SzeretgomWiki - Balogh Albin
Helytörténet
2010. nov. 15.

<p>A mai napon egy olyan sokoldalú embert mutatunk be, akinek az említése nélkül szinte nem is jelent meg Esztergom és Vidéke a múlt század első felében. Balogh Albin rövid portréja.</p>

galánthai Dr. Balogh Albin bencés tanár, gimnáziumi igazgató 1887-ben Kassán született. Tanulmányait Beregszászon kezdte, és Ungvárott, majd Pannonhalmán folytatta. Okleveles latin nyelv- és történelemtanár. A bölcsészet doktora. Tanári pályájának egyes állomásai Győr, Pannonhalma és 1915-től Esztergom. Franciaországban és Itáliában járt tanulmányúton.  1919-ben a vármegye közgyűlése felkérte a "megpróbáltatások ideje alatt előforduló történelmi események megörökítésére". 1925-ben lett az esztergomi régészeti múzeum igazgatója. Nagy fáradsággal a múzeumot a Deák Ferenc utcai Obermayer-házba, majd a Bibliotheca nagytermébe költöztette. Az állomány dr. Lepold Antal és dr. Balogh Albin "ügybuzgósága és áldozatkészsége folytán jelentékenyen meggyarapodott." Az esztergomi közélet aktív tagja volt. A korabeli újságok folyamatosan számolnak be múzeumigazgatói, tanári, történetírói munkásságáról, előadásairól kultúresteken, a szabadegyetemen. Egyik szervezője volt az 1938-as Szent István-emlékévnek.


Előadásain kívül cikkei és önálló könyvei jelentek meg.

* Művelődés Magyarország földjén a magyar honfoglalás előtt (Budapest, 1925.)
* Ország és nyelv a magyar történelemben (Budapest, 1928.)
* A magyar pénz története az Árpádok idején (Budapest, 1912.)
* Történelmi séta Esztergomban (képünkön az 1936-os második kiadás)

Numizmatikai archeologiai, történelmi és esztétikai cikkei főként a pannonhalmi apátság évkönyveiben, az Archeologiai Értesítő, Föld és Ember, História, Magyar Kultura, Katholikus Szemle, Panonnhalmi Szemle, Ifjuság és Élet c. folyóiratokban jelentek meg. Magyarország történelme a középiskolák III. és IV. osztálya számára és külön a I I I . osztály számára c. tankönyvet is írt. Stílusára jellemző a könnyed, mégis szigorúan tudományos keretek közt mozgó előadási modor.

(forrás)