<p>Kohn bácsi is megmondta, hogy a jó üzlet titka csak annyi: vegyél olcsón és add el drágán. Esztergom városában mindez nem teljesen így működött. A város eredményein meg is látszik, hisz az új polgármester asszony a napokban jelentette be, hogy a város anyagi helyzete olyan, hogy napokon belül megszűnhet a közvilágítás és a jövő hónapban leállhat a helyi közlekedés is.</p>
Pedig a város egykori esze, a Fidesz botrányhőse ösztönzőrendszert dolgozott ki a városi ingatlanbiznyákolás fellendítésére.
Lássuk a technikát!
Először is hozzunk egy polgármesteri-jegyzői közös utasítást és adjunk neki egy hangzatos, jól csengő nevet, ami legyen: "6/2008. (VII.11.) számú Polgármesteri-Jegyzői Együttes Utasítás az ingatlan értékesítését, hasznosítását, valamint a városfejlesztési célt szolgáló feladatok végrehajtását ösztönző érdekeltségi rendszerről".
Másodszor: Kohn bácsi tanácsát felejtsük el, mert az hülyeség! Miért is? Nézzük az esztergomi szabályozást.
30 millió forintig fix jutalékokkal dolgozik a rendszer, amelynek felépítését az alábbi táblázat mutatja meg.
| 0 - 30 millió | ||||
| értékesítés | vásárlás, hasznosítás, ajándékozás, csere | |||
| egyéb ingatlan | telek | egyéb ingatlan | telek | |
| ügyintéző | 25000 | 35000 | 12500 | 17500 |
| jegyzői referens | 25000 | 35000 | 12500 | 17500 |
| jegyző | 6250 | 8750 | 3125 | 4375 |
| városszépítési osztályvezető | 12500 | 17500 | 6250 | 8750 |
| vagyingazdálkodási irodavezető | 18750 | 26250 | 9375 | 13125 |
Erre azt mondhatnánk - esetleg - hogy rendben is lenne így. Hogy miért nem mondjuk, arra térjünk vissza kicsit később. Előbb nézzük meg a nagy értékű ingatlanokra vonatkozó ösztönzőrendszert.
30 millió forint felett két részre kell osztani a jutalékszámítást, az elsőbe a bruttó 30 millió forint forgalmi érték feletti ingatlan értékesítése, cseréje, hasznosítása, a bruttó 30-300 millió forint közötti forgalmi értékű ingatlanok megvétele, vagyoni értékű jog megszerzése, valamint bruttó 30 millió forintot meghaladó városfejlesztési célt szolgáló megállapodás megkötése kerül. Az eladási ár, illetve a beruházási érték képezi alapját a jutaléknak. Ezt is táblázatba foglaltuk.
|
A jutalék mértéke (ezrelék) |
|
| ügyintéző | 0,25 |
| jegyzői referens | 0,25 |
| jegyző | 0,25 |
| városszépítési osztályvezető | 1 |
| vagyingazdálkodási irodavezető | 0,75 |
A harmadik táblázat a bruttó 300 millió forint forgalmi érték feletti ingatlan megvétele, vagyoni értékű jog megszerzése, valamint ezen ingatlanokkal kapcsolatos megállapodás megkötése esetén kifizetendő jutalékok nagyságát tartalmazza.
|
A jutalék mértéke (ezrelék) |
|
| ügyintéző | 0,15 |
| jegyzői referens | 0,15 |
| jegyző | 0,15 |
| városszépítési osztályvezető | 0,5 |
| vagyingazdálkodási irodavezető | 0,35 |
Teccik érteni az egészet, ugye? Ha nem, akkor essünk neki. Átfutjuk gyorsan!
Az anyagi érdekeltségi rendszer személyi hatálya kiterjed a jegyzőre, a Városszépítési Osztály vezetőjére, a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjére, a Vagyongazdálkodási Iroda illetékes ügyintézőire, valamint a jegyzői referensre.
Ha a város elad valamit, akkor abból jutalék képződik a fent felsorolt személyek számára. Ha cserél, ajándékba kap, akkor is. Oké. Ez eddig tiszta.
De!
Az illetékes elvtársak jutalékot kapnak a megvásárolt ingatlanok után is. Mégpedig: minél drágább az adott ingatlanra kialkudott ár, a jutalék mértéke annál magasabb!
Hogy is mondta az öreg Kohn? Vegyél olcsón… de ki az a hülye, aki az árak leszorítására törekedne, ha a saját zsebét akkor tudja kitömni rendesen, ha az ár a lehető legmagasabb?
Mintha a város érdeke és az ügyintézők érdeke szöges ellentétben állna egymással!
De!
Menjünk tovább. Nézzük meg kik is azok, akikre kiterjed ez a fura jutalékosztogatás!
A jegyző, az jegyző. Hogy saját magát jutalmazza egy utasítással, finoman szólva is aggályos, azonban elegánsan továbblépünk ezen.
Van egy jegyzői referensünk. A hivatal telefonkönyvét átfutva, ő nem más, mint dr. Német József. Ha a név némi hasonlóságot mutat Meggyes egykori alpolgármesterének nevével, akkor az nem a véletlen műve. Ő Németh József ex-alpolgármester fia.
A Vagyongazdálkodási Iroda irodavezetője Bognár Krisztián, ő Meggyes jóbarátjaként nyilatkozott Bencze Attila A Polgármester című műsorában, bólogatva erősen arra, hogy milyen jó barát is Esztergom csúfosat bukott volt polgármestere.
A Vagyongazdálkodási Iroda ügyintézői között még egy ismerős név tűnik fel a figyelmes szemlélőnek. Ő Merényi Tamás, a 2010-es önkormányzati választásokon a Fidesz dorogi polgármester-jelöltje volt. Hogy az ingatlanbizniszekben volt-e éppen „illetékes ügyintéző” ő, az majd egyszer talán kiderül.
A vásárlások árának magasan tartásában leginkább érdekelt személy azonban a Városszépítési Osztály osztályvezetője volt. A legnagyobb jutalékot ő kapta az érintettek közül. Ő pedig nem más, mint Búzásné dr. Zimon Andrea. Igen! Meggyes egykori barátnője, jelenlegi élettársa!!!
Az utasítás 2008. július 11-én lépett hatályba, azonban rendelkezéseit április első napjától kellett alkalmazni.
Valamikor pont ebben az időben született meg az a bizonyos adásvételi szerződés, amelynek alapján 1,68 milliárd forintért vásárolt Esztergom mélygarázst. Meggyest akkor sok kritika érte, hiszen egy férőhely ára 5 millió körüli összegbe került, miközben a városban a mélygarázs beállók ára bárki másnak 2,5 millió forintból is realizálható volt.
Az itt feltüntetett jutalékrendszer alapján azonban elmondhatjuk, még a hülyének is megérte dupla áron venni mélygarázst, nemhogy a kedves élettársnak! Ugyanis ha utánnaszámolunk, az 1,68 milliárd 0,5 ezreléke pontosan 840.000 forint!
Azért erre Kohn bácsi is csak annyit mondana: ügyes!
Forrás: meggyesahibas.blog.hu