balmazújvárosi gazdával csinálét az ECHO TV egy riportott, amit ajánlok mindenki figyelmébe!
Az olvasókörben van ilyen gazda?
Ezt a videót nem sikerült valamiért beágyazni az előző hozzászólásnál.
http://www.indavideo.hu/video/Tudtad_hogy_tudatosan_mergezik_a_magyarokat__httphunliferzweb4hu
Az ötletekért nem kell mindig külföldre menni.
Csak a mai magyar szabályozások inkább a multiknak kedveznek mint a kistermelőknek.
De nem mindegy, hogy mit eszünk és az hogyan készült!
Azok meg elég sokan vannak. Annak is megérni, aki nem szeret közép-afrikai infrastrukturális körülmények között vásárolni, nem akar tolongani, nedves időben térdig érő vízben tocsogni, nyáron az aszfalthoz olvadni....
Arra is kíváncsi lennék, hogy az egy-két őstermelőt leszámítva a piacon eladott árukból mennyi termelődik meg helyben vagy a környéken, mert az egyik cél szerintem az lenne, hogy minél több helyi áru kerüljön eladásra.
de ettől függetlenül, ha valaki társulna termelésbe jeletkezzen.
északi városrészen van a telek, viz villany, 10 éve építési engedélyen rágódnak. így eladni se tudjuk. hát termeljünk.
hentes barátom is van, finom házikolbász...
bármelyik hétköznap lesétálsz a piacra és válogathatsz.
ez egyedül annak lene jó, aki nem a belvárosban lekik, messze a piac, vagy dolgozik piac időben. pl éjszakás, akkor ér haza mikor még nincs piac, akkor ébred mikor már nincs.
a doboz meg ott várja az ajtóban.
eddig is tudatos várásló voltam, a spanyol paradicsomnak semmi íze, a magyar kertihez képest meg végképp.
Örülök ennek a topiknak, mert megemlíthetek egy hasonló jellegű kezdeményezést, mely világszerte népszerű és sikeres.
Az ún. allotment-ek általában 50-400 m2-es telkek, melyek önkormányzati (állami) tulajdonban vannak, többnyire a városok határain, illetve kevésbé sűrűn lakott részeken. Az önkormányzat egy csekély díjat szed be az éves használatért. A telkeket évente-kétévente újraosztja a jelentkezők között, biztosítva ezzel az igazságos elosztást. A jelentkezők legtöbbször azok közül kerülhetnek ki, akik nem rendelkeznek saját művelhető földdel (pl. panellakók, belvárosi lakosok). Az így kapott földet aztán megművelhetik, a mindenkori szabályozásnak megfelelően, lakóépületet, garázst stb. nyilván nem lehet építeni rajtuk, legfeljebb egy kis sufnit a szerszámoknak. A bérleti idő lejártával tehát a bérlőnek át kell adnia a földet a következő kisorsoltnak (illetve tovább művelheti, ha továbbra is jogosult a használatra). A kezdeményezés rendkívül sikeres mindenhol, hiszen a szennyezett, zsúfolt városból kiszabadítja a lakókat, valamint segíti a helyi kertészeti boltok fennmaradását is. A parlagon maradt területeket pedig hasznosíthatják.
Allotment a Wikipédián
Egy rendkívül hasznos oldal, tele információkkal
Nagyon jó ötlet! Kérdés, hogy a környékben volna-e elég vállalkozó szellemű termelő és, hogy a vevők át tudnának -e lépni az országban általános bizalmatlanságon.
Az ötlet nagyon jó, Németországban, ahol a lányom él, remekül működik hasonló.
Igaz, ott a kifejezetten BIO-gazdaságokra (XXI. századi TSZ???
) van fókuszálva, de nem csak zöldség, gyümölcs, hanem húsfélékre is.
Szokta mondani: Csütörtökön jönnek a "ládások", és akkor lesz ez is, az is... ha érdeklődök, miért nem vett ezt vagy azt a szupermarketban.
Csoda finom árujuk van, bár drágább az átlagnál, de megéri.
SZÓVAL NAGYON JÓL MŰKÖDIK A DOLOG...